Történelmi viharokkal vert hazánk számtalan - még romjaiban is lenyűgöző - várat rejt, ahogy számos pompás, vagy épp fényét vesztett kastélyunk árulkodik a magyar nemesség egykori dicső éveiről. Tudod, melyik városokban találhatók az alábbi kastélyok és várak? Teszteld tudásod!
Legyen szó ínyenc ízutazásról, vagy épp a boldog békeidőkbe repülnénk vissza, irodalmunk Szindbádja mindig itt van a közelünkben; elég fellapozni valamelyik kötetét, máris előáll a Vörös postakocsi, hogy visszarepítsen a Régi világhoz címzett fogadóba. Sárga zsírral bőven öntözött sült kappanok szaladgálnak körülöttünk, a porcelán levesestál párologva száll át téren és időn, hogy elhozza nekünk az igazi húsvéti sonka titkát.
Krúdy, a legnagyobb irodalmi ínyencünk még jól tudta, amit mi már rég elfeledtünk: az év kitüntetett napjain az ételek szimbólumok; így a húsvéti bárány Jézus Krisztusra, a torma a nagypénteki kínszenvedésre, a kalács a töviskoszorúra, a tojás pedig a feltámadásra emlékeztetet az ünnepi asztalon.
Ahogy azt is tudta, hogy az íz az ételek lelke, az étkezés pedig szentáldozás: a kiskocsma és a vendéglő templom, a törzsasztalt rejtő sarok a templom szentélye. A kocsmaasztal oltár, rajta kegyszerek: só-, bors- és paprikatartó, teríték. Az áldozáshoz: asztalkendő, borospoharak. Az irodalmi főpincér pedig az áldozópapok sekrestyése, aki átnyújtja a
szentírást: az étlapot.
Krúdy a legegyszerűbb fogást is kifinomultan élvezte, és tudta, hogy a magyar konyha értékét az étel tisztelete adja
Krúdy Gyula, irodalmunk prózai költője, szavakkal bűvölő "gasztronómusa", álomfejtője, éjféli szellemórán visszajáró Szindbádja alig negyvenévesen úgy érezte, nincs helye a magyar irodalomban. Úgy vélte, írásai porszemek a régi nagy írók remekműveihez képest.
Túl volt már bohém ifjúsága szerelmi csatározásain,
két család eltartása nehezedett a vállára, legjobb regényei szomorú érdektelenségbe fulladtak, a kiadók is leírták. Álomfejtéssel és fehérasztalos örömökkel vigasztalódik, a keserű valóság elől visszamenekül írásaiban a századforulós "régi szép békeidők" rezeda- és kocsmaillatú, kedélyes világába.
Az ínyenc Krúdy, Krausz Poldi tabáni Mélypincéjében fehér kenyérrel tunkolta ki a filléres zónapörkölt szaftját, a marhakoncot tormával ette, a liptói túrónál ízletesebb borkorcsolyát pedig nem ismert
Kiskerti úr, a sonkaszakértő
Lépjünk be a Régi világhoz címzett fogadóba: ott ül Krúdy, megszokott törzsaszalánál, fehér szalvétával a nyakában. Szikszay, az egykor hírneves pesti fogadós személyesen hozza legkedvesebb vendégének a frissen csapolt sert - "szőkesége szebb bármely asszony hajánál" -, és amíg megvitatják a legfrisebb híreket, megérkezik a levesestál is.
Hamarosan befut Kiskerti úr, valaha őt tartották az ország legjobb evőjének. Nála jobban nem tudta senki, hol főzik
a legkiválóbb zúzapörköltet, a pájslit vagy a gulyást,
melyik vasúti restaurációnál - resti - érdemes leszállni a vonatról - például Püspökladányban vagy Szolnokon -, ha kiadós gáblira - villásreggelire - lenne épp gusztusunk.
Krúdy Gyula családjával óbudai (Templom utca 15.) otthonukban 1930-ban
Tudta, melyik vendéglőben készítik úgy a húsleveset, ahogy kell: spitzfartőből, szegyhúsból, marhacsontból, esetleg egy jókora velőscsontból, amely belül is kínál élvezetet az ínyenceknek. De amiről már senki sem tudott, hogy
mi a titka az igazi húsvéti sonkának, vagyis sódarnak,
arról is csak őt lehetett már kifaggatni. Krúdy is erre volt kíváncsi, miután sokat hallott róla gyerekkorában. Kiskerti, élve az alkalommal, hogy ismét a helyzet magaslatára emelkedhet, belefogott mondandójába. Kezdve azzal, hogy
"a disznó legkényesebb része a sódar, korántsem élvezhető amúgy frissiben, mint a kolbász vagy a hurka".
Bizonyos "klasszikusság", az idő múlása szükséges, hogy élvezhetővé váljon. A régiek még tudták ezt, amikor levágták télen a jószágot, a két hátsó sódart nem ették meg, hanem eltették
húsvétra, akkor jött el a "sonkák ünnepélye".
"Hírlapírónak szöktem el a szülői háztól, vidéki színésznőbe bolondultam, boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem, nem is tudom, hogy mi történt velem..." - vallotta magáról Krúdy
A pácban
És mit csinál addig, hogyan készülődik a húsvéti szereplésre? Ez is egyike a titkoknak. Kiskerti úr azonban elárulta: "A sódar ifjúkorát az úgynevezett pácban tölti. Jóformán minden háznál, ahol disznót hízlaltak, külön receptje volt a sonkapácnak."
Kiskerti úr, a hagyománok nagy tisztelője ezúttal mégis úgy vélte, hogy az öregek módszerét helytelen volt változtatás nélkül átvenni az utókornak. Krúdy most már türelmetlenül sürgette: elárulná végre, mi a titka a tojások bőséges kíséretében asztalra kerülő, kifogástalan húsvéti sódarnak?
"A salátrom és az idő! - válaszolta Kiskerti. - Én mindig erősen kenem be salétrommal, különösen a csontmelléken, és ha a sódar nagysága elég tekintélyes, akkor nyolc hét előtt, farsangban gondoskodom róla, hogy a sódar elég időt tölthessen a tennivalóiban. Ezek közé tartozik a salétromozást követő napon annak a pácnak a felvétele, amely
marékszámra vett sóból, korianderből, borókamagból, sárgacukorból, darált fokhagymából, bébérlevelekből és öt-hat fej vöröshagymából készül.
Ezt a keveréket szárazon kell felvenni a sonkának, és négy-öt napig pihenni alatta, hogy megkapja azt a sós levet, amely beborítja a teknőben. Ebben kell megforgatni naponta, mindig más és más oldalára. Utána megy a füstre, ahol eltölt még három-négy hetet. Itt éldegél, magányosan zöldcsütörtökig, nagypéntekig, nagyszombatig. Akkor az asszonyok veszik gondjaikba, ők főzik lassú víz vagy lobobó tűz mellett, a tojásokkal együtt."
Pauncz József Csemegeboltja az 1920-as években, egri borokkal, prágai sonkával
Sonkával álmodni
Az biztos, hogy manapság nem ilyen hosszan és nem ennyire körültekintően babusgatják az eladásra szánt húsvéti sódarokat, ez már Krúdy életében - több mint száz éve - sem volt szokás. De a mellőzött író régi hagyományok felelevenítésével gyógyította lelki sebeit, és mivel anyagi okokból kénytelen volt írni - többnyire novellákat, hírlapba való cikkeket -, nem mondott le
a témái kínálta élvezetről.
Szindbádként felkereste piros karikán hintázó szerelmeit, írásaiban álmok, ábránok, édes szomorúságok keverednek a rusztikus nagy zabálások nyálcsorgató realitásával.
Amikor Krúdynak malaca volt, avagy óbudai lakásának udvarán épp vendégeinek mutatja be a jószágokat
Álmoskönyvéből pedig azt is megtudhatjuk, mit jelent sonkával álmodni: "Gazdag feleséget. Sonkád ha van: jutalmat nyersz. Sonka, mely volna emberé és füstön lógna: jegyez falusi ismertéset. Sovány sonka: öregség. Sonkát lopni: nélkülözés."
A könyvről azt írta: "Inkább a saját mulattatásomra, esti órák elfuvolázására szerkesztettem az álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon neki. Álom: játék, mint az élet. Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is."
"Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára, a kerthelyiségben sralmi szól, és ott lehet csak inni jól..."
Hazánk fenséges hegyvidékein nem csupán hatalmas fák, friss erdei levegő és tiszta vizű források várnak. Találhatunk mást is. Elfeledett legendákat, misztikus történeteket, melyekben borzongató szellemek, hegyek közt megbúvó híres betyárok, egy csodaszarvas és tragikus sorsú szerelmesek bukkannak fel. Hegyvidékeink történelmi tájai mesés legendákat őriznek.
A Mátra erdeiben mesés legendák bújnak meg
Vércverést a Mátra egyik legszebb kilátópontjaként tartják számon, a Parádi-medencén túl a Tátráig is ellátni innen. A hely legendájában a lúdvércek, azaz a lidércek játsszák a főszerepet:
kísértetek és boszorkányok,
akik magas, fekete csuklyás alakként jelennek meg, az erdőkben tanyáznak, és hosszú palástjuk alól lúdlábak lógnak ki.
A legenda szerint a mátrai erdőkben misztikus lények tanyáznak
Ártó szándék vezeti őket, kinézetük alapján sokan a Kaszással, azaz a Halállal azonosítják őket, hiszen megjelenésük mindig baljós történéseket vetít előre: járványok, betegségek, természeti csapások eljövetelét jelezték a nép képzeletében.
Boszorkányokkal szövetkezve egész falvakat voltak képesek elnépteleníteni.
A Boszorkány-erdő gonosz lakói végül fejvesztve menekültek
A Parádi-medence településeit is egykor három lúdvérc uralta. Azt mesélik a helyiek, hogy a lúdvércek a Parádsasvár feletti hegycsúcsról figyelték gyilkos szándékkal az embereket, akik végül Szűz Máriától kértek segítséget. Szűz Mária meghallgatta őket, a mennyből leereszkedve örökre elűzte az ártó szellemeket. A Vércverés szomszédságában található Boszorkány-erdő gonosz lakói is fejvesztve menekültek a Szűzanya elől.
Hazánk egyik legvarázslatosabb helye a Mecsek és környéke; itt szinte minden minden sziklához, forráshoz, barlangoz kötódik valamilyen misztikus legenda
Miért Mecsek a Mecsek? Sokáig élt a magyarázat, miszerint a szó török eredetű, tornyot, várat jelent. Kiderült azonban, hogy már a török hódoltság előtt is így hívták a hegységet. Klemm Antal nyelvész 1933-as tanulmányában bebizonyította: a szó magyar eredetű, és a "meszes hegy" szóösszetételből eredhet.
A 682 méter magas Zengőnek, a Mecsek legmagasabb csúcsának az elnevezése viszont a hegy híres "hangjából" vagy zúgásából ered. Ezt a viharban különösen félelmetes hangot a legenda szerint a
hegy belsejében rekedt kincskeresők kétségbeesett kiabálása okozza.
A törökök elől menekülő szerelmesek legendáját a mecseki hegyek őrzik
Az egyik leghíresebb mecseki látnivaló, a Zsongor-kő vörös sziklakilátója nevét pedig egy fiatalembertől kapta, aki kedvesével együtt inkább a mélybe vetette magát, mintsem hogy török fogságba jusson. A legenda szerint
a szerelmesek azóta is szellemként bolyonganak a mecseki hegyekben.
A ma Barna-kőként ismert mecseki sziklát eredetileg Sátor-kőnek hívták, a benne található üregnek köszönhetően, amelyben egykor a legendás mecseki betyár,
Hatos tanyázott. Egy másik történet szerint
az üreg szellemek otthona volt,
akik aranyat kapáltak a sziklaodú mélyén, a kopácsolást még a közeli faluban is hallani lehetett.
A Mecsek szellemlakta, vadregényes völgyei számtalan titkot és legendát rejtenek
A Barna-kő bevonult az irodalomba is: Gárdonyi Géza regényében, az Egri csillagokban Bornemissza Gergely és Gábor pap erről a sziklatömbről nézi a török szultán hatalmas seregének színpompás bevonulását.
A Bükk fenséges lankái misztikus legendákat őriznek
A térségben számtalan mesés legenda övezi az e tájra oly jellemző kisebb-nagyobb sziklák eredetét. Az Apáca-szikla és Barát-szikla anyaga a vulkáni működés emlékét őrző tufa, amely az évezredes erózió következtében különleges formájúra kopott.
A legenda szerint
az apáca és a barát tiltott szerelmük miatt bűnhődött azzal, hogy kővé változtak.
A monumentális Apáca-szikla és Barát-szikla, mint az örök szerelem, az önfeláldozás és a hűség legendájának szimbóluma
A történet másik variációja szerint az Attila hun király seregében szolgáló Bodony vitéz okozta a galibát, amikor beleszeretett Darnó király Tarna nevű lányába. Darnó nem bocsátotta meg Attilának, hogy korábban elrabolta a feleségét, ezért megfogadta: halállal lakol mindenki, aki a várához közelít. Tartotta a szavát, de ez a lánya életébe került.
Tarna ugyanis védeni akarta szerelmesét, és a Bodony vitézre kilőtt nyílvessző útjába ugrott: így a nyílvessző átjárta a két fiatal szívét.
Bűvös nyíl volt ez,
a szerelmeseket kővé változtatta, az örök szerelem, az önfeláldozás és a hűség legendájának szimbólumaként.
A Bakony egyik legszebb legendája egy csodálatos szarvashoz fűződik
A Hubertlaki-tó talán a Bakony egyik legszebb helye, legendája is gyönyörű. A derékig sással, gyékénnyel körülvett víztükröt, amelyből fák törzse áll ki sejtelmesen, nem véletlenül becézik
bakonyi Gyilkos-tónak.
A bakonyi Gyilkos-tó, avagy a legendás Hubertlaki-tó
Azt mondja a fáma, hogy a névadó Hubertus herceg szenvedélyes vadász volt, házasságkötése után is szívesen kóborolt a rengetegben. Szép, fiatal felesége volt, ám ő sem tudta otthon tartani férje urát. A boldog, gondtalan életnek hamar vége szakadt; az asszony első gyermekük születésekor belehalt a gyermekágyi lázba, a herceg bánatában vad tivornyákba menekült.
Egy nagypénteken egy újabb féktelen vadászat alkalmával társaival bekerített egy gyönyörű
szarvast, amelynek hirtelen fénylő kereszt jelent meg az agancsai között.
A herceg az égi jel határásra megtért: előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a 10. században a vadászok védőszentjévé választottak.
A később szentté avatott Hubertus herceg legendája számtalan képzőművészeti alkotáson megjelenik
A Hubertlaki-tó mesés környékén elbújni sem nehéz: nem véletlenül találtak itt menedéket a legendás bakonyi betyárok, akik az Odvaskő-barlangban rejtőztek el üldözőik elől.
A legendás bakonyi betyárok rejtekhelye, az Odvaskő-barlang
A zsiványok a Hubertus-forráshoz jártak a szomjukat oltani, de hiába lestek rájuk a fegyveres katonák, a forrás vizétől a rablók állítólag
láthatatlanná váltak, és így lóvá tették a törvény képviselőit.
A legenda szerint a Hubertus-forrás láthatatlanná tette a híres bakonyi betyárokat
Más verzió szerint a víz hatására olyan gyorsan tudtak futni, hogy senki sem érhetett a nyomukba - legalábbis ezt mesélik a Bakony szerelmesei, akiknek van mondanivalójuk a Bakonybél melletti Szent-kútról (Borostány-kútról) is.
Három csodatévő forrás fakadt itt valamikor,
és a hagyomány szerint a béli kolostort alapító Szent Günther és Szent Gellért is töltött ezen a helyen remeteségben néhány évet. A szent életű emberek számtalan mesés cselekedettel segítették a szegényeket, emlékük mind a mai napig él az itt lakók között.
A Sopron helyén egykor elterülő erdő mélyén, egy kis kunyhóban lakott az irgalmas szénégető
A soproni szűzleány története egyike azoknak a legendáknak, amelyek a város eredetét kutatják. Azt mesélték őseink, hogy Sopron helyén egykor hatalmas erdőség terült el. Az erdő szélén lakott egy előkelő nemesúr, akinek kislánya született. Az újszülöttet azonban dizsnóagyar csúfította el, ezért a szülők meg akartak szabadulni tőle.
Kitették hát a sűrű erdőbe, ahol egy szénégető talált rá.
Hazavitte a kunyhójába, és felnevelte. A szénégető segítségével a kislányt még agyarától is sikerült megszabadítani, a lányka szép ifjú hölggyé serdült.
A legendás Tűztorony ma Sopron jelképe
Így talált rá a lelkiismeret-furdalástól gyötört apa, aki a szénégetőnek hálából kőházat építtetett: ez lett Sopron első háza, ahol ma a torony összeér a városházával. A torony alapjait pedig a legenda szerint az időközben felnőtt, gyönyörű lány rakta le.
Tudod, hogy a tizedes meg a többiek merre hasítottak az öreg oldalkocsissal? És azt, hogy melyik kastélyban forgatott legszívesebben Bujtor István, vagy azt, hogy melyik filmnek adott otthont az egyik legszebb luxusszállónk?
Vannak filmek, melyek nemcsak történetükkel és a színészek hiteles játékával, hanem a varázslatos környezettel is elkápráztatják a nézőket. A világhírű filmek helyszínei mindenütt vonzó idegenforgalmi látványosságok. Nálunk is forgattak szuperfilmet, nem is egyet, számunkra talán legkedvesebbek a mieink.
Induljunk el a filmes emlékek útján, és úti cél gyanánt válasszunk magunknak olyan vadrégényes kastélyt vagy várat, ahol eredetiben láthatjuk emlékezetes és legendás retró filmjeink forgatási helyszínét!
Tóalmás - A tizedes meg a többiek
Igazi elvarázsolt kastély a tóalmási. Már a története is rejtélyes, kész kalandregény. Tulajdonosa, Wahrmann Renáta 1894-ben fogadta fel
Ybl Miklóst a kastély építésére,
ám a legenda szerint a század leghíresebb mérnöke akkor épp mással volt elfoglalva, így állítólag az unokaöccse, mások szerint a titkára szállt be a tervezés munkálataiba.
Akárki bűvölte ide, a kor egyik legszebb parkjába a fényűző, ötven szobás barokk kastélyt, értette a dolgát. A titokzatos, gazdag és kifinomult ízlésű hölgy fűúri pompával kívánta körülvenni megát, így még az előcsarnok lépcsőjéhez is a párizsi Operaházéról vetetett mintát.
Később az Andrássyaké lett a birtok, akik a II. világháborúig vadászlaknak használták a tóalmási rezidenciát, majd a többi arisztokratával együtt őket is megfosztották otthonukból. A háború után pedig széthordták a berendezését, majd gyerekeket üdültettek benne, ám hagyták romlani a kastély állagát.
Több mint tíz éve felújították ugyan, ám ebből nem sok látszik. Jelenleg egy amerikai keresztény szervezet tulajdona: nyaranta táboroztatnak a parkban, és konferenciákat rendeznek, de
hétvégente látogatható az épület.
A hely hétvégi szellemidézésre is kiváló. Itt úgy érezzük, mintha magunk is szereplői lennénk legjobb háborús filmvígjátékunknak. A helyszín változatlan.
A szalonban Darvas Iván sakkozik, utánozhatatlan eleganciával, a konyhában Sinkovits Imre, a háború túlélésére eltökélt tizedes számolgatja kézigránátba rejtett dugipénzét, Major Tamás, minden idők legangolománabb magyar inasa jelenti a kastély úrnőjének, hogy a vacsora előállott.
Régmúlt és közelmúlt szürreális álomként fonódik itt össze a jelen szomorkásan bizarr hangulatával. Szinte fáj, olyan közel és mégis elérhetetlenül távol érezzük magunktól a Tizedest, meg a többieket.
Siklós - A Tenkes kapitánya
Gyönyörű a felújított siklósi vár: történelmünk része és a magyar televízió első, legsikeresebb filmsorozatának helyszíne. A sorozat 1963-ban készült, ma is imádják a nézők. Siklóson csak úgy mondják, hogy
a Tenkes kapitányának a vára.
Vagyis a mindig nevető Zenthe Ferencé, akire rászabta Elek Máté kuruc kapitány szerepét az író, Örsi Ferenc.
"Boldog idők voltak - mesélte egy interjúban nem sokkal halála előtt Zenthe Ferenc -, a kamera előtt egymás ellen harcoltunk, utána már nem számított, ki a labanc, ki a kuruc. A gyógyfürdős jelenetben iszappal kellett megdobálnom a labanc parancsnokot játszó Ungváry Lászlót. Kérte, hogy inkább csokipudingot szórjak rá, de akkor meg gyakran kellett ismételni, mert mind megette."
Szabó Gyula arról beszélt, hogy bárhová ment, mindenütt Buga Jakabnak szólították. A labancoknak ettől nem kellett tartani, saját németesített nevükön szerepeltek: így lett Kibédi Ervin Erwiner, Horkai János Horkmajer, Madaras József Vogeller mesterlövész, Besztercei Pál Bisteritz főhadnagy.
A színésznők - a szép cigánylányt alakító Pécsi Ildikó, Krencsey Marianne és Vajda Márta - egy lépést se tehettek, hogy ne rohanják meg őket a rajongók.
Mindenki fürdött a sikerben, azóta sem tudtak összehozni még egy ilyen jókedvű, kosztümös, történelmi örömsorozatot.
Parádsasvár - Meseautó
Hatalmas fák között kanyargó szerpentin visz a luxusszállóvá alakított, meseszép kastélyhoz. Útközben nézzük meg a Köszörűs-patak torkolatánál a betonkerítéssel védett mátrai ősjuhart! Sehol a világon nincs párja.
Kóstoljuk meg a Csevice-forrás híres savanyú gyógyvizét, áldás a gyomornak. Pagoda formájú ivócsarnokát Ybl Miklós tervezte, sőt a kastélyt is, neoreneszánsz stílusban. Leghíresebb tulajdonosa Károlyi Mihály volt.
Felesége, Andrássy Katinka a "vörös grófnő" ezt jegyezte fel a memoárjában:
"Szerettem Parádot, mert csak ott lehettünk kettesben."
Nem sokáig. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották bortokaiktól a Károlyiakat is, a háború után visszakapták ugyan a kastélyt, de két év múlva államosították: gyereküdülőnek rendezték be. A rendszerváltás utáni új tulajdonos kastélyszállónak alakította át wellnessfürdővel, fényűző étteremmel, ahogy azt láthattuk a harmincas évek sikerfilmjének remake-jéban, a 2000-ben itt forgatott Meseautóban.
Hátizsákos turistáknak drága mulatság a kastély, ám a környéken mindenütt találni olcsóbb szállást.
Itt elképzelhetjük azt, hogy Ónodi Eszterrel, Stohl Andrással és Kern Andrással repülünk színezüst erdők során, arany országút gyémánt porán, a mesék meseszép kocsiján. És emlékezhetünk Bajor Imrére is, aki sajnos már nem repülhet velünk.
Ezen a ponton nem mehetünk el szó nélkül az eredeti, 1934-ben készült Meseautó című film mellett, melyet Lillafüreden, a Hámori-tó partjához közel - 1925 és 1929 között - épült Palotaszállóban forgattak olyan legendás színészek főszereplésével, mint a zseniális
Kabos Gyula, Perczel Zita és Törzs Jenő.
A film egyik legszebb jelenete, mikor az alagúton átjutva felbukkan a csodaszép Palotaszálló. Manapság a környezetet buja növényzet borítja, ezért abból a szögből már nem lehet rálátni az impozáns épületre.
Ám ahogy közeledünk a Palotaszállóhoz, egyre inkább élvezhetjük mesés szépségét, főként, ha a bérelünk egy csónakot a Hámori-tavon. A tóról szemlélve lenyűgöző kilátás tárul elénk.
Szirák - A három testőr Afrikában
Régi fényében ragyog a háború után teljesen lepusztult, Nógrád megyében található sziráki Teleki-Degenfeld-kastély, amelyik már szintén pazar szálloda. Az 1748-ban épült, egyik legszebb barokk kastélyunk a
Teleki grófoké volt, majd a Degenfeld család tulajdona lett,
felújítása hatalmas pénzeket emésztett fel. 1944-ben ugyanis ide szállásolták el a szovjet hadsereg katonai kórházát: az épület értékes, régi bútorait kidobálták, és felgyújtották, a 4000 kötetes könyvtár ritka köteteit eltüzelték, a dísztermet lóistállónak használták. Később több mázsa kenyérbéllel radírozták le a meszet a különleges értékű freskókról, és az ötvenes években brutális módon szétvert szobrokat is pótolni kellett.
Jó ideje már semmi sem emlékeztet a pusztításra, nem csoda, hogy Bujtor István két filmjét is itt rendezte: a Hamis a babát, valamint a Rejtő Jenő regényéből készült,
A három testőr Afrikában című vígjátékot, parádés szereposztásban.
Nem nehéz elképzelni, milyen jó hangulatban dolgozhattak, ha Csülök Koncz Gábor volt, Senki Alfonz Rátóti Zoltán, Tuskó Hopkins Stenczer Béla, Kvasztics Kállai Ferenc, a Török Szultán pedig Reviczky Gábor. Kállai elárulta, hogy gyakran kellett ismételni a jeleneteket, mert ahányszor csak egymásra néztek, kirobbant belőlük a nevetés. Tény: mi, nézők is remekül szórakoztunk.
Régi idők mozija, avagy időutazás Hollywood legnagyobb csillagaival. Ikonok. Legendák. Sztárok.
