Történelmi viharokkal vert hazánk számtalan - még romjaiban is lenyűgöző - várat rejt, ahogy számos pompás, vagy épp fényét vesztett kastélyunk árulkodik a magyar nemesség egykori dicső éveiről. Tudod, melyik városokban találhatók az alábbi kastélyok és várak? Teszteld tudásod!
Leszbosz Görörgország harmadik legnagyobb szigete, és igazán költői hely. Minden valószínűség szerint itt született a leszbikus vágy szinonimájaként ismert Szapphó, akinek személye és költészete a mai napig heves viták tárgya. Egykori otthona kultikus hellyé vált, melyet a nők közötti szerelemmel szokás összefüggésbe hozni, ám ez a teória most megdőlni látszik. Történészek szerint Leszbosz szigete nem az a hely, aminek hisszük.
Simeon Solomon: Szapphó és Erinna Mütiléne kertjében
Egy BBC-dokumentumfilm szerint Leszbosz szigete valamikor ugyanazt a szerepet töltötte be az ókori Görögországban, amelyet ma Thaiföld a világban. Vagyis az a hely volt, amely szexturizmusáról vált híressé, és ahol a nők állítólag olyan gyönyörűek voltak, hogy a férfiak nem tudtak nekik ellenállni.
Így bár Leszboszt mind a mai napig a női homoszexualitáshoz szokás kapcsolni, történészek szerint
a sziget valójában a férfiak "játszótere" volt, akik egy kis szórakozásra vágytak.
Leszbosz szigetén születtek a görög világ legvonzóbb női
A műsor szakértője, a londoni King's College történésze, Edith Hall professzor szerint Leszboszról az ókorban mindenki tudta, hogy ott születtek a legvonzóbb nők az egész görög világban. Az ókori Görögországban érdekes módon a "leszbikus" szó is azt jelentette még, hogy
"egy nő intim szexuális kapcsolatba kerül - egy férfival".
Leszbosz közelebb volt Törökországhoz, mint Athén, ami szintén csak hozzátett az ott élő nők szexuális vonzerejéhez, hiszen annak ellenére, hogy görögök voltak, mégis keveredett beléjük némi egzotikum. Volt egy kis érdekes akcentusuk, ami már szinte keletiesnek hangzott az athéni polgárok fülének. Közelebb helyezkedtek el Ázsiához, és ennek hatását bizony már érezni lehetett rajtuk.
A híres költőnő, Szapphó Kr. e. 600 körül született Leszbosz szigetén, és ő volt az első ismert nő, aki a más nők iránti szerelmet leírta. Ezért mind az ő neve, mind a szigeté a leszbikusság szinonimájává vált az évek során - annak ellenére, hogy a "leszbikus" szó mai jelentése csak a 19. században vált általánossá.
Egy pompeji villa falát díszítő freskó a Kr. u. 1. századból, mely vélhetőleg Szapphót ábrázolja
Leszbosziak a leszbikusok ellen
Néhány éve a sziget lakói vesztesen kerültek ki abból a perből, amelyet azért indítottak, hogy betiltsák az ominózus kifejezés meleg nőkre való alkalmazását - álláspontjuk szerint ugyanis csak nekik van joguk lakóhelyük nevének használatára.
Keresetükben azzal érveltek, hogy a gyakorlat sérti a sziget lakóiank emberi jogait, mivel "megszégyeníti őket az egész világ előtt". Azt szerették volna bírósági úton elérni, hogy a Görög Meleg és Leszbikus Szövetség ne használhassa többé a leszbikus nevet, mert szerintük a sziget lakosainak "pszichológiai és morális megerőszakolását" jelenti, hogy
a melegek kisajátították a sziget nevét.
Leszbosz szigetéről nevezték el a nők közötti szerelmet
Az ókori görögöknek az azonos neműek szerelméhez való hozzáállása azonban meglehetősen különbözött a maitól. Mind a női, mind a férfi homoszexualitás akkoriban legalább annyira volt társadalmilag és kulturálisan elfogadott jelenség, mint maga a szexualitás.
„Magát a homoszexualitást az ókori görögök természetesnek találták, és mivel a férfiak között gyakran elterjedt szexuális magatartásforma volt, a sok vonatkozásban kielégületlen nők és asszonyok szerelmi viszonya sem minősült erkölcstelennek" - állítja a BBC-dokumentumfilm történésze.
A szexualitást arra használták, hogy ennek segítségével törjenek ki családjuk keretei közül, és teremtsék meg saját közösségeiket. És bár Szapphó valóban különleges jelenség volt a maga idejében, ám alapvetően csak saját kora kultúráját és szellemét követte, vagyis
nem nőbe vagy férfiba, hanem emberekbe volt szerelmes.
Izmailov Alexander: Szapphó
Leszbikus volt-e egyáltalán Szapphó?
Újonnan felefedezett papirusztekercsek segítségével igyekeznek a tudósok napjainkban újrafogalmazni azt is, mit gondoljunk egyáltalán Szapphóról. Vannak, akik alapvetően megkérdőjelezik az elképzelést, miszerint erotikus költészetének bármi köze lett volna magánéletéhez és szexuális irányultságához.
Semmilyen konkrét bizonyíték nincs ugyanis arra, hogy leszbikus lett volna,
egyedül a fennmaradt munkái alapján feltételezik ezt. Az utóbbi kétezerötszáz évben már számtalan indulatos vitát kavart Szapphó munkája, családi élete, és mindenekelőtt a szexualitása. Az ókorban kifinomult stílusát dicsérték, kortársai inspirációért fordultak hozzá, miközben karikaturisztikus színdarabokban gúnyolták laza erkölcseiért.
Alkaiosz görög költő és Szapphó egy Kr. e. 5. századból származó görög vázán
A legenda szerint az egyház elégette munkáit.
"Szexéhes kurva, aki saját romlottságának dalát zengi" - állította róla egy teológus.
A bizánci nyelvészek ugyanakkor azon keseregtek, hogy túl kevés írása maradt fenn, a viktoriánus tudósok pedig mindent elkövettek, hogy megfosszák erotikus vonatkozásaitól.
Még ma sem értenek egyet a szakértők abban, hogy verseit csak szűk körben vagy nyilvánosan is előadta-e, és hogy azok a szerelem és házasság intézményének ünneplése vagy felforgatása céljából születtek-e. Utóbbi egy igen kényes tudományos kérdés, mivel Szapphó kiemelt feminista és leszbikus ikonnak számít, és valóságos szellemi háborúk dúlnak személye és szellemi hagyatéka körül.
Egy Szapphótól ránk maradt papirusztekercs töredéke
Nehéz lenne még egy olyan költőt mutatni, aki ilyen aránytalanul nagy szerepet tölt be az irodalomban fennmaradt munkáinak mennyiségéhez képest. Szapphó valójában nem is verseket írt, hanem dalokat, amelyeket a líra nevű hangszer zenei kíséretével adtak elő, és eredetileg ezt jelentette az ókori görögök számára a "lírai".
Fogalmunk sincs, hágy dalnak írta le egyáltalán a szövegét, hiszen a kor szokása szerint ezek a dalok elsősorban szájhagyomány útján terjedtek.
Szapphó pedig valójában korabeli popzenész volt, aki - vélhetőleg - maga adta elő a dalszövegeit.
Szapphó tanítványaival Alkaiosz leszboszi származású költőt hallgatja (Sir Lawrence Alma-Tadema festménye, 1881)
Ő volt az egyetlen nő, akit az alexandriai könyvtár tudósai beválasztottak az ókor kilenc költőzsenije közé. Arisztotelész pedig azt írta róla:
"tisztelték annak ellenére, hogy nő volt".
Vagyis Szapphó nagyságát az utókor nem a munkái alapján ítéli meg, hanem ahogyan kortársai nyilatkoznak róla. Mintha Homérosztól soha nem olvashattuk volna az Iliászt és az Odüsszeiát, hanem csupán az alapján próbálná őt megítélni a nyugati civilizáció, hogy ismernénk tőle nagyjából kilencvensornyi verstöredéket, valamint azt, mit gondoltak róla a kortársai. Az ókori görögök ugyanis Szapphóról úgy beszéltek, minhta Homérosz női megfelelője lett volna:
Homérosz volt A Költő, és Szapphó A Költőnő.
A pontos születési helye nem biztos, de nagy valószínűséggel a Leszbosz-szigeten található Mitilini. Szapphó hatása mindenesetre máig érezhető a szigeten, mert híre a leszbikus turisták zarándokhelyévé tették Leszboszt.
Szapphó szobra Leszbosz szigetén
És a jelen
Mivel azonban Görögország harmadik legnagyobb szigete alig pár kilométerre található a török partoktól, sajátos szerepet szánt neki a történelem a Törökország felől Európába érkező bevándorlási rohamban. A mindössze 1600 négyzetkilométernyi területre napjainkban
migránsok tömege érkezik,
a görög partokat vízi úton elérők közel fele Leszboszon köt ki. És bár a sziget lakói szerint már jó ideje háborús övezetté kellene nyilvánítani lakóhelyüket, mindez egy pillanatra sem lassítja a partjaikat csapkodó migráns-odüsszeiát.
Leszbosz napjainkban
A Bond-filmek készítői mindig gondosan választják ki a megfelelő forgatási helyszíneket, hiszen jól tudják, ez a siker egyik kulcsa. A gyönyörű nők és a csodakütyük mellett az életveszélyes kalandok lélegzetelállító helyszínei legalább annyira híres szereplői a filmeknek, mint Sean Connery, Roger Moore, Pierce Brosnan vagy Daniel Craig.
Ha bármely rajongót megkérdezünk, melyik a kedvenc Bond-filmje, nagy valószínűséggel valamelyik klasszikust fogja említeni, mondjuk az 1964-es Goldfingert vagy az 1969-es Őfelsége titkosszolgálatábant. Hogy miért?
Mert pazar szállodákban, forgó éttermekben, piramisok tövében, pompás palotákban, lenyűgöző kastélyokban, vagyis csupa egzotikus helyen vívta küzelmeit.
Helyszín: Fontainebleau Hotel - Miami Beach, Florida
A Goldfinger a Bond-franchise legnépszerűbb darabja, köszönhetően egyrészt az ebben szereplő Bond-lány ikonikus nevének, a Pussy Galore-nak, másrészt egy hatalmas lézersugárnak. Ugyanakkor a Miami Beachen található Fontainebleau Hotel is főszerepet játszik benne, a nyitójelenetben például Bondot éppen a medence partján masszírozzák. A Morris Lapidus tervei alapján az ötvenes években épült luxusszálloda igencsak
népszerű a hollywoodi rendezők körében:
a hotel - és az a bizonyos, óceánra néző medence - feltűnt még többek között a Több mint testőr, a Rendőrakadémia 5. és a Frank Sinatra főszereplésével készült Púp a háton című filmekben is.
A Fontainebleau Hotel
Helyszín: Ascoti lóverseny - Ascot, Berkshire, Nagy-Britannia
A legextrémebb Bond-filmben a Duran Duran zenekar tagjai, valamint az androgün szexszimbólum, Grace Jones is szerepel; utóbbi mint a brit titkos ügynök vágyának aktuális tárgya. A legjobb jelenete pedig a London közelében lévő Ascotban, a derbin játszódik. A Royal Ascot minden évben egy öt napig tartó és nagy felhajtással járó, igazi brit mulatság,
amelyen részt vesz a királyi család is.
A leghíresebb derbin, a Royal Ascoton II. Erzsébet királynő és családja minden évben részt vesz
Helyszín: Ernest Hemingway háza és múzeuma - Key West, Florida
Timothy Dalton minden idők egyik legkevésbé népszerű James Bondja. A magányos ügynökben nyújtott teljesítménye azonban sokat javított a megítélésén. A film egyik kulcsjelenetében a Nobel-díjas író, Ernest Hemingway egykori floridai házának második emeleti
erkélyén rendez ámokfutást 50 macskával.
Ernest Hemingway egykori floridai háza
Helyszín: A gízai piramisok - Gíza, Egyiptom
A sorozat ezen részét három Oscar-díjra jelölték, és ez a film a kritikusok által leginkább kedvelt Bond-epizód. A film sikere nagy részben köszönhető az egzotikus helyszíneknek, többek között az egyiptomi Gíza-fennsíknak, ahol a stáb nagyszerű éjszakai felvételeket készített
a Szfinxről és a Nagy Piramisról.
A látogatók ma is részt vehetnek azon a hang- és látványshow-n, amelyen annak idején Bond is; szerencsére a gonosz Cápával abszolvált üldözős jelent nem jár hozzá.
A gízai Nagy Piramis és a Szfinx
Helyszín: Himeji-kastély - Hjógo prefektúra, Japán
Minden idők legjobb 007-es ügynöke, Sean Connery 1967-ben azért érkezett Japánba, hogy felvegye ötödik James Bond-filmjét azon forgatókönyv nyomán, amelyet a népszerű brit gyerekszerző, Roadl Dahl írt. A film egyik emlékezetes jelenete a
nindzsaképző iskolában
játszódik, amelyet Bond japán titkosszolgálati kapcsolata, Tigris Tanaka vezet. Az akadémia - mely a Bond-film óta igazi turistalátványosság -, az 1333-ban épült Himeji-kastélyban található.
A Himeji-kastély
Helyszín: Szentháromság-kolostor - Meteora, Görögország
Ez a James Bond-film részben Ian Fleming néhány noválláján alapul. Az egyik jelenetben Bond éles sziklákon egyensúlyozva éri el a Szentháromság-kolostort a görögországi Meteorában, annak ellenére, hogy a lenyűgöző létesítmény egy
140 fokból álló lépcsősoron át is megközelíthető, amelyet egyenesen a sziklába véstek.
A Szentháromság-kolostor
Helyszín: Ciszterna bazilika - Isztambul, Törökország
A második James Bond-film ma már úgy tűnik, mintha a hidegháborús korszakból itt maradt relikvia lenne, a forgatási helyszínek azonban talán ebben voltak a legszebbek. Amikor Bondnak
titkos kijárót kell találnia Isztambulból,
a Kr. e. 336-ban épült Ciszterna Bazilika márványoszlopai között lapátol végig.
A Himeji-kastély
Helyszín: Lake Palace és Jagmandir-sziget palota - Udaipur, India
A szerencsés tizenharmadik Bond-film forgatásának egyik varázslatos indiai helyszínét "A lebegő palota" néven is ismerik. Bond ezúttal a mesés Kelet Velencéjének is nevezett Udaipurban sokkolja üldözőit; külön megemlítendő közülük Kabir Bedi, akit legtöbben Sandokanként ismerhetnek. Roger Moore palotáról palotára gyakorolja ellenségei szerint undorító túlélési szokását, a megszokott
bondos eleganciával felturbózott riksákkal rodeózik,
a piacból csatateret változtat, csak úgy repülnek a banánok a szárik, meg a szent tehenek között.
A Jagmandir-sziget palota
Helyszín: James Bond-sziget - Phangnga-öböl, Thaiföld
A kilencedik James Bond-mozi jeleneteinek zömét Thaiföldön, a három mellbimbójú gonosz, Francisco Scaramanga szülőföldjén vették fel. A Tapu-sziget, amelynek standján James Bond és Scaramanga párbaja játszódik, az Ao Phang Nga Nemzeti Park része, és
ma már úgy ismert, mint James Bond szigete.
Ez az egzotikus, különleges táj feltűnik még egyszer: az 1997-es A holnap markában című Bond-epizódban csodálhatjuk meg ismét a sziget varázslatos látványát.
A Tapu-sziget ma már James Bond szigeteként ismert
Helyszín: Piz Gloria forgó étterem - Schiltorn, Mürren, Svájc
James Bond szereti a téli sportokat, és kifejezetten jól teljesít, ha síelésről, snowboardról vagy biatlonról van szó; bár ehhez meg kellett várni az ausztrál modell, George Lazenby színre lépését, akinek ugyan mindössze egy alkalommal adatott meg, hogy Bondot alakítsa, ám ebben a kémfilmben a svájci Alpokba veti bele magát. Az akciók többsége a Piz Gloriában játszódik, egy
360 fokban körbeforgó, napelemmel működtetett étteremben,
ami a Schiltorn hegy szikláiba van belevájva. Amikor a filmesek kiszemelték maguknak a helyszínt, az étterem még félkész állapotban volt, így a mozi költségvetéséből fejezték be az építkezést, ezért cserébe díjtalanul használhatták a 3000 méter magasságban lévő épületet és a világ leghosszabb kábelvasútját. Az étterem a mai napig működik, egy "Bond világa" kiállítással is szolgál, és van egy 40 személyes moziterme is, ahol a filmből vetítenek részleteket, a csúcsot pedig azóta a 007-es hegy néven emlegetik.
A Piz Gloria étterem
Helyszín: Jamaica, ahol a világ leghíresebb titkos ügynöke megszületett, és ahová most "hazatér"
Jamaicán található az író, Ian Fleming eredeti otthona, itt írta a filmek alapjául szolgáló regényeket. A birtok egy tényleges titkosszolgálati hadműveletről kapta a GoldenEye nevet, később pedig egy Bond-film címe is ez lett, melynek cselekménye - érdekes módon - nem Fleming regényén alapult.
A 007-es "szülőhelyén" már több Bond-kalandot forgattak, Barbara Broccoli producer pedig ma, április 25-én Jamaicán, a Fleming GoldenEye nevű birtokon tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a most készülő folytatást szintén Jamaicán kezdik majd forgatni, mivel a történet szerint a titkos ügynök éppen szünetet tart és ott piheni ki a fáradalamait.
Az egyelőre Bond 25 munkacímen futó produkcióban - mely a 007-es franchise történelmének huszonötödik hivatalos Bond-filmje lesz - a titkos ügynök szmokingját Daniel Craig fogja magára ölteni, a főgonosz szerepében pedig a Bohém Rapszódiából ismert Oscar-díjas Rami Maleket láthatjuk.
Tehát James Bond visszatér oda, ahol korábban már nyomot hagyott. A Jamaicán játszódó, 1973-as Élni és élni hagyni című epizód híres motorcsónakos jelenetének helyszínét a mai napig
James Bond Beach néven emlegetik.
A tengerpart egy másik szép részlete pedig az 1962-es Dr. No-ban játszott filmtörténeti szerepet, hiszen itt bukkan fel a hullámokból Ursula Andress; később ezt a jelenetet ismétli meg Halle Berry a Halj meg máskor!-ban.
Mi még gyönyörködhetünk bennük, de a következő generációk már nem biztos, hogy látni fogják őket, számos különleges, értékekben gazdag helyet ugyanis az eltűnés réme fenyeget. Komoly veszélyben van a Csendes-óceán királynője, de meglehet, hogy az újkori világ 7 csodájának egyikét, India gyöngyszemét sem csodálhatjuk már sokáig. Azt viszont, hogy pontosan mennyi idejük van hátra, még a kutatók sem tudják megmondani.
A klímaváltozás, a globális felmelegedés és a tömegturizmus az elsők között szerepel a világörökségeinket fenyegető veszélyforrások között. Hatásukra tájak, tengerek, szigetek, városok és ősi, emberkéz alkotta építmények sorsra lehet
a teljes pusztulás.
Rémisztő adat, hogy a leginkább veszélyeztetett csodáknak csupán néhány évtizedet jósolnak a szakemberek. Persze van esély, hogy a folyamatot sikerül megállítani: az "eltűnő helyeket" több örökségvédelmi csoport és szervezet igyekszik védeni.
A World Monuments Fund kétévente összeállít egy listát a megmentésre szoruló területekről régészetben, várostervezésben, történelemben, antropológiában és kulturális örökségvédelemben jártas szakemberek közreműködésével. Legutóbbi riportjukban harminchat ország ötven kulturális örökségi területére hívták fel a figyelmet, melyek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani. Beigazolódni látszik ugyanis Gandhi gondolata:
"Földünk elég nagy ahhoz, hogy kielégítse mindenki szükségletét, de soha nem lesz elég nagy ahhoz, hogy kielégítse mindenki kapzsiságát."
Egy eltűnőben lévő csoda: a haldokló Holt-tenger vízszintje évente 1 métert apad
A világ legsósabb tavának a Holt-tengert tartják, magas sótartalma okán egyik különlegessége, hogy vizében csupán néhány baktériumfajta él. Szintén a só teszi, hogy a felszínén könnyedén lebeghetünk, miközben a sókristályok alkotta fövenyben gyönyörködünk. Az elmúlt negyven évben azonban a vízszintje olyannyira lecsökkent, hogy ha a folyamatot nem sikerül visszafordítani vagy megállítani,
ötven éven belül kiszáradhat.
A régi partszakaszon található nyaralókról és éttermekről ma már nem mondhatjuk el, hogy a parton állnak; közel egy mérföld a távolság a víz és az épületek között. A kiszáradás fő okaként a Holt-tengert tápláló Jordán folyó vízhozamának csökkenését jelölik meg a szakemberek.
A Jordán folyó vízszintjének csökkenése miatt az elmúlt évtizedekben a Holt-tenger kettészakadt, ennek okán déli része fokozatosan kiszárad, ám északi oldalán is jelentősen apad a vízszint
A globális felmelegedés miatt pedig veszélyben vannak, súlyosan olvadnak a jégtakarók és a gleccserek. Számítások szerint hasonlóképp, vagyis ötven év múlva valószínűleg az amerikai Gleccser Nemzeti Park sem mutat majd jégben gazdag képet.
Míg száz évvel ezelőtt a természetvédelmi területen még közel százötven gleccsert számláltak, 2018-ra ez a szám huszonhétre csökkent. Félő, hogy 2030-ra ezekből egy sem marad, ami az ökoszisztémát, a parkban élő kétszázhatvan madárfaj, több mint ezer növényfaj és hatvankét emlős
életét és túlélését nagymértékben befolyásolja.
A gleccserek számának jelentős csökkenése nagymértékben befolyásolja a terület ökosziszémáját
A másik végletet a trópusi esőerdők képviselik. Az afrikai Kongó-medencében található Földünk második legnagyobb esőerdővel borított területe - a legnagyobb az Amazonas vidékét borítja -, amelyre nézve a bányászat, a mezőgazdaság, az illegális fakitermelés és a helyi harcok jelentik a legnagyobb veszélyt. Szakértői becslések szerint
2030-ra az erdőség kétharmada eltűnhet.
Mindez nemcsak a flóra és a fauna elvsztésével jár, de hatása beláthatatlan, mivel a világ oxigéntermelésének negyven százalékát a trópusi esőerdők biztosítják.
A "Föld tüdejének" nevezett Amazonas sem képes a végtelenségig alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz
Lusta teknősök, karcsú leguánok, huncut oroszlánfókák otthona a Galápagos-szigetek. Az Ecuadorhoz tartozó szigetcsoportot a Csendes-óceán királynőjének is nevezik. Bazaltsziklás tájaival eddig furcsa, elzárt kis paradicsomként tartották számon.
Ám napjainkban egyre több turista keresi fel, 2018-ban is több százezer látogató érkezett ide, ami azért jelent óriási problémát, mert a törékeny természeti rendet a legkisebb beavatozás is felboríthatja. Ráadásul a hajókkal sokszor olyan állatok, köztük patkányok kerülnek a szigetekre, amelyek
az őshonos fajokat veszélyeztetik.
A Galápagos-szigetek fajait nem természeti katasztrófák, hanem az ember veszélyezteti
A fehér homokos, kristályvizű tengerpartjairól nevezetes Maldív-szigetek pusztulását viszont az embertömegek mellett maga a víz okozza. A globális felmelegedés miatt a világ tengerszinthez mérten legalacsonyabban fekvő országát elmoshatja az Indiai-óceán. A fenyegetés olyannyira reális, hogy
a maldív elnök már népe kitelepítését is lehetséges opcióként említette.
Pedig Ázsia legkisebb népességű és területű országa korallzátonyairól és buja, trópusi növényvilágáról volt híres. Eddig.
Az Indiai-óceán mesevilága, a süllyedő korall-állam is a kiemelten veszélyeztetett tájak egyike
Mindeközben Földünk negyedik legnagyobb szigete, Madagaszkár órája is ketyeg:
kevesebb, mint harminc évet jósolnak erdeinek.
Ha nem tesznek komoly erőfeszítéseket megmentésükért, ezzel együtt kihalásra ítéltetnek az itt, és csakis itt élő kaméleon és lemurfajok, beleértve a fákon élő játékos, szeretetreméltó makiféléket. Kár lenne, hiszen köztük vannak a világ legkisebb főemlősei, az egérmakik is.
Madagaszkár sajátos élővilága, köztük a lemurok egyik fajtája, a gyűrűsfarkú makik is halálra vannak ítélve
A tengereknél maradva: a sós vizek lélegzetelállító képződménye az Ausztrália mellett nyújtózó Nagy-korallzátony, amelynek több mint fele megsemmisült az elmúlt három évtizedben.
A közelmúltban a BBC News arról számolt be, hogy veszélyes korallfehéredés figyelhető meg a zátonyokon. A korallok súlyos károsodása mögött álló okként elsősorban a
vízszennyezést és az óceán hőmérsékletének emelkedését említik.
Pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony is, vele együtt mesés állatvilága
Évek óta kongatják a vészharangot az olasz város, Velence fölött. A cölöpökre épült, egykori tengeri nagyhatalom utcáin mindennapos jelenség a víz, naponta kétszer jön el a dagály. A város lakói az idők során hozzászoktak, és megtanultak együtt élni a folyamatosan változó, soha meg nem álló áradásokal. Aggodalomra ad okot azonban, hogy
a dagály növekedése centiméterekben mérhető, és egyre gyakrabban jelentkezik.
A lagúna védelmében szerencsére dolgoznak: többek között gátrendszer kiépítésével tervezik Velencét és környékét megmenteni. De hiába voltak kísérletek a modernizációra már a tizenkilencedik századtól kezdve - olyan neves építészek, mint Kahn, Wright és Le Corbusier is készített terveket -, a műemlék jellegű épületeket nem sikerült még megfelelően restaurálni, és fenntartó módon átépíteni. A víz és a turisták elképesztő áradata pedig folyamatosan koptatja a Serenissima fenséges városát.
Elég csak a tavaly októberi nagy árvízre gondolni, amikor a víz elnyelte Velencét
A "süllyedő városok" kapcsán Pavlopetri kevésbé ismert, víz alatti építmény-együtteséről is szót kell ejtenünk. Görögörszág partjaihoz közel rejti hullámsír a bronzkori várost, amelyet a régészek és restaurátorok munkájának hála ma még megcsodálhatunk.
A hatalmas hajók és vízbe kerülő vegyi anyagok hatására azonban a vízi csoda egyre csak pusztul, ezért felkerült
a kiemelten veszélyeztetett műemlékek listájára.
Megmentésre érdemes Pavlopetri víz alatti csodavárosa
A világörökségekre leselkedő veszélyforrások száma szinte végtelen. Nem említettük még a túlburjánzó vegetációt, amely például az afrikai Nagy-Zimbabwe város maradványait lepte el. A természeti katasztrófák okozta károkra példák Nepál 2015-ös földrengéssorozatban megrongálódott buddhista és hindu emlékei, ahogyan a tűz - okozza bármi is - ugyancsak villámgyorsan elpusztíthat akár egy gigantikus székesegyházat is.
India emblematikus épületét, a márványból épített Tádzs Mahalt pedig könnyen lehet, hogy hamarosan bezárják, az Agrában található monumentális síremlék ugyanis évtizedek óta az enyészet jeleit mutatja. Ennek oka egyrészt a légszennyezés, másrész a felelőltlen tömegturizmus, vagyis az ide látogató évi több mint hárommillió turista.
A környezetvégő M. C. Mehta ügyvéd, a Tádzs Mahal ügyének nagy harcosa - aki hosszú évek óta hiába próbálja rávenni a hatóságokat, hogy tegyenek valamit az újkori világ 7 csodájának egyikéért -, a közelmúltban azt nyilatkozta:
"A helyzet súlyos, az épület alapjai is gyengülnek, hamarosan végleg elpusztulhat."
Ahogy már Gandhi is felhívta rá a figyelmet: "Talán nem tőled függ, s talán nem is a te idődben lesz a tettnek következménye, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell helyesen cselekedned. Sosem tudhatod, hogy a tetteidnek mi lesz az eredménye. De ha nem teszel semmit, nem lesz eredmény sem."
Kevés olyan hely akad, ami izoláltabb a Chilétől 3700 kilométerre, a Csendes-óceánban található földdarabnál, a Húsvét-szigetek furcsa, és minden emberi logikával szembemenő szobrainál pedig kevés misztikusabb látvány található a világon. Vajon mi köze a húsvétoz annak a helynek, ahol se nyúl, se bárány, csak titokzatos moaik ülnek a fűben?
A Húsvét-sziget - vagy ahogy a polinézek nevezeik, Rapa Nui - rejtélyes hangulatot áraszt, és elsősorban elzárt helyzetének köszönhető, hogy épségben sikerült megőriznie azt a több mint kilencszáz darab, 1200-1500 évvel ezelőtt készült, vulkáni kőből faragott titokzatos szobrot,
a moaikat, amelyekről a sziget elhíresült.
A sziget területének 40 százaléka a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, mely a Világörökség része
Nagyfejű szobrok rejtélyes földje
Ma sem tudjuk pontosan, milyen céllal faragták az őslakók ezeket furcsa szobrokat, amelyek máig az emberi társadalom egyik legmegdöbbentőbb ősi emlékei.
A Húsvét-sziget legfőbb rejtélyéről,
vagyis hogy honnan érkeztek, és miért tűntek el az őslakói, mára sok mindent kiderítettek a tudósok, így a legbizarrabb elméleteket sikerült cáfolni, mindez azonban nem jelenti, hogy nem maradt számos kérdés és ellentmondás, ami még mindig tisztázásra szorul. Az ufókról, Atlantiszról és más elsüllyedt, magasan fejlett civilizációról szóló spekulációkat mindenesetre elfelejthetjük.
"1722-ben egy holland hajó legénysége földet pillantott meg a Csendes-óceánon. A parthoz közeledve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek, fejükön jellegzetes fejdísszel"
Az apró földdarab, amit ma Húsvét-sziget néven ismerünk, Chiléhez tartozik, és nyagyjából félúton található útban Tahiti felé. Vulkánkitörések sorozata nyomán alakult ki a Csendes-óceán közepén, és több millió éven át csak vízimadarak és szitakötők lakták.
Hogy mennyi ideig tartott annak idején az őslakosoknak elérni idáig, nem tudjuk, ahogy azt sem, pontosan miért hagyták el eredeti lakhelyüket. A legenda szerint Hotu Matua király kötötte ki itt először kenuját, és kezdett neki a sziget benépesítésének. Az első telepesek rapanui nyelven úgy hívták a szigetet, Te pito o te henua, ami annyit tesz:
"a Föld köldöke".
A világ egyik legnagyobb szabadtéri szoborparkja számtalan titkot rejt
A titokzatos sziget rejtélyei
A mai DNS-vizsgálatok azt mutatják, az őslakók nyugat felől érkeztek, a Húsvét-sziget mai lakói azoknak a rettenthetetlen utazókanak a leszármazottai, akik Tajvanból indultak útnak nagyjából 1200-1500 évvel ezelőtt.
Szintén legenda és nem bizonyított tény, hogy eredeti lakóhelyüket lassan elnyelni készült a víz, ezért kellett új hazát keresniük. Az azonban biztosnak látszik, hogy a sziget
első lakói polinézek voltak,
akik nagy hajókkal és számtalan telepessel érkeztek.
A sziget lakói körülbelül Kr. u. 400-ban kezdtek szobrokat faragni a tengerparton
Nem világos, a Húsvét-sziget eredeti lakói miért építették szinte kényszeres odaadással és mennyiségben a ma is látható szobrokat, az viszont valószínű, hogy
a moaik okozták végül a bukásukat,
túl sok fát kellett ugyanis kivágniuk ahhoz, hogy a szobrokat szállítani tudják, és ezzel a saját fennmaradásukat tették lehetetlenné.
A törzsfők egymással versengve állították a szebbnél szebb, magasabbnál magasabb szobrokat
Régészek a világ minden tájáról találgatják, hogyan volt képes több mint ezer évvel ezelőtt az a pár ezer emberből álló népcsoport arra, hogy a Rano Raraku-hegy speciális, puha vulkanikus kőzetéből a helyszínen kőszerszámokkal kifaragjon, majd a szikláról letörve, farönkök segítségével a helyére szállítson 10-15 méter magas, több tíz tonnás szobrokat.
Becslések szerint egy-egy gigantikus szobor kifaragása 30 férfinak egy évébe telhetett.
A legkorábbi szobrok térdelő férfiakat ábrázoltak, majd később, kb. 1100-tól már egyetlen alak vált uralkodóvá: a stilizált fejű, hosszú fülű férfi figurája, testén - a tetoválás jeleként - aprólékosan kidolgozott mintákkal.
A szobrot az ahut fedő kőlapon állították fel; annak idején a szigeten lakó minden klánnak megvolt a saját ahuja, ahol felállította a maga szobrait.
A sziget legnagyobb látványosságai az ahuk, azaz a szent helyek, ahol a szobrok állnak. Ezeket a területeket és magukat a szobrokat törvény védi, ezért nem szabad őket bizonyos távolságon belül megközelíteni, vagy az ahura rálépni. A tiszteletlenség jele, ha valaki a törvényt megszegi, és komoly büntetésre számíthat, ha akár véletlenül, de kárt tesz a szobrokban. Egy német turista, aki letörte az egyik szobor fülét, büntetőeljárás alá került, és 100 ezer dollár büntetést kellett fizetnie
Az biztos, hogy a moai faragók komoly szaktudású mesteremberek voltak, akik céhekbe tömörültek. A szobrok nem konkrét személyeket ábrázolnak, bár lehetnek rajtuk elemek, amelyek egy-egy törzsfő vonásait hordozzák. De fogalmunk sincs, az alkotásoknak miért ezt a megjelenési formáját választották,
miért ilyen hosszú a fejük, és időnként a nemi szervük is.
Úgy tartják, a szobrok síremlékek lehettek, más elmélet szerint viszont a moaik friss vízforrásokat jelölhettek.
A talányok és misztikumok szigete ma is foglalkoztatja a kutatókat
Ami biztos: a legtöbbjük a sziget belseje felé néz, csupán egyetlen szoborcsoport kémleli kitartóan a tengert, de hogy miért, arra a mai napig nincs magyarázat. A szigeten kutató antropológusok az őslakosok írásjeleit sem tudták megfejteni a mai napig.
Darwin annak idején arról írt A fajok eredetében, hogy ha az állatok egy csoportja elszigetelten él és szaporodik, olyan jellegzetes vonásaik alakulnak ki az idők folyamán, amelyek nyomán végül új faj születik belőlük. Talán ez lehetett a helyzet a Húsvét-sziget lakói esetében is, hogy
idővel teljesen sajátos nyelvet, művészetet és hitrendszert alkottak maguknak, és a külsejük is megváltozhatott.
A sziget területe mindössze 166 km²
De mi köze a Húsvét-szigetnek a húsvéthoz?
És hogy választ adjunk a címben feltett kérdésre, miszerint mi köze van a Húsvét-szigeteknek a húsvéthoz? Nem több, mint hogy a sziget első európai látogatója, Jacob Roggeveen holland felfedező 1722. április 5-én, éppen
húsvétvasárnap fedezte fel
ezt a Dél-Amerika és Ausztrália között fekvő szigetet, amit - hollandul - Paasch-Eylandnak nevezett el. Ez a név terjedt el tükörfordításban világszerte, és a hivatalos név a Chiléhez csatolás óta spanyol nyelven Isla de Pascua.
A Húsvét-szigeten élők minden bizonnyal tisztában vannak lakóhelyük nemzetközi nevének jelentésével, ők azonban őseik előtt tisztelegve továbbra is Rapa Nuiként emlegetik hazájukat, ami annyit tesz: Nagy Evező.
A mai, bennszülött elnevezésnek tekintett Rapa Nui, vagyis Nagy Evező nevet a 19. században polinéziai tengerészek adták a szigetnek
Minden idők legismertebb és legnépszerűbb írója, a gyilkos mérgek és az emberi lélek jó ismerője regényeiben az angol vidéki idillt éppoly mesterien elevenítette meg, mint az egzotikus tájak mesés világát. Agatha Christie nemcsak írni, de utazni is szeretett, és míg szereplői karakterét ismerősei jellemvonásaiból gyúrta össze, addig káprázatos helyszíneit utazásaiból merítette. Bejárta a világot, és szinte minden nyaralásából gyilkos történet született.
A kirimi koronázatlan királynője az egész világot beutazta: Dél-Afrikában és Hawaiin szörfdeszkán szelte a hullámokat, hajózott a Níluson, sokszor pihent az egyiptomi piramisok árnyékában, Európát keresztül-kasul körbevonatozta, második, régész férjével több ásatáson is részt vett Irakban és Szíriában, de járt Új-Zélandon és Barbadoson is.
Számos regénye játszódik egzotikus helyszínen, ennek ellenére, ha Agatha Christie nevét halljuk, akkor az idilli angol falvak, városok képe ugrik be elsőre.
A regényekben szereplő vidéket, szállodákat, utcákat legtöbbször létező helyekről mintázta Christie,
ám a népszerű tévésorozatok a turisták óriási hullámait indították útnak, az ő céljuk a lehető legtöbb emlékezetes forgatási helyszínt felkeresni.
Greenway Estate - Agatha Christie regényeiből és novelláiból készült filmadaptációkat több ízben is az írónő életének helyszínein forgatták
Az agyafúrt vénkisasszony és a piperkőc kis belga nyomában
Nagy-Britanniában különösen vonzóak az írónő két világhírű nyomozójához, Miss Marple-höz és Hercule Poirot-hoz köthető helyszínek.
Egy alkalommal megvalósult, amire egyetlen regényben, novellában sem volt precedens: az Orient expresszen együtt utazott Miss Marple (Joan Hickson) és Hercule Poirot (David Suchet)
Mind közül az egyik legnépszerűbb Poirot lakóhelye, ami a sorozatban
Whitehaven Mansions
néven szerepel, a valóságban Florin Court a neve, London egyik legszebb art deco alkotása és Charterhouse téren található.
A kilencemeletes épület a mai napig őrzi egykori patináját: a portaszolgálat, a tetőteraszon kialakított, precízen tervezett kert - amely még a rendkívül pedáns Poirot tetszését is elnyerné -, a pincében található úszómedence, szauna és edzőterem igazi luxusházzá teszi a népszerű és ikonikus építményt.
Poirot Whitehaven Mansions néven ismert londoni lakhelyének a Florin Court adott otthont
Utunkat Poirot-val folytatva hamarosan a dél-angliai Devonban, a
Burgh Island Hotel impozáns szállodájában
találjuk magunkat, ahol a jól megérdemelt vakációjára elegáns panamakalapjában érkező kis belga detektívünk egy újabb gyilkosság kusza szálaival találja szembe magát. Ez az exkluzív tengerparti szálloda volt ugyanis a Nyaraló gyilkosok forgatási helyszíne, ami a
regényben Jolly Roger Szálloda néven jelenik meg,
míg a filmadaptációban a Sandy Cove Hotel elnevezést kapta.
Hercule Poirot (David Suchet), Hasting kapitány (Hugh Fraser), Miss Lemon (Pauline Moran) és Japp főfelügyelő (Philip Jackon) a Nyaraló gyilkosok filmadaptációjában, héttérben a Burgh Island Hotellel
Az apálykor gyalogosan, dagálykor kizárólag hajóval megközelíthető sziget pazar, 25 szobás szállója napjainkban is eredeti pompájában ragyog. A lenyűgöző Burgh Island Hotel mindig is népszerű volt a hírességek körében: Agatha Christie-n kívül lakott itt már VIII. Edward a szeretőjével, Mrs. Simpsonnal, de nyaralt itt a Beatles is, valamint
Eisenhower és Churchill szintén ezt a szállodát választotta a partraszállás előtti hetek egyeztetéseihez.
A káprázatos helyszínt a filmesek más alkalommal is felhasználták: a Nemezis filmadaptációjának néhány részét ugyancsak a Burgh Island Hotelben forgatták.
A fenséges környezetben épült Burgh Island Hotel
A forgatási helyszíneket bejárva a másik fontos úti cél Nether Wallop, ami
St. Mary Meadként szerepelt a Miss Marple-részekben.
A Hampshire megyei falucskát kiváló érzékkel választották ki a filmkészítők: a nádfedeles, vörös téglás épületek a több száz éves templomok, szépen rendben tartott parkok, közterek mind Miss Marple regénybeli varázslatos világát idézik.
Nether Wallop környékén, de egész Hampshire megyében úgy érezhetjük, hogy minden házban egy Miss Marple él
És persze ahogy Agatha Christie, úgy Miss Marple is utazik: a
Rejtély az Antillákon című epizódot Barbadoson, a Coral Reef Club szállodában forgatták.
Az írónő maga is nyaralt itt, és éppen ez a szálloda adta az ötletet a krimi megírásához. Bájos, karibi stílusú főépület, helyes bungalók, úszómedence, tengerpart: épp ahogy a regényben.
A Rejtély az antillákon Barbadoson, Agatha Christie egyik kedvelt nyaralóhelyén, a Coral Reef Club szállodában kelt életre
Ahol minden elkezdődött
Az írónő Agatha Mary Clarissa Miller néven született Torquay-ban. A dél-angliai hangulatos üdülőhely az ő hírneve nélkül is rendkívül népszerű lenne, ezt a tengerparti városkát nevezik ugyanis az Angol Riviérának. A település azonban jó érzékkel épít a rajongókra, és több speciális látnivalót is tartogat számukra.
Agatha Christie szülőhelye, az Angol Rivérának nevezett hangulatos Torquay ma is népszerű üdülőhely
Az írónő szülővárosában kihagyhatatlan az Agatha Christie Mile - az út, ami végigvisz a híresség
devoni életének főbb helyszínein.
Az All Saints Church-ben keresztelték meg, a látogatók itt megnézhetik Christie eredeti keresztlevelének hiteles másolatát.
Az Agatha Christie Mile része a Gloriett a hullának című filmből ismert csónakházhoz vezető út is
Az Ashfield nevű villában töltötte saját bevallása szerinti idilli gyermekkorát, ez a tengerparttól félórányi járásra volt, sajnos az épület helyén már csak egy emléktábla áll.
A leendő krimikirálynő a Princess Pieren görkorcsolyázott
Torquay-ben a mai napig sok minden szinte pontosan olyan, mint Christie gyermekkorában volt; ilyen a Princess Pier, ahol kiskorában szívesen görkorcsolyázott vagy a
Beacon Cove, a tengerpart, ahol rendszeresen fürdött,
igaz, akkoriban a női és férfi szakasz el volt különítve.
Agatha Christie és férje a britek közül elsőként tanultak meg szörfözni Hawaiin, a tíz hónapig tartó világkörüli útjuk során
A Pavilonnál kérte meg a kezét első férje, akivel a Grand Hotelben töltötte a nászéjszakát. Az impozáns szállodában a turisták nagy örömére rendszeresen tartanak gyilkos-nyomozós játékokat, és a harmincas-negyvenes éves stílusában megrendezett táncesteket. A helyi golfklub kettős érzést kelthet; Agatha és első férje
nagyon szerettek itt együtt golfozni,
ugyanakkor Archie Christie a későbbi szeretőjével - aki miatt válságba került a házaspár kapcsolata - is rendszeresen eljött ide.
Első férjével a Grand Hotelben élvezték nászéjszakájukat
Kihagyhatatlan látnivaló a Torre Abbey, ahol a kiállításon megtekinthetjük Christie írógépét, személyes tárgyait, fényképeit, kedvenc fotelét, kéziratait, a kertben pedig kedvünkre borzonghatunk a regényekben szereplő összes mérgező növény közepette. Agatha szakképzett ápolónőként kiválóan értett a mérgekhez, ezt a tudását használta fel képzeletbeli gyilkosságaihoz.
A város másik híres parkja, a Princess Garden pedig az
ABC-gyilkosságok filmadaptációjából lehet ismerős.
Az ABC-gyilkosságok több jelenetét is Torquay-ban, a meseszép Princess Gardenben forgatták
Torquay a leghíresebb szülöttének tiszteletére
minden évben rendez egy fesztivált,
ahol előadásokat, beszélgetéseket tartanak Christie életművével kapcsolatban, de vannak színielőadások és utcai bemutatók is.
A Torquay-ban rendezett fesztiválon bárki összefuthat Poirot-val
Az 1990-es fesztiválon történt meg az, amire egy regényben, novellában sem akadt példa:
találkozott Hercule Poirot és Miss Marple.
A két színészt, Joan Hicksont és David Suchet-t az Orient Express repítette a helyszínre.
Az Agatha Christie tiszteletére Torquay-ban rendezett fesztiválon találkozott Miss Marple (Joan Hickson) és Poirot (David Suchet)
Két házasság margójára
Agatha Christie életének legnagyobb rejtélye az a bizonyos tizenegy nap, amikor az egész ország őt kereste. 1926-ban első férje bevallotta neki, hogy viszonyt folytat Nancy Neele-lel, és hogy válni akar, mire az írónő nyomtalanul eltűnt. A rendőrség nagy erőkkel kereste az akkor már ismert szerzőt, többek között
Sir Arthur Conan Doyle-t is bevonták a munkába.
Amikor a saját krimidben találod magad: Agatha Christie rejtélyes eltűnéséről cikkezett akkoriban minden lap
A Sherlock Holmes-történetek atyja médiumhoz fordult, és a vele való konzultáció után azt mondta, a találgatások ellenére az írónő életben van. Igaza lett, Christie a harrogate-i Swan Hydro Hotelben húzta meg magát, ahová férje szeretője nevén jelentkezett be.
A kívül-belül gyönyörű szálló ma Old Swan Hotel néven működik.
A ma Old Swan Hotel néven működő szállodába menekült a megtört írónő, miután férje bejelentette, hogy válni akar
A második házassága, amit Max Mallowannel kötött, sokkal boldogabb volt, a pár annak ellenére kitartott egymás mellett, hogy a férj nem mindig volt hűséges. A titkos esküvőt Skóciában tarották az edinburgh-i St. Cuthbert templomban.
Agatha nem akarta, hogy a világ azon csámcsogjon, hogy egy 40 éves elvált, gyermekes nő, aki az anglikán egyház tagja, hozzámegy egy 26 éves katolikus férfihoz. A házassági papírokon az életkorokkal is trükköztek kicsit,
a menyasszonyt 37, a vőlegényt 31 évesként tüntették fel.
A templomban rendszeresen látni jelmezbe öltözött rajongókat, akik a harmincas években divatos ruhákba bújva látogatják meg az ikonikus helyet.
Agatha Christie második házassága titokban köttetett Skóciában, a St. Cuthbert templomban
Ahol boldogan élt
Második házasságkötését követően két ház között ingázott, mindkettőben számos regény született. Az egyik a Galmptonhoz közeli, a Dart folyó partján található gyönyörű
Greenway Estate.
Az írónő egykori nyaralójában, Greenway Estate-ben is forgattak egy Poirot-epizódot
Ez a villa nyaralóként funkcionált, itt élt a lánya 2004-ig. A védelem alatt álló csodás műemlékkertet, csónakházat és a nyolc hálószobás házat felújították, így ma már kedvelt turistalátványosság; annál is inkább, mert
a Gloriett a hullának című Poirot-epizódot ezen a helyen forgatták.
A Greenway Estate-hoz tartozó csónakház jelentős szerepet tölt be a Gloriett a hullának című filmben
A ház alsó szintjén múzeum mutatja be, hogyan töltötte itt a nyarakat az írónő a családjával. Itt van az a Steinway zongora, amin Agatha játszott, szigorúan csak magában, mert
képzett zongorista létére túl szerény volt ahhoz, hogy közönség előtt is fellépjen.
Az írónő kutyájának körömnyomait meghagyták az ajtókon, és számos műtárgyat is megnézhetünk, amiket az írónő és régész férje az utazásaikon gyűjtöttek.
A fotó kedvéért
A hidegebb hónapokban a család Wallingfordban élt egészen az írónő haláláig. A Winterbrook ház nem látogatható, csak tábla jelzi, hogy
több mint harminc évig lakott ott Agatha Christie és második férje.
A város a Midsomer gyikosságok című sorozat rajongóinak ismerős lehet, ez szerepel ugyanis Caustonként az egyes epizódokban.
Egykori wallingfordi otthonán, a Winterbrook ház falán egy tábla őrzi az írónő emlékét
A főtéren, a szűk kis utcákon, a csilingelős ajtajú teázókban, az apró, régi üzletekben jó arra gondolni, hogy Mrs. Mallowan - a helyiek így szólították - mennyire szeretett itt élni. Ennek az egyik oka az volt, hogy a falubeliek tiszteletben tartották
visszahúzódó természetét,
és megértették, hogy a hétköznapokban, a hentesnél, az utcán ő is csak egy átlagos ember szeretne lenni, akár a többiek.
Wallingford mindig kedves volt a sztárallűröktől mentesen élő népszerű írónő szívének
A Wallingford Múzeumban természetesen van Agatha Christie-kiállítás, itt megtekinthetjük az írónő saját leveleit, a házában készült fényképeket és a környékbeliek vele kapcsolatos visszaemlékezéseit.
Agatha Christie - akinek a műveit a Biblia és Shakespeare drámái után világszerte a legnagyobb példányszámban adták ki és vásárolták meg -, utoljára 1974-ben jelent meg a nyilvánosság előtt a Gyilkosság az Orient expresszen című film bemutatóján, amelyen
egyik legnagyobb rajongója, II. Erzsébet királynő is részt vett.
Az írónő - élete munkájának elismeréseként - 1971-ben kapta meg II. Erzsébettől a brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét (Dame). A királynő Agatha Christie nagy rajongója, saját bevallása szerint az írónő minden kirmijét elolvasta
Agatha és férje a Wallingford szomszédságában lévő Cholsey St. Mary's templomába jártak istentiszteletre, és itt vannak mindketten eltemetve közös sírban, annak ellenére, hogy Max Mallowan az írónő halála után újraházasodott. A templom kertjében a régi fejfák között elhaladva, a templom háta mögött találjuk a sírt, a sírkő előtt virágok jelzik, hogy
milliók kedvence - termékeny és kalandos élete után - itt lelt végső nyughelyre.
A krimi koronázatlan királynőjének síremléke szerényen bújik meg a Cholsey St. Mary's templom kertjében
Minden út Rómába vezet, nagycsütörtökön odamentek a harangok is, a hét dombot belakó Örök Városba, amely háromezer éve hurcolja magával pogány isteneit, fórumait, bazilikáit, reneszánsz, barokk palotáit, az ókori metropoliszt, amelyet minden nép öröknek nevez. Ennek a lüktetően eleven, gyönyörű városnak a szíve, szuggesztív erejű nyugvópontja a Néró egykori féktelen orgiáinak színhelyére épült Vatikán.
Mintegy fél négyzetkilométernyi területével a Vatikán a világ legkisebb nagyhatalma, a pápák lakhelye, a kereszténység központja. Milyen lenne Róma a Vatikán nélkül? Elképzelhetetlen. Mondhatni
egymásnak és egymásból lettek teremtve.
Város a városban, állam az államban: Róma szívében a Vatikán
Simont, a Genezáreti-tó halászát, akit Jézus nevezett el Péternek, azaz "kősziklának", ide vezérelte, az akkor még keresztényüldöző császárvárosba. Meghalni és beteljesíteni küldetését: erős sziklára építse fel a keresztény hit egyházát. Péter - aki ugyan előzőleg háromszor is megtagadta Jézust -, teljesítette küldetését.
Ott, ahol Néró cirkuszában meztelen lányok éjszakai orgiái szórakoztatták a felajzott tömeget,
és féktelen tivornyájukat szurokkal bekent keresztények égő fáklyái világították meg, már a 4. században magasba emelkedett az első katedrális.
A téren a magasból Szent Péter szobra néz le ránk, kezében a mennyország kulcsával
Hatszáz éve Bernini, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb építőművésze
Caligula arénájának kísérteties helyére álmodta meg a világ legszebb díszterét.
A tér két oldalát szegélyező oszlopcsarnokok 284 oszlopa négy sorban helyezkedik el. Az oszlopok 20 méter magasak, a kolonnádok tetején álló 140 szent szobra 3,75 méter magas. A középen lévő 25 méter magas obeliszket Caligula hozatta el Egyiptomból, ám csak 1546-ban állították fel
Kétoldalt elhelyezett oszlopsorai - a híres bernini kolonnádok - valósággal átölelik az odaérkezőket, a hajdani arénából megmaradt egyiptomi obeliszk mellett vízoszlop szökik a magasba a
két gyönyörű, barokk kútból.
A két pompás szökőkút Maderna tervei alapján készült
A szent és a géniusz
Messziről érezni a tér sodrását, ahogy egyre közelebb visz a mind nagyobbnak tűnő épülethez,
a világ egyik legnagyobb székesegyházához, a Szent Péter-bazilikához.
Odaérve megtörik a varázslat: a gigantikus, ridegen reprezentatív épületből hiányzik a tér felemelő, nagy élménye. Inkább tudományos akadémiányak nézném, mint templomnak.
És miért mennek a harangok Rómába? A keresztény hagyomány szerint nagycsütörtök az utolsó vacsora és egyben a gyász napja, ilyenkor a harangok, az orgona és a csengők elhallgatnak a templomokban, hogy nagyszombat estéjén, Krisztus feltámadását ünneplő szentmisén szólaljanak meg újra. Azt is tartották, hogy a harangok azért mennek Rómába, mert az a világ szíve, ahonnan hangjuk az egész földre elhallatszik; a föltámadáskor megszólaló harangot is Rómából vélték hallani
A székesegyház belső csarnoka is akkora, hogy megsemmisülök benne. Hangyává zsugorít. De attól, amit fölöttem látok, eláll a lélegzetem:
Michelangelo páros oszlopokkal ékesített, ezüstösen fénylő kupolája igazi csoda.
Ki hinné, hogy 72 évesen vágott bele élete első - és egyben utolsó - építészeti alkotásába, amely a kereszténység és Róma jelképeként emelkedik ki a hét dombon szétszóródó épülethalmazok közül.
A kupolacsarnok pápai főoltáránál csak a pápa celebrálhat szentmisét. A kupolát négy, egyenként 71 méter magas oszlop tartja, melynek alsó körére Krisztus szavait vésték: "Te vagy Péter, kire, mint sziklára, építem egyházamat, és Neked adom a mennynek kulcsait". A négy oszlopra Bernini fülkéket és loggiákat épített a régi Szent Péter-templom oszlopaiból
A bazilika Piétàja a templom féltett kincse: Michelangelo mindössze 24 évesen csiszolta remekbe a kőbe zárt fájdalmat, amely egy francia bíboros megrendelésére készült, és csak később került a Vatikánba. Golyóálló üvegfal védi a
halott fiát ölében tartó Madonnát,
mióta barbár merényletet kíséreltek meg ellene.
Michelangelo számára a francia Jean Bilhères de Lagraulas bíboros megrendelésére, 1499-ben elkészült Pietà hozta meg a hírnevet. Ez a művész egyetlen szignált műve, szignója a Madonna vállpántján látható
És amikor Michelangelo ecsetre cserélte a vésőjét, hogy kifesse a Sixtus-kápolnát, akkor valami olyasmit művelt, amit se előtte, se utána senki.
A Vatikán géniusza volt,
mítosza a szentekével vetekszik, már a bejáratot őrző svájci gárdisták látványos öltözékének tervezését is neki tulajdonítják. Talán nem alaptalanul.
A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója az 540 m²-es területével a világ legnagyobb egybefüggő freskója. A mennyezeti freskók voltak Michelangelo első fő megbízásai, befejezésükhöz mindössze négy évre volt szüksége. A leghíresebb, ikonikus jelenete Ádám teremtése
Amíg Michelangelo művészete beragyogja, Szent Péter földi maradványainak holléte misztikus ködbe burkolja a Vatikánt.
Sírjának helyét évezredekig a legnagyobb titokzatosság övezte.
Azután, hogy Néró arénájában fejjel lefelé keresztre feszítették, csak találgatni lehetett, hová temették el. Logikusnak tűnt, hogy közel vértanúhalála színhelyéhez. Erre utalt az is, hogy sírja az ókeresztények zarándokhelyévé vált.
A Jézust előbb háromszor megtagadó, majd egyházat alapító, később szentté avatott Pétert - saját kérésére - fejjel lefelé feszítették keresztre, ugyanis méltatlannak tartotta magát arra, hogy úgy haljon meg, mint mestere, Krisztus
Konstantin császár, aki a 4. században államvallássá nyilvánította a kerszténységet a Római Birodalomban, arra a sírra építtette az első Szent Péter-bazilikát, mintegy megerősítve a legendát. A lebontott ősi templom helyén,
pontosan a sír fölött épült fel a mostani főoltár, melynél csak a pápa misézhet.
Ám ezután sem szűntek meg a kételyek és a találgatások, míg végül 1968-ban, VI. Pál pápa bejelentette, hogy valóban az apostol földi maradványai nyugszanak az oltár alatt. Addig, a beavatottakon kívül, senki sem láthatta a sírt, azóta viszont látogatható.
Az új bazilika nagyobb helyet foglalt el az elődjénél, ezért a Halottak Városát a felszínről leköltöztették a föld alá. Borzongató hely, de Róma alatt mindenütt rejtőznek kísértetvárosok, lakhelynek berendezett temetők, katakombák. Náhány éve egy parkoló építése közben bukkantak rá egy hatalmas nekropoliszra a Vatikánváros alatt, mára már ezt is megnyitották a látogatók előtt.
Szent Péter a bazilika főoltára alatt talált végső nyughelyre
Magyar Kápolna az altemplomban
Vatikánváros mindössze egy bazilika és egy udvar a Lateráni Palotával, amelyben nyolc múzeum, több galéria, az Apostoli Könyvtár, a Borgia-lakosztály, Raffaello Stanzái, a Sixtus-kápolna és rengeteg más csoda kínál látnivalót.
A Vatikáni Múzeum lenyűgöző kettős csigalépcsőjét 1932-ben Giuseppe Momo tervezte, mely két különálló spirálból áll: az egyik lefelé, a másik felfelé vezet. Miután lejöttünk rajta, érdemes felnézni, meglepő látványban lesz részünk
Felbecsülhetetlen értékű műkincsek halmozódtak fel a palotában. Amíg például Michelangelo új utakat, új kifejezést keresve megszállottan alkotta vízióit a Sixtus-kápolna falaira, tőle nem messze, kedélyes derűvel festegette
a stanzákat (termeket) a fiatal Raffaello,
akit arra szemeltek ki, hogy letörje az öntörvényű mester befolyását a művészetpártoló II. Gyula pápánál. A fiatal művészből hiányzott ugyan nagy ellenfele belső fűtöttsége, viszont tökéletes biztonsággal alkotott képei lélegzetelállító módon gyönyörködtetnek.
A Vatikáni Múzeumban csodálhatjuk meg Raffaello stanzáit Az athéni iskolával, melyre Raffaello saját magát is ráfestette: ő a második alak a jobb alsó sarokból nézve
A Szent Péter-bazilika altemplomában találjuk a Magyar Kápolnát, melyet II. János Pál pápa szentelt fel még 1980-ban, annak emlékére, hogy
1000 körül Rómából küldött koronát a magyarok királyának, a mi Istvánunknak, II. Szilveszter pápa.
Amerigo Tot, azaz Tóth Imre szobrász és más kiváló művészek alkotásai ékesítik barátságos kis kápolnánkat.
A Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyar Kápolnát többek között Tóth Imre, ismertebb nevén Amerigo Tot szobrászművész alkotásai díszítik
A világ legkisebb és leggazdagabb állama
Stato della Città del Vaticano - a világ legkisebb állama - mai formájában 1929 óta létezik. Napjainkban a katolikus egyház igazgatási központja, saját diplomáciai képviselettel, postával, vasútállomással, bankkal, újsággal, adóállomással, újabban idegenforgalmi vállalkozásokkal is. Ferenc pápa járult hozzá először, hogy úgynevezett "világi" koncertet rendezzenek - jótékonysági célokra - a Sixtus-kápolnában.
Vatikánvároshoz egy 23 hektáros meseszép kert is tartozik
Aki több időt tölt Rómában, sok olyan helyet talál még a Vatikán falain kívül, amelyik a pápai állam tulajdona. A San Pietro In Vincoli-templom (Szent Péter megláncolva), nem az első pápát rejti magában, hanem
Michelangelo hatalmas Mózesét.
A II. Gyula pápa sírján álló - vagy leginkább ülő - óriási Mózes szobor is Michelangelo munkája
Less be Ferenc pápa otthonába!
Ferenc pápa a katolikus egyház feje, ő a 266., aki e tisztséget betölti.
Megválasztásakor - elődeivel és a hagyománnyal ellentétben - nem az Apostoli Palota pápai lakosztályába költözött be, hanem a szerényebbnek nevezett Szent Márta-házat választotta.
Megfogalmazása szerint azért ott rendezkedett be, mert a korábbi pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek tartotta. Azt mondta: "olyan mint egy tölcsér, belül tágas, de szűk a bejárata".
A Vatikánváros területén levő Szent Márta-ház szerény épülete ötemeletes:
106 lakosztály, 22 különálló szoba, valamint egy apartman található benne.
A La Repubblica című napliap "spártaian egyszerűnek" nevezte a pápa második emeleti lakhelyét, mely a ház legnagyobb lakosztálya: egy nappaliból és egy hálószobából áll, saját fürdőszobával. A nappaliban egy dívány, fotelek, egy íróasztal és egy kisméretű televízió van. A nagyméretű, nehéz fabútorok többsége régi stílusú. A lakosztályt neonfény világítja meg, és csillogóra fényesítik a parkettát.
Most beleshetsz Ferenc pápa otthonába. Nézd meg, milyen szerény körülmények között él: milyen szobában dolgozik, alszik, és megmutatjuk a nyári rezindenciáját is! - Galéria
Legyen szó ínyenc ízutazásról, vagy épp a boldog békeidőkbe repülnénk vissza, irodalmunk Szindbádja mindig itt van a közelünkben; elég fellapozni valamelyik kötetét, máris előáll a Vörös postakocsi, hogy visszarepítsen a Régi világhoz címzett fogadóba. Sárga zsírral bőven öntözött sült kappanok szaladgálnak körülöttünk, a porcelán levesestál párologva száll át téren és időn, hogy elhozza nekünk az igazi húsvéti sonka titkát.
Krúdy, a legnagyobb irodalmi ínyencünk még jól tudta, amit mi már rég elfeledtünk: az év kitüntetett napjain az ételek szimbólumok; így a húsvéti bárány Jézus Krisztusra, a torma a nagypénteki kínszenvedésre, a kalács a töviskoszorúra, a tojás pedig a feltámadásra emlékeztetet az ünnepi asztalon.
Ahogy azt is tudta, hogy az íz az ételek lelke, az étkezés pedig szentáldozás: a kiskocsma és a vendéglő templom, a törzsasztalt rejtő sarok a templom szentélye. A kocsmaasztal oltár, rajta kegyszerek: só-, bors- és paprikatartó, teríték. Az áldozáshoz: asztalkendő, borospoharak. Az irodalmi főpincér pedig az áldozópapok sekrestyése, aki átnyújtja a
szentírást: az étlapot.
Krúdy a legegyszerűbb fogást is kifinomultan élvezte, és tudta, hogy a magyar konyha értékét az étel tisztelete adja
Krúdy Gyula, irodalmunk prózai költője, szavakkal bűvölő "gasztronómusa", álomfejtője, éjféli szellemórán visszajáró Szindbádja alig negyvenévesen úgy érezte, nincs helye a magyar irodalomban. Úgy vélte, írásai porszemek a régi nagy írók remekműveihez képest.
Túl volt már bohém ifjúsága szerelmi csatározásain,
két család eltartása nehezedett a vállára, legjobb regényei szomorú érdektelenségbe fulladtak, a kiadók is leírták. Álomfejtéssel és fehérasztalos örömökkel vigasztalódik, a keserű valóság elől visszamenekül írásaiban a századforulós "régi szép békeidők" rezeda- és kocsmaillatú, kedélyes világába.
Az ínyenc Krúdy, Krausz Poldi tabáni Mélypincéjében fehér kenyérrel tunkolta ki a filléres zónapörkölt szaftját, a marhakoncot tormával ette, a liptói túrónál ízletesebb borkorcsolyát pedig nem ismert
Kiskerti úr, a sonkaszakértő
Lépjünk be a Régi világhoz címzett fogadóba: ott ül Krúdy, megszokott törzsaszalánál, fehér szalvétával a nyakában. Szikszay, az egykor hírneves pesti fogadós személyesen hozza legkedvesebb vendégének a frissen csapolt sert - "szőkesége szebb bármely asszony hajánál" -, és amíg megvitatják a legfrisebb híreket, megérkezik a levesestál is.
Hamarosan befut Kiskerti úr, valaha őt tartották az ország legjobb evőjének. Nála jobban nem tudta senki, hol főzik
a legkiválóbb zúzapörköltet, a pájslit vagy a gulyást,
melyik vasúti restaurációnál - resti - érdemes leszállni a vonatról - például Püspökladányban vagy Szolnokon -, ha kiadós gáblira - villásreggelire - lenne épp gusztusunk.
Krúdy Gyula családjával óbudai (Templom utca 15.) otthonukban 1930-ban
Tudta, melyik vendéglőben készítik úgy a húsleveset, ahogy kell: spitzfartőből, szegyhúsból, marhacsontból, esetleg egy jókora velőscsontból, amely belül is kínál élvezetet az ínyenceknek. De amiről már senki sem tudott, hogy
mi a titka az igazi húsvéti sonkának, vagyis sódarnak,
arról is csak őt lehetett már kifaggatni. Krúdy is erre volt kíváncsi, miután sokat hallott róla gyerekkorában. Kiskerti, élve az alkalommal, hogy ismét a helyzet magaslatára emelkedhet, belefogott mondandójába. Kezdve azzal, hogy
"a disznó legkényesebb része a sódar, korántsem élvezhető amúgy frissiben, mint a kolbász vagy a hurka".
Bizonyos "klasszikusság", az idő múlása szükséges, hogy élvezhetővé váljon. A régiek még tudták ezt, amikor levágták télen a jószágot, a két hátsó sódart nem ették meg, hanem eltették
húsvétra, akkor jött el a "sonkák ünnepélye".
"Hírlapírónak szöktem el a szülői háztól, vidéki színésznőbe bolondultam, boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem, nem is tudom, hogy mi történt velem..." - vallotta magáról Krúdy
A pácban
És mit csinál addig, hogyan készülődik a húsvéti szereplésre? Ez is egyike a titkoknak. Kiskerti úr azonban elárulta: "A sódar ifjúkorát az úgynevezett pácban tölti. Jóformán minden háznál, ahol disznót hízlaltak, külön receptje volt a sonkapácnak."
Kiskerti úr, a hagyománok nagy tisztelője ezúttal mégis úgy vélte, hogy az öregek módszerét helytelen volt változtatás nélkül átvenni az utókornak. Krúdy most már türelmetlenül sürgette: elárulná végre, mi a titka a tojások bőséges kíséretében asztalra kerülő, kifogástalan húsvéti sódarnak?
"A salátrom és az idő! - válaszolta Kiskerti. - Én mindig erősen kenem be salétrommal, különösen a csontmelléken, és ha a sódar nagysága elég tekintélyes, akkor nyolc hét előtt, farsangban gondoskodom róla, hogy a sódar elég időt tölthessen a tennivalóiban. Ezek közé tartozik a salétromozást követő napon annak a pácnak a felvétele, amely
marékszámra vett sóból, korianderből, borókamagból, sárgacukorból, darált fokhagymából, bébérlevelekből és öt-hat fej vöröshagymából készül.
Ezt a keveréket szárazon kell felvenni a sonkának, és négy-öt napig pihenni alatta, hogy megkapja azt a sós levet, amely beborítja a teknőben. Ebben kell megforgatni naponta, mindig más és más oldalára. Utána megy a füstre, ahol eltölt még három-négy hetet. Itt éldegél, magányosan zöldcsütörtökig, nagypéntekig, nagyszombatig. Akkor az asszonyok veszik gondjaikba, ők főzik lassú víz vagy lobobó tűz mellett, a tojásokkal együtt."
Pauncz József Csemegeboltja az 1920-as években, egri borokkal, prágai sonkával
Sonkával álmodni
Az biztos, hogy manapság nem ilyen hosszan és nem ennyire körültekintően babusgatják az eladásra szánt húsvéti sódarokat, ez már Krúdy életében - több mint száz éve - sem volt szokás. De a mellőzött író régi hagyományok felelevenítésével gyógyította lelki sebeit, és mivel anyagi okokból kénytelen volt írni - többnyire novellákat, hírlapba való cikkeket -, nem mondott le
a témái kínálta élvezetről.
Szindbádként felkereste piros karikán hintázó szerelmeit, írásaiban álmok, ábránok, édes szomorúságok keverednek a rusztikus nagy zabálások nyálcsorgató realitásával.
Amikor Krúdynak malaca volt, avagy óbudai lakásának udvarán épp vendégeinek mutatja be a jószágokat
Álmoskönyvéből pedig azt is megtudhatjuk, mit jelent sonkával álmodni: "Gazdag feleséget. Sonkád ha van: jutalmat nyersz. Sonka, mely volna emberé és füstön lógna: jegyez falusi ismertéset. Sovány sonka: öregség. Sonkát lopni: nélkülözés."
A könyvről azt írta: "Inkább a saját mulattatásomra, esti órák elfuvolázására szerkesztettem az álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon neki. Álom: játék, mint az élet. Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is."
"Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára, a kerthelyiségben sralmi szól, és ott lehet csak inni jól..."
Miért csókolózunk? A költői kérdésre mindenki azonnal rávágja a választ, ám bármily meglepő is, nem mindenki csinálja, sőt vannak kultúrák, amelyek egyáltalán nem is ismerik. Míg Európában a csók érzéki örömforrás, addig más területeken a kannibalizmus egyik formájának számít, és van, ahol egyetlen nyilvános csókot ma is 99 ostorcsapással büntetnek. Mióta, hogyan és miért csókolózunk, vagy éppen miért nem? Milyen hagyományai, mítoszai léteznek a világban?
Brezsnyev híres csókja: Brezsnyev és Honecker 1979-ben, az NDK fennállásának 30. évfordulóján csókolták szájon egymást
A csókolózás nem egyetemes viselkedés az emberi faj körében. Még ma is akadnak kultúrák, amelyek szokásrendszeréből hiányzik a csók. Mindez azt sugallja, hogy nem velünk született dolog, mint gondolnánk.
Ahogyan Neel Burton brit pszichiáter, filozófus és író említi Heaven and Hell: The Psychology of Emotions (Mennyország és pokol, avagy az érzelmek pszichológiája) című könyvében,
a csók nem ösztönös, hanem tanult viselkedés,
ami abból a szokásból alakulhatott ki, ahogyan számos kultúrában az anyák szájból szájba juttatják utódaiknak az előre megrágott ételt. Ugyanakkor van néhány mai bennszülött törzs, amely ismeri ugyan a csóketetést, ám ismeretlen számukra
az erotikus csók, mint a behatolás szimbolikus formája.
Már az indiaiak is
Bárhogy is legyen, a csók nem kizárólag az ember sajátja. A szexuális aktivitáukról ismert bonobókon kívül más majomfajok is rendszeresen csókolóznak, de a kutyák és a macskák is lelkesen nyalogatják egymást, ahogy még alacsonyabb rendű fajok egyedei, csigák és egyes rovarok is összedörzsölik csápjaikat és tapogatószerveiket.
Valószínű, hogy ezek nem az emberi értelemben vett csókcsatában vesznek részt ilyenkor, sokkal inkább szagolgatják egymást, bár az emberek párválasztásában is nagymértékben meghatározó a másik sajátos illata. A világ számos táján: a sarkvidéki népeknél, valamint Kínában, Japánban, Malajziában, a csendes-óceáni szigetvilágban, Amerika legtöbb indián törzsénél, Madagaszkár bennszülötteinél
a mai napig az egymás szaglászására szolgáló „orrcsók” a divat.
A majmok is jól ismerik a csókot
Az ősi indiából származó védikus szövegek már megemlítik a csókolózást, a Káma Szútra pedig - ami valószínűleg a 2. század környékén született -, egész fejezetet szentel a csókolózás módozatainak.
Az antropológusok véleménye szerint a görögök az indiaiaktól tanulták el
az erotikus csókot, amikor Nagy Sándor Kr. e. 326-ban elérte Indiát,
majd hadseregének tagjai vezérük halála után szétszéledtek a világban, így rajtuk keresztül számos kultúra megismerhette az igen élvezetes szokást.
Mindez nem feltételnül jelenti, hogy a csókolózás indiai találmány, ahogy azt sem, hogy a védikus szövegek a csókolózás első írott forrásai. Homérosz már a Kr. e. 8. században leírja az Iliászban, amint Priamosz, Trója királya kezet csókol Akhilleszenk, amiért hazahozta fia holttestét.
A Káma Szútra szerint van egyenes és erősen szorító csók is
Brezsnyev csókja
Hérodotosz is beszél a perzsák között elterjedt csókolózás szokásáról, amikor egymás szájon csókolásával üdvözlik egymást az azonos rangú férfiak, míg az alacsonyabb rangúakat arcon csókolják. Előbbi szokás érdekes módon
élő hagyomány maradt a kommunista országok vezetőinek körében is.
Testvéri csók és trabant a Berlini Fal megmaradt részén
Hérodotosz arról is beszámol, hogy mivel a görögök fogyasztottak marhahúst, a tehén pedig szent állatnak számított Egyiptomban, így az egyiptomiak nem voltak hajlandóak szájon csókolni őket.
A csók feltűnik az Ótestamentumban is:
Jákob Ézsau ruhájába öltözve csókolja meg a vak Izsákot, és így megtévesztve nyeri el annak áldását. Az Énekek énekében pedig szó esik az erotikus csókról is: "Csókolj meg szád csókjával, mert bornál jobb a szerelmed."
A rómaiak idején a csókolózás széles körben elterjedt. A rómaiak csókolták a partnerüket, a szerelmüket, a családjukat és a barátaikat, de a vezetőiket is. A birodalom lakói háromféle csóktípust is megkülönböztettek:
a kézre vagy arcra adott osculum a baráti közeledést jelezte, a basium esetében már az ajkak is összeértek, a savium pedig a mély, szenvedélyes, szexuális töltetű csókot jelentette. A római költők, mint Ovidius vagy Catullus mind eszerint éltek.
A féktelen orgiáikról híres rómaiaknál a csókolózás már széles körben elterjedt
A rómaiak csókjai egyszerre szolgálhattak társadalmi, politikai vagy érzéki célokat. Az írástudatlanság korában csókkal lehetséges volt érvényesíteni egy megegyezést - innen a kifejezés: "csókkal megpecsételni" -, valamint egy X-et írva a pontozott vonalra (az angolszász kultúrkörben az üzenet végén elhelyezett X a mai napig a csókot jelöli).
Egy római polgár társadalmi státusza meghatározta, melyik testrészét csókolhatta meg az uralkodónak.
A párok házassági esküjét is csókkal pecsételték meg a násznép előtt, ez a szokás is vígan él a modern korban.
A római polgárok társadalmi státusza azt is meghatározta, hogy az uralkodó mely testrészét csókolhatták meg
A csókolózási szokások nagyban megváltoztak a Római Birodalom hanyatlásával és a kereszténység felemelkedésével. A korai keresztények gyakran üdvözölték egymást "szent csókkal", amiről azt gondolták, alkalmas a lelkek egyesülésére,
mellőzték azonban a csókot Nagycsütörtökön, amikor Júdás csókkal árulta el Jézust.
Az egyházon kívül a csók általában a társadalmi rangsort jelölte: az alattvalók és a vazallusok a király palástját csókolták, vagy a pápa gyűrűjét, illetve papucsát.
A rómaiak bukása után az erotikus csók hosszú évszázadokra eltűnt a színről, és csak a 11. század végén tért vissza az udvarlás intézményével. Rómeó és Júlia csókja ebből a szempontból emblematikusnak számít, mert megszabadította az udvarlást a családi és társadalmi kötelezettségektől, és magát a szerelmet ünnepelte, ami többé nem volt sem kötelesség-, sem illemtudó, hanem egyszerre felszabadító és felforgató erő.
Rómeó (Leonard Whiting) és Júlia (Olivia Hussey) ikonikus csókját Franco Zeffirelli rendezte
Kannibalizmus és ostorcsapás
Több civilizációtól elzárt törzsben még ma is ismeretlen a csók, de a bolíviai sirionó indiánok vagy a csendes-óceáni Mangaia-sziget lakói is csak későn, az európaiak megjelenésével ismerték meg a csókolózást.
A csókot - mint a szexuális aktus jelképét - számos kultúrában a mai napig tabuként kezelik. Több ázsiai kultúrában is
a kannibalizmus egyik formájának számít, és az undor érzése kötődik hozzá.
Kínában és Japánban manapság is tabu a nyilvánosság előtti csókolózás. Ami pedig az iszlám törvényeket illeti: itt még a házastársaknak is tilos a nyilvános csók - a maximálisan megengedett testi kontaktus az egymásba karolás -, és még napjainkban is 99 ostorcsapással büntethetők egyetlen csókért azok, akik nem házastársai egymásnak.
Az erotikus nyelves csókot (maraichinage), melyet franciacsóknak is neveznek, állítólag egy aprócska város, Pays de Mont lakói találták ki
Így csókolnak ők
A vérbő Spanyolországban természetesen a kultúra része a csókolózás, így ott bárhol, bármikor átadhatjuk magunkat a csókok élvezetének.
Oroszországban is teljesen elfogadott a nyilvános csók, ám jobb, ha nem esünk túlzásokba: az oroszok inkább a csendes ölelkezés hívei, így nyilvánosan kerüljük a túlzott szenvedélyt!
Nem megelepő, hogy a hűvös Nagy-Britanniában igyekeznek elkerülni az intimitás nyilvánosságát. Az éttermekben, kávézókban elfogadott ugyan a diszkrét csókolózás, ám ha valaki egy vonaton esik neki a partnerének, a rosszalló pillantások és az angolosan szúrós megjegyzések nem maradnak el.
Törökországban nem szokás nyilvánosan csókolózni, idősebb családtagjaik előtt pedig teljesen kizárt az intimitás kifejezése. Még az esküvői ceremónián is csak egy homlokpuszit ad a vőlegény a menyasszonynak.
Dél-Afrikában egy kedves csók elfogadott, ám egy hevesebb, szexualitással túlfűtött nyilvános csókolózást sehol sem néznek jó szemmel.
A tengerészgyalogos csókja, Alfred Eisenstaedt híres fotója 1945. augusztus 14-én, a Japán feletti győzelem napján készült. Az örömittas matróz a Times Square-en lévő hölgyek nagy részét megpróbálta megcsókolni, és a fényképén látható nővér a kattintás után felpofozta a békétől megrészegedett tengerészt. Ennek ellenére a csókot azóta szoborba öntötték a floridai Sarasotában és természetesen a Times Square-en is
A hollywoodi csók
Emlékszel még az első filmes csókra? Kit láttál először csókolózni a filmvásznon? Jacket és Rose-t a Titanicban? Sandyt és Dannyt a Grease-ben? Vagy Bogartot és Ingrid Bergmant a Casablancában?
Nem Hollywood találta fel a csókolózást, de sokat tett azért, hogy ma a szerelem elengedhetetlen "kellékének" tartsuk a csókot. És ami vitathatatlan:
Hollywood tette a csókolózást láthatóvá és nyilvánossá.
A filmipar ragyogó képeket és elegáns koreográfiát kapcsolt egy olyan élmény mellé, amely a való életben általában jóval ügyetlenebb, és távol áll a tökéletestől és méltóságteljestől.
A filmes csók lehet akár klisészerű - esőben, reptéren -, akkor is működik. Ha két szereplő csókolózni kezd, mindez azt jelenti, hogy kifogytak a szavakból, és hogy a köztük pulzáló érzelmeknek más kifejezésmódot kellett találniuk. Ez önmagában erőteljes kép, függetlenül attől, hogy az ajkak találkozása az agresszió jele - mint amikor Michael Corleone szájon csókolja az áruló Fredót szilveszter éjjelén Havannában -, vagy a gyengédségé.
Audrey Hepburn és George Peppard csókja az Álom luxuskivitelben című filmben. A szenvedélyes esős jelenetet négy napig forgatták, Hepburn a forgatás végére meg is betegedett
Hazánk fenséges hegyvidékein nem csupán hatalmas fák, friss erdei levegő és tiszta vizű források várnak. Találhatunk mást is. Elfeledett legendákat, misztikus történeteket, melyekben borzongató szellemek, hegyek közt megbúvó híres betyárok, egy csodaszarvas és tragikus sorsú szerelmesek bukkannak fel. Hegyvidékeink történelmi tájai mesés legendákat őriznek.
A Mátra erdeiben mesés legendák bújnak meg
Vércverést a Mátra egyik legszebb kilátópontjaként tartják számon, a Parádi-medencén túl a Tátráig is ellátni innen. A hely legendájában a lúdvércek, azaz a lidércek játsszák a főszerepet:
kísértetek és boszorkányok,
akik magas, fekete csuklyás alakként jelennek meg, az erdőkben tanyáznak, és hosszú palástjuk alól lúdlábak lógnak ki.
A legenda szerint a mátrai erdőkben misztikus lények tanyáznak
Ártó szándék vezeti őket, kinézetük alapján sokan a Kaszással, azaz a Halállal azonosítják őket, hiszen megjelenésük mindig baljós történéseket vetít előre: járványok, betegségek, természeti csapások eljövetelét jelezték a nép képzeletében.
Boszorkányokkal szövetkezve egész falvakat voltak képesek elnépteleníteni.
A Boszorkány-erdő gonosz lakói végül fejvesztve menekültek
A Parádi-medence településeit is egykor három lúdvérc uralta. Azt mesélik a helyiek, hogy a lúdvércek a Parádsasvár feletti hegycsúcsról figyelték gyilkos szándékkal az embereket, akik végül Szűz Máriától kértek segítséget. Szűz Mária meghallgatta őket, a mennyből leereszkedve örökre elűzte az ártó szellemeket. A Vércverés szomszédságában található Boszorkány-erdő gonosz lakói is fejvesztve menekültek a Szűzanya elől.
Hazánk egyik legvarázslatosabb helye a Mecsek és környéke; itt szinte minden minden sziklához, forráshoz, barlangoz kötódik valamilyen misztikus legenda
Miért Mecsek a Mecsek? Sokáig élt a magyarázat, miszerint a szó török eredetű, tornyot, várat jelent. Kiderült azonban, hogy már a török hódoltság előtt is így hívták a hegységet. Klemm Antal nyelvész 1933-as tanulmányában bebizonyította: a szó magyar eredetű, és a "meszes hegy" szóösszetételből eredhet.
A 682 méter magas Zengőnek, a Mecsek legmagasabb csúcsának az elnevezése viszont a hegy híres "hangjából" vagy zúgásából ered. Ezt a viharban különösen félelmetes hangot a legenda szerint a
hegy belsejében rekedt kincskeresők kétségbeesett kiabálása okozza.
A törökök elől menekülő szerelmesek legendáját a mecseki hegyek őrzik
Az egyik leghíresebb mecseki látnivaló, a Zsongor-kő vörös sziklakilátója nevét pedig egy fiatalembertől kapta, aki kedvesével együtt inkább a mélybe vetette magát, mintsem hogy török fogságba jusson. A legenda szerint
a szerelmesek azóta is szellemként bolyonganak a mecseki hegyekben.
A ma Barna-kőként ismert mecseki sziklát eredetileg Sátor-kőnek hívták, a benne található üregnek köszönhetően, amelyben egykor a legendás mecseki betyár,
Hatos tanyázott. Egy másik történet szerint
az üreg szellemek otthona volt,
akik aranyat kapáltak a sziklaodú mélyén, a kopácsolást még a közeli faluban is hallani lehetett.
A Mecsek szellemlakta, vadregényes völgyei számtalan titkot és legendát rejtenek
A Barna-kő bevonult az irodalomba is: Gárdonyi Géza regényében, az Egri csillagokban Bornemissza Gergely és Gábor pap erről a sziklatömbről nézi a török szultán hatalmas seregének színpompás bevonulását.
A Bükk fenséges lankái misztikus legendákat őriznek
A térségben számtalan mesés legenda övezi az e tájra oly jellemző kisebb-nagyobb sziklák eredetét. Az Apáca-szikla és Barát-szikla anyaga a vulkáni működés emlékét őrző tufa, amely az évezredes erózió következtében különleges formájúra kopott.
A legenda szerint
az apáca és a barát tiltott szerelmük miatt bűnhődött azzal, hogy kővé változtak.
A monumentális Apáca-szikla és Barát-szikla, mint az örök szerelem, az önfeláldozás és a hűség legendájának szimbóluma
A történet másik variációja szerint az Attila hun király seregében szolgáló Bodony vitéz okozta a galibát, amikor beleszeretett Darnó király Tarna nevű lányába. Darnó nem bocsátotta meg Attilának, hogy korábban elrabolta a feleségét, ezért megfogadta: halállal lakol mindenki, aki a várához közelít. Tartotta a szavát, de ez a lánya életébe került.
Tarna ugyanis védeni akarta szerelmesét, és a Bodony vitézre kilőtt nyílvessző útjába ugrott: így a nyílvessző átjárta a két fiatal szívét.
Bűvös nyíl volt ez,
a szerelmeseket kővé változtatta, az örök szerelem, az önfeláldozás és a hűség legendájának szimbólumaként.
A Bakony egyik legszebb legendája egy csodálatos szarvashoz fűződik
A Hubertlaki-tó talán a Bakony egyik legszebb helye, legendája is gyönyörű. A derékig sással, gyékénnyel körülvett víztükröt, amelyből fák törzse áll ki sejtelmesen, nem véletlenül becézik
bakonyi Gyilkos-tónak.
A bakonyi Gyilkos-tó, avagy a legendás Hubertlaki-tó
Azt mondja a fáma, hogy a névadó Hubertus herceg szenvedélyes vadász volt, házasságkötése után is szívesen kóborolt a rengetegben. Szép, fiatal felesége volt, ám ő sem tudta otthon tartani férje urát. A boldog, gondtalan életnek hamar vége szakadt; az asszony első gyermekük születésekor belehalt a gyermekágyi lázba, a herceg bánatában vad tivornyákba menekült.
Egy nagypénteken egy újabb féktelen vadászat alkalmával társaival bekerített egy gyönyörű
szarvast, amelynek hirtelen fénylő kereszt jelent meg az agancsai között.
A herceg az égi jel határásra megtért: előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a 10. században a vadászok védőszentjévé választottak.
A később szentté avatott Hubertus herceg legendája számtalan képzőművészeti alkotáson megjelenik
A Hubertlaki-tó mesés környékén elbújni sem nehéz: nem véletlenül találtak itt menedéket a legendás bakonyi betyárok, akik az Odvaskő-barlangban rejtőztek el üldözőik elől.
A legendás bakonyi betyárok rejtekhelye, az Odvaskő-barlang
A zsiványok a Hubertus-forráshoz jártak a szomjukat oltani, de hiába lestek rájuk a fegyveres katonák, a forrás vizétől a rablók állítólag
láthatatlanná váltak, és így lóvá tették a törvény képviselőit.
A legenda szerint a Hubertus-forrás láthatatlanná tette a híres bakonyi betyárokat
Más verzió szerint a víz hatására olyan gyorsan tudtak futni, hogy senki sem érhetett a nyomukba - legalábbis ezt mesélik a Bakony szerelmesei, akiknek van mondanivalójuk a Bakonybél melletti Szent-kútról (Borostány-kútról) is.
Három csodatévő forrás fakadt itt valamikor,
és a hagyomány szerint a béli kolostort alapító Szent Günther és Szent Gellért is töltött ezen a helyen remeteségben néhány évet. A szent életű emberek számtalan mesés cselekedettel segítették a szegényeket, emlékük mind a mai napig él az itt lakók között.
A Sopron helyén egykor elterülő erdő mélyén, egy kis kunyhóban lakott az irgalmas szénégető
A soproni szűzleány története egyike azoknak a legendáknak, amelyek a város eredetét kutatják. Azt mesélték őseink, hogy Sopron helyén egykor hatalmas erdőség terült el. Az erdő szélén lakott egy előkelő nemesúr, akinek kislánya született. Az újszülöttet azonban dizsnóagyar csúfította el, ezért a szülők meg akartak szabadulni tőle.
Kitették hát a sűrű erdőbe, ahol egy szénégető talált rá.
Hazavitte a kunyhójába, és felnevelte. A szénégető segítségével a kislányt még agyarától is sikerült megszabadítani, a lányka szép ifjú hölggyé serdült.
A legendás Tűztorony ma Sopron jelképe
Így talált rá a lelkiismeret-furdalástól gyötört apa, aki a szénégetőnek hálából kőházat építtetett: ez lett Sopron első háza, ahol ma a torony összeér a városházával. A torony alapjait pedig a legenda szerint az időközben felnőtt, gyönyörű lány rakta le.
Vadregényes erdők, halastavak, újrafényezett középkori kisvárosok, várkastélyok, sörhabos vendéglők, a Moldva mellékágaival teleszőtt festői völgyek: ez Dél-Bohémia, azaz Csehország déli régiója, a világ egyik leghangulatosabb, irodalommal és történelemmel átszőtt vidéke, ahol minden dombon legendákkal övezett vár áll. Errefelé bolyongott Švejk, az I. világháború derék katonája, egyre távolodva eredeti céljától, Budějovicétől.
Ez a kedélyes, sörgyárakban, sörözőkben is rendkívül gazdag déli régió olyannyira eggyé vált Švejkkel, mintha valaha élt személy volna. "Szülőapja", Jaroslav Hašek kicsit talán magát is beleírta a szeretetre méltóan együgyű - vagy azt a látszatot keltő -, mulatságos figurába.
Számtalanszor megtapasztalhatta, hogy minden rendes cseh polgárnak a kocsmában kezdődik a bonyodalom, ezen a szálon indítja az irodalomba hősét, aki úgy csöppen bele a Monarchia nagy háborújába, mint Pilátus a krédóba. Nem érti, neki mi keresnivalója lenne ott,
elvégre nem ő lőtte le Szerbiában a trónörököst.
Innen kezdve már könnyű ráhangolódni a botcsinálta derék katona természetes észjárására, amely sajnálatos módon nem egyezik felettesei ostobaságával, valamint a háború abszurditásával. De itt most béke és nyugalom honol, élvezet Švejk nyomát követni a szebbnél szebb kisvárosokba.
Hašek élete utolsó két évét kizárólag a Švejknek szentelte; amikor már nem volt ereje írni, diktálta a szöveget. Munka közben érte a halál, így a derék katona története befejezetlen maradt
Huszita motorosok és a Fehér Asszony
Tábor: Švejk innen indult anabázisára, Budějovicébe.
És innen indult útjára a huszita mozgalom is, alig több mint 600 éve, miután Husz János máglyahalála kirobbantotta a vallásháborút, és a kelyheseknek is nevezett lázadók csapatai több alkalommal is megütköztek Luxemburgi Zsigmond hadaival. Fekete lobogójukra vörös kelyhet hímeztek, a teljes, apostoli egyenlőség jeléül.
A történelmi óvárosban még láthatók azok a kőasztalok,
melyeknél közösen étkeztek a bibliás kelyhesek. Fővezérük, Jan Žižka szobra körül olykor huszitának öltözött motorosok tiszteletköröznek.
Tábor történelmi óvárosának főterét Jan Žižka szobra uralja
Tábor máig jelképe, erős bástyája a nemzeti öntudatnak, melyhez Husz János azzal is hozzájárult, hogy írásaival irodalmi rangra emelte a cseh nyelvet. Enélkül a kocsmákat bújó Hašek sem írhatott volna világhírű regényt Švejk kalandjairól.
Errefelé minden eredetiben helyreállított kisváros védett műemlék, és minden dombon vár csücsül.
Hradec csodaszép vára még szellemmel is büszkélkedhet:
a hosszú folyosókon megjelenő Fehér Asszonnyal. Utóbb még két várban felbukkant a Fehér Asszony visszajáró kísértete, ami összefüggésbe hozható a környéket évszázadokon át uraló, várépítő Rosenberg és Schwarzenberg családokkal.
Hradec várában "él" a Fehér Asszony
A hradeci várban tartotta esküvőjét a majdani szigetvári hős, Zrínyi Miklós Rosenberg Évával; a jezsuiták kollégiumában tanult a tizenéves II. Rákóczi Ferenc; és a szomszédos
serfőzőben lakott Smetana, a csehek világhírű zeneszerzője.
Tábor közelében áll a 13. századi, királyi kastélyként épült palota, Hluboka gyönyörű várkastélya is, melyet a 19. században a windsori kastély mintájára alakították át. Tulajdonosai hosszú időn át a Schwarzenbergek voltak, ezt jelzi a kapu egyedülállóan különleges kilincse, amely egy török fejet formáz.
A Tábor közelében álló Hluboka várkastély meseszép parkja és belső udvarának egy része díjmentesen látogatható
Švejk szobra
A régiót behálózó Švejk-kultusz dacára elég sokáig kellett várni rá, hisz első szobrát az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából, 2014-ben avatták fel Putimban. Ez a csendes kis falucska volt a derék katona budějovicei anabázisának képzeletbeli központja.
A szobor felállítása előtt csupán egy tábla jelölte, hol forgatták 1957-ben a Švejk, a derék katona című filmet, ugyanott volt látható a filmbeli csendőrörs, ahová bekísérték, mint orosz kémet, majd visszavitték Písekbe, ahonnan nem Budějovicébe ment tovább a vonattal, hanem épp ellenkező irányba. Így jutott Putimba, ahol
180 cm magas, életnagyságú szobrot emeltek a tiszteletére.
Švejk: az életnagyságú szobor és a derék katona mai hasonmása Putimban
Kávé tejszínnel és pazar kilátással
Így kóborolt Švejk egyik bájos kisvárosból a másikba, és mindegyikben hosszan időzött valamelyik serhabos kocsmában. Megjárta Český Krumlovot is, ennek a tündérszép, történelemmel, irodalommal keresztül-kasul átszőtt dél-csehországi vidéknek a gyöngyszemét, mely sokak szerint az ország, sőt
Európa ékszerdoboza
A dél-csehországi városok gyöngyszeme, Český Krumlov a Világörökség része
Ez a világon egyedülálló város maga a csoda: a Moldva kettős kanyarulatának két akkora hurokjába épült, hogy mindegyikben egy-egy teljes városrész foglal helyet; külön piaccal, templommal, hivatalokkal, az északi hurok fölötti dombon a várral.
Négy híd köti össze a belső és külső részeket, a Moldva-hídon sétálhatunk be az
Óváros középkori hangulatot árasztó, keskeny, kanyargós sikátoraiba.
Krumlov neve az ónémet "Krumme Aue" kifejezésból ered, jelentése: görbe mező. Könnyű kitalálni, hogy a dimbes-dombos település kacskaringós, girbegurba utcáiról kaphatta a nevét
Amikor beérünk a főtérre, átugorva néhány évszázadot, az 1700-as évekbe érkezünk, a reneszánsz és a barokk fénykorába.
Akárcsak egy meseváros
Itt áll a reneszánsz frízekkel díszített, gótikus árkádsorú városháza, homlokzatán az egykori polgároknak fölöttébb bölcs tanácsot adó, latin felirattal:
"Audi, vide et tace - si vis vivere in pace!",
azaz: "Figyelj, láss és hallgass, hogy békében maradhass!" A főtér és a környező macskaköves kis utcák reneszánsz, barokk épületei valami csoda folytán épen vészelték át a nem mindig békés évszázadokat, és most, felújítva nem lehet betelni a szépségükkel.
Elbűvölőek az óváros kanyargós sikátorai
Másfajta élményt kínálanak a folyóparton sorakozó régi házak, vízre nyitott teraszaikkal. Ez a turisták kedvenc helye:
itt lehet falatozni, sörözni, kávézni.
A vízparton elfogyasztott kávéhoz csodás kilátás is jár
A teraszokról pazar kilátás nyílik a várra,
a fölötte őrt álló, kör alakú toronyra - a város egyik jelképére -, és a szomszédos dombtetőn magasodó Szent Vitus-székesegyházra.
A várból lenyűgöző kilátás nyílik a városra
Álarcosbál a kastélyban
Világ csodája a hatalmas, mesébe illő várkastély is: a középkori, gót alapokra folyamatosan épült-erődített vár, majd főúri kastély a prágai Hradzsin után az ország második legnagyobb műemlék-együttese.
Egykori tulajdonosai és építtetői szintén a Rosenbergek és Schwarzenbergerek, akik élet és halál urai voltak ezen a tájon évszázadokon át. Elvitathatalan érdemük, hogy a várat kiszolgáló város a Rosenbergek uralkodása alatt indult virágzásnak. Mindannak, amit a régi, nagy dinasztiák létrehoztak, felhalmoztak a várban, most a világ minden részéből
csodájára járnak a turisták.
Krumlov ennek köszönheti, hogy Prága után a második legnépszerűbb turisztikai célpont lett.
Mesés vár a meseország szívében
A várkastély a háromszáz szobáján és rendkívül gazdag gyűjteményén túl két egyeülálló ritkasággal is büszkélkedhet: az egyik az 1776-ban épült, jó állapotban fennmaradt és felújíott
barokk kastélyszínház,
eredeti rokokó berendezéssel, kulisszákkal, kosztümökkel. Az egész világon - az ittenin kívül - mindössze egyetlen teljes épségben megmaradt, ma is használatban lévő barokk színház létezik. A gödöllői kastély egykori színháztermét pedig krumlovi mintára és segítséggel állították helyre.
A mesébe illő várkastély Csehország második legnagyobb műemléki együttese
A másik látványosság egy máig párját ritkító Álarcosbál-terem: rokokó falfestményein groteszk, síró, nevető maskarásokkal. Amikor belépünk, az üres terem mintha hirtelen megnőne, elmozulna a festett álarcosokkal együtt, szinte elveszünk a commedia dell'arte táncoló óriás-figuráinak sokadalmában. Holott az egész egy
optikai trükk, amelyet cselesen elhelyezett tükrökkel idéznek elő.
Nézz be a kastély meseszép kertjébe! - Galéria
A felvonóhíd alatti várárokban pedig igazi medvékkel is szefizhetünk. Miért vannak ott? Mert
a Rosenbergek egyik jelképe a rózsa volt, a másik a medve,
és a várban a tizenhatodik századtól tartottak mackókat.
Aki belép a krumlovi várkastélyba, úgy érzi magát, mint egy városállamban
A Bolygó-kő és a Budweiser sör
A főúri pompa után következhet Nepomuk és a színtiszta monarchiás falusi idill. Itt a legerősebb a Švejk-kultusz. Az ő nevét viseli az étterem, a korabeli ruhákba öltözött zenekar és hősünk kedvenc
disznótoros ételeit ehetjük, az elmaradhatatlan knédlivel.
Svejk népszerűségével csak a falu szülötte vetekszik: Nepomuki Szent János, a hidak védőszentje. Minden hídnál találkozhatunk a szobrával.
A gyönyörű környezetben elterülő Nepomukot a hamisítatlan monarchiás falusi idill jellemzi
Švejktől tudjuk, hogy minden út České Budějovicébe vezet, a frontra induló 91-es regiment szálláshelyére, ahová végül el is jutott.
Látszik, hogy királyi város volt, jól tervezett, gazdag.
Parkok, sétányok, vizek, vízi bástyák ölelik körül, négyszögletes főterét színes, díszes homlokzatú lábas házak szegélyezik. Középen gigantikus barokk Sámson-díszkút, állítólag csak egy garassal került kevesebbe a háromtornyú barokk városházánál.
Minden út České Budějovicébe vezet
A tér kövezetében az egyik szív alakú, ez a Bolygó-kő. A helyi hiedelem szerint,
aki rálép, hajnalig bolyonghat a városban, mire hazatalál.
Erre mindenkinek van esélye, mivel a város a híres Budweiser sör szülőhazája, és elég egybevetnünk a Sámson erejű seritalt a félliteres korsók számával, valamint a számtalan sörpincével, hogy belássuk: akár rálépünk a kőre, akár nem, egy korsó után már imbolygunk.
A legendás Bolygó-kő České Budějovice főterén
Švejk nyomában nagy utat tehetünk meg, gyakran évszázadokat visszafele. Hašek világhírű teremtménye, a derék katona által irodalmi rangra emelte a sörhabos kiskocsmákat, ahol
mi is átélhetjük "régi szép békeidők" monarchiás nosztalgiáját.
Hangulatos kiskocsmákban nosztalgiázhatunk
Ehetünk sokat, hurkát knédlivel, csülköt és kacsacombot párolt káposztával, megöntözhetjük sörrel. Sűrűn.
A knédli tipikus cseh étel - isteni sült kacsával, libával és köménymagos káposztával -, a desszertként tálalt gyümölcsös knédli pedig ikerpárja a magyar szilvás gombócnak, de megkoronázhatjuk ebédünket Csehország déli régióinak másik kedvelt specialitásával, a nutellás kürtőskaláccsal is.
Feledhetetlen gasztrokalandokban is lehet részünk Dél-Bohémiában
Utoljára még egyszer összefuthatunk Svejkkel, a prágai Kehely vendéglőben iszogat együtt "teremtőjével", Hašekkel. Üdvözlésre emeli ezúttal Becherovkával teli poharát:
"Alázatosan jelentem, újra itt vagyok!"
A mesék városa, Prága
Nehéz elképzelni, miként tűnhet el rejtélyes módon egy egész város, ám a történelem során nem egy virágzó település vált mégis eggyé a földdel. Volt hatalmas város, melyet földrengés semmisített meg. Volt, amelyet a mohó dzsungel nyelt el. És volt, melyet az ókori görögök szerinti legnagyobb bűn, a gőg és a nagyravágyás rombolt le. És hány olyan város akadt a történelemben, amellyel még nagyobb szörnyűség: az emberi kegyetlenség végzett.
Bármi is volt az ok, ezek az elsüllyedt városok az idők során feledésbe merültek és csak évszázadokkal később fedezték fel újra őket. A letűnt korokat idéző ókori romvárosok mára több millió turita kedvelt célpontjaivá váltak. Misztikus helyek, melyek fénykora éppoly érdekes, mint pusztulásuk története.
Egy civilizáció képregénye
Az ősi város Kambodzsa szívében a 9. századtól a Khmer Királyság fővárosa volt. A 15. században thai harcosok támadták meg, mire a khmerek új fővárost alapítottak a mai főváros, Phnompen közelében,
az őserdő pedig lassan benőtte az épületeket.
Angkort francia kutatók fedezték fel újra a 19. században, és hamarosan világhírű is lett. A Bajon-templom lapos domborművei hűen beszámolnak az egykori életről és halálról: mintha egy kőbe vésett képregényben elevenednének meg a kereskedő, vadászó-halászó emberek hétköznapjai és harci elefántokkal vívott csatái.
Miért pusztult el?
Máig nincs magyarázat arra, hogyan fojthatták meg a várost az őserdő fái. A khmerek mindig tudtak Angkor létezéséről, és a birodalom hanyatlása után is működött a legjobban csodált régi templom, az Angkorvat.
Az ősi Egyiptom jelképe
A város, mely ma a Világörökség része, egykor a világ legnagyobb települése volt. Memphiszt Kr. e. 3100 környékén az a Ménész uralkodó alapította, aki egyesíteni tudta Alsó- és Felső-Egyiptomot.
A hatalmas város valóságos erőd volt,
ahonnan a fáraó a Felső-Egyiptomtól egészen Nílus-deltáig húzódó vízi és szárazföldi kereskedelmi útvonalakat irányította és ellenőrizte.
Sokat szenvedett a város, sokan csatáztak érte - a núbiaiak, az asszírok, a perzsák és Nagy Sándor makedónjai is jelentős károkat okoztak az ősi városnak -, ám az uralkodók még a másik elsüllyedt főváros, Théba dicsőségének idején sem hanyagolták el.
II. Ramszesz különösképpen kedvelte:
nem véletlen, hogy Memphisz valamikori helyét ma a fáraó kolosszális, földön fekvő szobra jelöli.
Miért pusztult el?
A várost a mamelukok hanyagsága tüntette el a föld színéről: a Nílus gátjai átszakadtak, és a víz minden áradáskor iszapot hordott az egykori fővárosra. Így ma Memphisz igazi látnivalója egykori nekorpolisza, a holtak birodalma: Szakkara.
Az istennő és a Minótaurusz
Emlékét évszázadokon át csak a mítoszok őrizték. Minószét, az uralkodóét, a labirintusba zárt bikafejű és szüzekkel táplálkozó Minótauruszét, az őt legyőző hős Thészeuszét és Ariadnéét, aki fonalával mentette ki az útvesztőből szerelmesét.
A 19. század végéig
mindenki azt hitte, mindez csak legenda.
Aztán egy angol régész megvásárolta a földet, amelyen az ősi várost, Knósszoszt sejtették. Sir Arthur Evans egy hatalmas palota maradványaira bukkant.
A falak élénkszínű "dombormű-freskói" virágokról, bikákról, madarakról és halakról, azaz egy derűs, felszabadult társadalomról meséltek, amelyben az emberek élvezték az életet: bikát ugrattak, volt vízvezetékük, fürdőkádjuk, szennyvízcsatornájuk, sőt még árnyékszékük is.
Miért pusztult el?
Földrengés? Vulkánkitörés? Bármi történt, a minószi lét bizonyítékait elnyelte a föld Krétán, ahol egykor Európa első civilizációja virágzott.
A legfestőibb látvány
Az Andok hegyláncai között megbújó Machu Picchu az egykori inka birodalom fontos városa volt; 1450 körül építették, és 1570 hagyták sorsára.
Az "Inkák Elveszett Városa” teljesen láthatatlan volt:
teraszos földek vették körül és természetes források öntözték. Az egyik leghíresebb elveszett város így évszázadokon át rejtőzött az Urubamba-völgyben, mígnem 1911-ben Hiram Bingham hawaii történész újra rábukkant; azóta a legnépszerűbb turisztikai célpontok egyike.
Valószínűleg a birodalom uralkodója tölthette itt a nyarakat. E státustól elválaszthatatlanok voltak a vallási szertartások és a csillagászati megfigyelések. Az inkák hittek benne, hogy a legszebb tájaknak természetfeletti erejük van, és Machu Picchu "az ég és föld között" ideális találkozási pontnak számított.
Miért pusztult el?
Az egyik feltevés szerint a hódítók által behurcolt himlőjárvány miatt, a másik teória szerint pedig megsérthették az egyik napszüzet, és ez borzalmas büntetést vont maga után. Az elkövető mellett az egész közösségnek bűnhődnie kellett: a meggyalázott helyen nem lakhatott többé senki sem.
Bálványimádás és gyermekáldozatok
A punok lakta ókori föníciai város volt a római birodalom legveszedelmesebb vetélytársa, hiszen az Alpokon Kr. e. 216-ban átkelt kathagói hadvezérnek,
Hannibálnak majdnem sikerült elpusztítania Rómát.
Ám nem telt bele néhány évtized, és a város végzete betelejesedett: a második, Kr. u. 698-ban történt arab hódítás során a muszlim seregek elpusztították a virágzó települést.
A Tunézia fővárosa, Tunisz melletti ásatások bebizonyították: a hajdani város lenyűgözően nagy lehetett. És ijesztő is: lakói a feltárt urnák szerint embereket - főként gyerekeket - áldoztak legfőbb istenüknek Baal Hammonnak.
Főként a gazdagok újszülötteit áldozták fel; a kutatók szerint valószínűleg egyfajta "kényelmes" módja volt ez a születésszabályozásnak, hiszen a nagy vagyonokon így nem kellett egyszerre több örökösnek osztozkodnia.
Miért pusztult el?
A rómaiak a szó szoros értelmében eltörölték a föld színértől - bár a legendával ellentétben sóval nem hintették be.
Csillogó ékszer a sivatagban
A sivatag sziklái között megbújó jordániai romváros, az egykori karavánközpont, az arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa a 7. századtól szinte láthatatlanná vált, csupán a beduin pásztorok tudtak a létezéséről. A 19. század elején fedezték fel újra, azóta viszont népszerű turisztikai célpont.
Steven Spielberg itt forgatta az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag néhány jelenetét,
amely világhírűvé tette a sziklasírokat és az úgynevezett Fáraók kincsesházát, amely majd harminc méter magas homlokzatával lenyűgöző látvány.
És ne felejtsük el a legendát sem, miszerint a sziklák között csörgedező patak vizét Mózes fakasztotta egyetlen botütéssel, amikor népével Egyiptomból kivonulva megpihent itt.
Miért pusztult el?
A római hódítások során új karavánutak nyíltak, és Petrát háttérbe szorította az új csillag: Palmüra. Sovány elégtétel, hogy Palmüra is hasonló okból tűnt el a föld színéről alig több mint száz évvel később.
Az istenek bosszúja
Nevét mindannyian ismerük Homérosz Iliászából. A görögök azért szálltak hadba, mivel Parisz trójai királyfi elrabolta a világszép Helénát, a spártai király feleségét. Rettenthetetlen hősök harcoltak mindkét oldalon, de ők is belefáradtak a majd tíz évig tartó háborúba, amelynek kimenetelét az Odüsszeia meséli el.
A görögök egy hatalmas falovat készítettek,
amelynek belsejében harcosok rejtőztek el, majd látszólag elhagyták a csatateret. Erre a trójaiak örömujjongások közepette bevonszolták a falovat a várba, ahol éjjel a harcosok előbújtak, és végeztek a meglepett ellenséggel. Trója megsemmisült.
A német Heinrich Schliemann bukkant rá, aki a 19. század közepén amatőr régészként ásatásokat kezdett a mai Törökország területén. Kiderült, hogy kilenc város épült egymásra az idők során; egyes kutatók szerint a Trója VII. lehetett Homérosz Trójája.
Ma magát a lelőhelyet törökül hivatalosan Troiának nevezik: Isztambulból busszal lehet megközelíteni. Látogatóként betérhetünk a múzeumba, ahol megbámulhatunk egy hatalmas falovat, ami köré játszóteret is építettek.
Miért pusztult el?
Nem csak az istenek átkozták meg: sokkal inkább a szakszerűtlen ásatási módszerek miatt láthatjuk itt csupán a falaknak, árkoknak és romrétegeknek a labirintusát. No meg az emberi mohóság, amellyel a sokáig őrizetlenül hagyott területet kifosztották.
Ahol Bábel tornya állt
A görögök a világ hét csodája egyikének írták le Bábel tornyát
és a körülötte elterülő várost. A Babilon fölé több mint kilencven méterre emelkedő tornyot a Teremtés Könyve is megemlíti; az Ótestamentum írói azonban nem voltak elragadtatva tőle. Az ő szemükben a mennyország elérésére tett kísérlet az emberi nagyravágyást jelképezte.
Az Irak területén emelt toronyból mára csak egy nagy vályogtégla csonk maradt, és a legnagyobb uralkodó, Hammurapi csodás városából szinte még annyi sem.
De tudunk Hammurapi törvényoszlopáról, az első "jogszabálygyűjtemények" egyikéről, és ismerjük azt a teóriát, amely összekapcsolta Babilon nevét - "az istenek kapuja" - Jákob látomásával, aki a földtől mennyországig érő létráról álmodott.
Miért pusztult el?
"Megmérettél… és híjjával találtattál… Eloszlatott a te országod és adatott a médeknek és persákank" - így örökítette meg Dániel próféta a tényt, hogy Babilon elvesztette függetlenségét. A város elnéptelenedett, és a következő évezredekben a fosztogatók és az enyészet martaléka lett.
Tudod, hogy a tizedes meg a többiek merre hasítottak az öreg oldalkocsissal? És azt, hogy melyik kastélyban forgatott legszívesebben Bujtor István, vagy azt, hogy melyik filmnek adott otthont az egyik legszebb luxusszállónk?
Vannak filmek, melyek nemcsak történetükkel és a színészek hiteles játékával, hanem a varázslatos környezettel is elkápráztatják a nézőket. A világhírű filmek helyszínei mindenütt vonzó idegenforgalmi látványosságok. Nálunk is forgattak szuperfilmet, nem is egyet, számunkra talán legkedvesebbek a mieink.
Induljunk el a filmes emlékek útján, és úti cél gyanánt válasszunk magunknak olyan vadrégényes kastélyt vagy várat, ahol eredetiben láthatjuk emlékezetes és legendás retró filmjeink forgatási helyszínét!
Tóalmás - A tizedes meg a többiek
Igazi elvarázsolt kastély a tóalmási. Már a története is rejtélyes, kész kalandregény. Tulajdonosa, Wahrmann Renáta 1894-ben fogadta fel
Ybl Miklóst a kastély építésére,
ám a legenda szerint a század leghíresebb mérnöke akkor épp mással volt elfoglalva, így állítólag az unokaöccse, mások szerint a titkára szállt be a tervezés munkálataiba.
Akárki bűvölte ide, a kor egyik legszebb parkjába a fényűző, ötven szobás barokk kastélyt, értette a dolgát. A titokzatos, gazdag és kifinomult ízlésű hölgy fűúri pompával kívánta körülvenni megát, így még az előcsarnok lépcsőjéhez is a párizsi Operaházéról vetetett mintát.
Később az Andrássyaké lett a birtok, akik a II. világháborúig vadászlaknak használták a tóalmási rezidenciát, majd a többi arisztokratával együtt őket is megfosztották otthonukból. A háború után pedig széthordták a berendezését, majd gyerekeket üdültettek benne, ám hagyták romlani a kastély állagát.
Több mint tíz éve felújították ugyan, ám ebből nem sok látszik. Jelenleg egy amerikai keresztény szervezet tulajdona: nyaranta táboroztatnak a parkban, és konferenciákat rendeznek, de
hétvégente látogatható az épület.
A hely hétvégi szellemidézésre is kiváló. Itt úgy érezzük, mintha magunk is szereplői lennénk legjobb háborús filmvígjátékunknak. A helyszín változatlan.
A szalonban Darvas Iván sakkozik, utánozhatatlan eleganciával, a konyhában Sinkovits Imre, a háború túlélésére eltökélt tizedes számolgatja kézigránátba rejtett dugipénzét, Major Tamás, minden idők legangolománabb magyar inasa jelenti a kastély úrnőjének, hogy a vacsora előállott.
Régmúlt és közelmúlt szürreális álomként fonódik itt össze a jelen szomorkásan bizarr hangulatával. Szinte fáj, olyan közel és mégis elérhetetlenül távol érezzük magunktól a Tizedest, meg a többieket.
Siklós - A Tenkes kapitánya
Gyönyörű a felújított siklósi vár: történelmünk része és a magyar televízió első, legsikeresebb filmsorozatának helyszíne. A sorozat 1963-ban készült, ma is imádják a nézők. Siklóson csak úgy mondják, hogy
a Tenkes kapitányának a vára.
Vagyis a mindig nevető Zenthe Ferencé, akire rászabta Elek Máté kuruc kapitány szerepét az író, Örsi Ferenc.
"Boldog idők voltak - mesélte egy interjúban nem sokkal halála előtt Zenthe Ferenc -, a kamera előtt egymás ellen harcoltunk, utána már nem számított, ki a labanc, ki a kuruc. A gyógyfürdős jelenetben iszappal kellett megdobálnom a labanc parancsnokot játszó Ungváry Lászlót. Kérte, hogy inkább csokipudingot szórjak rá, de akkor meg gyakran kellett ismételni, mert mind megette."
Szabó Gyula arról beszélt, hogy bárhová ment, mindenütt Buga Jakabnak szólították. A labancoknak ettől nem kellett tartani, saját németesített nevükön szerepeltek: így lett Kibédi Ervin Erwiner, Horkai János Horkmajer, Madaras József Vogeller mesterlövész, Besztercei Pál Bisteritz főhadnagy.
A színésznők - a szép cigánylányt alakító Pécsi Ildikó, Krencsey Marianne és Vajda Márta - egy lépést se tehettek, hogy ne rohanják meg őket a rajongók.
Mindenki fürdött a sikerben, azóta sem tudtak összehozni még egy ilyen jókedvű, kosztümös, történelmi örömsorozatot.
Parádsasvár - Meseautó
Hatalmas fák között kanyargó szerpentin visz a luxusszállóvá alakított, meseszép kastélyhoz. Útközben nézzük meg a Köszörűs-patak torkolatánál a betonkerítéssel védett mátrai ősjuhart! Sehol a világon nincs párja.
Kóstoljuk meg a Csevice-forrás híres savanyú gyógyvizét, áldás a gyomornak. Pagoda formájú ivócsarnokát Ybl Miklós tervezte, sőt a kastélyt is, neoreneszánsz stílusban. Leghíresebb tulajdonosa Károlyi Mihály volt.
Felesége, Andrássy Katinka a "vörös grófnő" ezt jegyezte fel a memoárjában:
"Szerettem Parádot, mert csak ott lehettünk kettesben."
Nem sokáig. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották bortokaiktól a Károlyiakat is, a háború után visszakapták ugyan a kastélyt, de két év múlva államosították: gyereküdülőnek rendezték be. A rendszerváltás utáni új tulajdonos kastélyszállónak alakította át wellnessfürdővel, fényűző étteremmel, ahogy azt láthattuk a harmincas évek sikerfilmjének remake-jéban, a 2000-ben itt forgatott Meseautóban.
Hátizsákos turistáknak drága mulatság a kastély, ám a környéken mindenütt találni olcsóbb szállást.
Itt elképzelhetjük azt, hogy Ónodi Eszterrel, Stohl Andrással és Kern Andrással repülünk színezüst erdők során, arany országút gyémánt porán, a mesék meseszép kocsiján. És emlékezhetünk Bajor Imrére is, aki sajnos már nem repülhet velünk.
Ezen a ponton nem mehetünk el szó nélkül az eredeti, 1934-ben készült Meseautó című film mellett, melyet Lillafüreden, a Hámori-tó partjához közel - 1925 és 1929 között - épült Palotaszállóban forgattak olyan legendás színészek főszereplésével, mint a zseniális
Kabos Gyula, Perczel Zita és Törzs Jenő.
A film egyik legszebb jelenete, mikor az alagúton átjutva felbukkan a csodaszép Palotaszálló. Manapság a környezetet buja növényzet borítja, ezért abból a szögből már nem lehet rálátni az impozáns épületre.
Ám ahogy közeledünk a Palotaszállóhoz, egyre inkább élvezhetjük mesés szépségét, főként, ha a bérelünk egy csónakot a Hámori-tavon. A tóról szemlélve lenyűgöző kilátás tárul elénk.
Szirák - A három testőr Afrikában
Régi fényében ragyog a háború után teljesen lepusztult, Nógrád megyében található sziráki Teleki-Degenfeld-kastély, amelyik már szintén pazar szálloda. Az 1748-ban épült, egyik legszebb barokk kastélyunk a
Teleki grófoké volt, majd a Degenfeld család tulajdona lett,
felújítása hatalmas pénzeket emésztett fel. 1944-ben ugyanis ide szállásolták el a szovjet hadsereg katonai kórházát: az épület értékes, régi bútorait kidobálták, és felgyújtották, a 4000 kötetes könyvtár ritka köteteit eltüzelték, a dísztermet lóistállónak használták. Később több mázsa kenyérbéllel radírozták le a meszet a különleges értékű freskókról, és az ötvenes években brutális módon szétvert szobrokat is pótolni kellett.
Jó ideje már semmi sem emlékeztet a pusztításra, nem csoda, hogy Bujtor István két filmjét is itt rendezte: a Hamis a babát, valamint a Rejtő Jenő regényéből készült,
A három testőr Afrikában című vígjátékot, parádés szereposztásban.
Nem nehéz elképzelni, milyen jó hangulatban dolgozhattak, ha Csülök Koncz Gábor volt, Senki Alfonz Rátóti Zoltán, Tuskó Hopkins Stenczer Béla, Kvasztics Kállai Ferenc, a Török Szultán pedig Reviczky Gábor. Kállai elárulta, hogy gyakran kellett ismételni a jeleneteket, mert ahányszor csak egymásra néztek, kirobbant belőlük a nevetés. Tény: mi, nézők is remekül szórakoztunk.
Kubát egyszer az életben látni kell! A Karib-tenger királynője semmihez sem hasonlítható: szenvedély, napfény, tánc, tenger, veterán autók és retró feeling. Tömény időutazás. Itt oly bizarr módon él együtt a múlt és a jelen, mint sehol máshol. És ott a hintaszék, a fehér rum, a szivar és persze Hemingway: mind Kuba jelképe.
Ülni egy hintaszékben, egy tengerparti szálloda kertjében, miközben felettünk fehér felhők úszkálnak az azúrkék égen, az áttetszően türkiz víz pedig szelíden nyalogatja a vakítóan fehér homokpartot. A pincér tálcán hozza ez elengedhetetlen koktélt, a Daiquirit - fehér rum, kásajég, citrom -, a Papa kedvenc italát. Itt csak így hívják a híres amerikai írót, aki huszonegy évig élt a Karib-tenger varázslatos szigetén, és itt írta meg élete főművét, Az öreg halász és a tengert.
Hemingway, Castro, Kuba
Hemingway egész élete olyan volt, akár egy kalandregény. Haditudósítóként végigharcolt három háborút, számtalan szeretőt és négy feleséget fogyasztott el, vadászott Afrikában, bikaviadalokra járt Spanyolországban. Folyamatosan úton volt: jött valahonnan, vagy utazott valahová, lehetőleg veszélyes helyekre.
Imádta a kalandot, a férfias sportokat: a vadászatot és a bokszot.
Az abszurditást hajszolta minden szenvedélyében, az ivásban is: fiatalon három üveg whiskyt is képes volt meginni egy nap alatt. Egyidejűleg gyógyszereket is szedett álmatlanság és depresszió ellen. Ettől nemhogy csökkent volna, inkább felerősödött örökös rettegése, hogy már nem tud írni. Ennek ellenkezőjéről még a II. világháborút követő évek kirobbanó sikerei sem győzték meg, amikor Havannához közeli házába költözött, ahonnan szinte ki sem mozdult,
még az irodalmi Nobel-díjat is ott vette át.
Hemingway Havanna melletti háza a leghíresebb turisztikai látnivalók egyike Kubában. A ma már múzeumként funkcionáló, az író örökségét őrző központ feljújítása három évig tartott, ám néhány napja, március 30-án újból megnyitota kapuit a látogatók előtt
Negyedik felesége, az újságíró Mary Welsh - egy minnesotai favágó küzdelmekhez szokott lánya - megesküdött, hogy kitart mellette, és beváltotta fogadalmát. Már a férje érkezése előtt beköltözött kubai házukba, hogy mindent előkészítsen az író fogadására. Egy tornyot is építtetett az épülethez, hogy Hemingway oda vonulhasson el alkotni. Születésnapi ajándéknak szánta.
Csak az első nap dolgozott ott, amikor Miss Mary átadta neki a kulcsot. Soha többé nem tette be oda a lábát.
Nem érezte jól magát ott. Lent szeretett dolgozni, a szobájában. Ez sok mindent elárul a házaspár kapcsolatáról.
Hemingway feleségével, Mary Welshsel kubai házuk kertjében
A Finca Vigía trófeái
Kubában minden a szivarról, a fehér rumról és Hemingwayről szól. A világ minden részéből azért jönnek ide az író rajongói, hogy felkeressék a hozzá kapcsolódó ikonikus helyeket.
Elsőként a házát, a Finca Vigíát,
amely spanyol stílusban épült; ilyenekben lakhattak a cukorgyárak amerikai tisztviselői.
Belül is az amerikai középosztály tipikus bútorai láthatók: karosszékek, angol vadászjelenetekkel a kárpitjukon, egy kis asztal, rajta palackok, újságtartó. Amiben eltér, az a falat elborító bikaviadalos plakátok, puskák, afrikai vadásztrófeák, bivaly- és oroszlánfejek, faragott maszkok.
A házban mindent úgy hagytak meg, ahogy az Hemingway életében volt. Az író után mintegy ötezer fotó, tízezer levél és a nagyjából 9 ezer könyvébe írt széljegyzet maradt
Itt fogadta látogatóit, ezekben a karosszékekben valaha olyan híresen szép hollywoodi sztárok foglaltak helyet, mint
Ava Gardner, Ingrid Bergman és Marlene Dietrich.
Papa imádta magát fotóztatni velük: hízelgett a hiúságának, hozzátartoztak férfiassága trófieáihoz. Lehetett találgatni a sajtóban, hogy melyikükkel van viszonya a Nobel-díjas írónak.
A német "végzet asszonya", Marlene Dietrich és Hemingway, a kalandos életű író szenvedélyes leveleket váltottak egymással
A forróvérű író szobája - szigorú szerzetesi légkörével - egészen meghökkentő. Mindössze egy ágy, könyvespolc, egyik állványán, hatalmas szótáron az írógép. Azon írta Az öreg halászt, állva.
Nagyon korán kelt, nyomban írni kezdett, állva, ing nélkül, mezítláb.
Hemingway első, tízévesen írt novellájának kézirata
Az ágy fölött lógott anno Juan Gris festménye, a Gitáros - halála után Mary elvitte -, és ezek után nem nehéz odaképzelni egy régi híres fotója alapján, amint Hemingway ül az ágyon, meztelen felsőtesttel, mögötte a hideg Juan Gris, körülötte mindenütt doromboló macskák.
Volt vagy negyven macskája,
négy kutyája; Plutó, a legkedvesebb a kertben van eltemetve.
Hemingway a dolgozószobájában: az ágy fölött Juan Gris festménye, körülötte imádott macskái
A kertben áll híres jachtja, a Pilar is. Mindent úgy hagytak meg, ahogy az életében volt. Az ebédlőben az asztal megterítve, szobája asztalán megbontott whiskys üveg, félig üresen, mellette pohár.
Ám egyetlen kubai tárgyat sem látni sehol. Mintha semmi köze nem lett volna ahhoz a helyhez, ahol úgy élt, mint egy igazi amerikai ikon. A látszat persze csalhat. Ahhoz, hogy megtaláljuk azt az írót, aki Kuba lelkének mélyére ásott le, hogy felhozza onnan a világ egyik legszebb, megrázóan egyszerű történetét, ki kell mozdulni a múzeummá lett házából. El kell látogatni
Cojímarba, a napfényes kis halászfaluba.
Hemingway Pilar nevű jachtján utazott Havannából a halászfaluba, Cojímarba
A halászok sosem felejtik el
Itt érezte legjobban magát, a halászok között. A parton színesre festett halászkunyhók sorakoznak, a kikötőben halászcsónakok, mellettük horgonyzott a Pilar; azon futott ki halászni a nyílt tengerre. A mólónál emléktábla:
"Ernest Hemingway emlékére. Cojímar lakói nem felejtik el".
Ha akarnák, se tudnák: világhírű kisregényével ők is világhírűek lettek. Mióta megélénkült az idegenforgalom, csapatostól érkeznek a külföldi turisták, akik
a Papa kedvenc kocsmájában, a La Terrazában
mindig találnak egy öreg halászt - talán épp Gregorio Fuentes fiát vagy unokáját -, aki naphosszat tud mesélni a Papáról.
Papa ma is ott ül kedvenc kocsmájában, a La Terrazában
Fuentes volt az író kísérője, róla mintázta Santiagót, az öreg halászt, az első olyan regényalakját, akiben maradéktalanul összefonódnak az emberi hősiesség és az írói erkölcsi követelmények.
Santiago együtt él a természettel, testvérének érzi a halat, a napot és a csillagokat is. Fáj neki, hogy ölnie kell, még bocsánatot is kér zsákmányától, de belátja, hogy ez a világ rendje, annak viszont örül, hogy a Napot és a Holdat nem kell megölnie. A sikertelen küzdelem sem keseríti el, hiszen mindent megtett a ráeső feladat teljesítéséért. Mindezt egy csónakban evezve mondja el, rövid, tömör mondatokban, ezzel az író
új kifejezési stílust teremtett, a személyes hangú, modern riportregényét, melyhez fogható előtte még nem volt az irodalomban.
Ezt ismerték el az irodalmi Nobel-díjjal, 1954-ben.
Az öreg halász és a tenger
A La Terraza érdekes keveréke a a Papa-mítoszt éltető ikonikus helynek és a vadnyugati filmek lengőajtós, füstös ivóinak; Kubában nincs tiltva a dohányzás, jól is néznének ki, ha a szivarok hazájában nem lehetne elfüstölni egy-egy illatos havannát.
A falakat elborító fotók mindegyikán Hemingway látható: viharkabátban, ingujjra vetkőzve, tengerre szállva, bárszéken ücsörögve Daiquirit kortyolva, Fidel társaságában, híres sztárokkal és egyszerű halászokkal karöltve.
Talán egyedül itt szólította meg Kuba, itt, a tengerrel naponta megküzdő halászok között talált választ kínzó kételyeire: "az ember nem arra született, hogy legyőzzék", és ha mégis alul marad, ne fogja fel tragédiának.
Hemingway kedvencei: a La Bodeguitában Mojitót, az El Floridatában Daiquirit szeretett inni
Papa természetesen Havanna bárjait sem hanyagolta el, kettő közülük zarándokhely: az El Floridata és a La Bodeguita. Mindkettő szerepel a világ tíz legjobbja között, ami nagyrészt az írónak is köszönhető.
A Floridita a törzshelye volt,
ereklyeként őrzik a székét, a hajdani exmixer, a legendás Constante Ribailagua 1912 és 1952 között több mint tízmillió Daiquirit kevert; hogy ebből mennyit ivott meg a Papa, arról nincs feljegyzés.
Másik kedvenc helye, a La Bodeguita a Mojito koktéljáról nevezetes,
ennek a cukormentes változata ma is megrendelhető a pincértől, Ernest Hemingway Special néven; az író ugyanis - többek között - cukorbetegségben is szenvedett. De ha azt kérjük a mixertől, hogy keverjen valami havannai különlegességet, azt is elkészíti. Csodákra képesek a kubai mixerek. A leghíresebbek több mint háromszáz receptet ismernek.
A hangulatos La Bodeguitában ma is meg lehet rendelni Ernest Hemingway Special néven az író kedven koktélját
Az időutazók városa
Havanna is olyan, mint egy színes, bódítóan különleges koktél, amelybe belekevertek mindent: virágillatot, tengert, napfényt, szikár gyarmati koloniált, amerikai modernséget, sivár szocreált, megkoronázva csipkés-habos spanyol barokkal.A Karib-tenger királynője az időutazók, a túlélők és a veterán autók városa, ahol
valami egészen bizarr módon járkál át egymásba a múlt és a jelen.
Vízözön előtti Fordok, limuzinok, kiszolgált öreg Ladák, Moszkvicsok újrafényezve, nem ritkán két különböző típusból összeépítve: az eleje amerikai, a hátulja orosz, illetve szovjet. Némelyiket már csak a szentélek és a tulajdonos fantasztikus kézügyessége tartja össze. Sokak szerint akár tengeralattjárót is képesek lennének összebarkácsolni néhány kiszuperált kávéfőzőből.
Képek a színes Kubáról - nyisd meg a galériát!
Ha egyszer végleg eltűnnek a forgalomból, Havanna sokat veszít abból
az utánozhatatlan retró feelingből, amelyért megvesznek a turisták.
De hát errefelé nem szokás elsietni a dolgokat. Kuba, a szocializmus egykor szilárd, ma már kissé omladozó bástyája még tartja magát: mindenütt kint vannak a Fidel Castrót, Che Guevarát éltető plakátok, arcképük a pólókon is látható. Minden tovább él, régi slágerek, kósza dalocskák és a forradalmi indulók.
Ha egy lakásból zene szűrődik ki, a járókelők megállnak, és táncra perdülnek.
Nap nem múlhat el fesztivál nélkül, a felvonulók zenekari kísérettel szambázva menetelnek, és közben teli torokból fújják a Guantanamérát. Amit hajdan himnuszként, titokban énekeltek a forradalmárok, ma az egyik legnépszerűbb világsláger.
Régi idők mozija, avagy időutazás Hollywood legnagyobb csillagaival. Ikonok. Legendák. Sztárok.
