TimeTravel

Hazánk fenséges hegyvidékein nem csupán hatalmas fák, friss erdei levegő és tiszta vizű források várnak. Találhatunk mást is. Elfeledett legendákat, misztikus történeteket, melyekben borzongató szellemek, hegyek közt megbúvó híres betyárok, egy csodaszarvas és tragikus sorsú szerelmesek bukkannak fel. Hegyvidékeink történelmi tájai mesés legendákat őriznek.

Mátra

A Mátra erdeiben mesés legendák bújnak meg

Vércverést a Mátra egyik legszebb kilátópontjaként tartják számon, a Parádi-medencén túl a Tátráig is ellátni innen. A hely legendájában a lúdvércek, azaz a lidércek játsszák a főszerepet:

kísértetek és boszorkányok,

akik magas, fekete csuklyás alakként jelennek meg, az erdőkben tanyáznak, és hosszú palástjuk alól lúdlábak lógnak ki.

A legenda szerint a mátrai erdőkben misztikus lények tanyáznak

Ártó szándék vezeti őket, kinézetük alapján sokan a Kaszással, azaz a Halállal azonosítják őket, hiszen megjelenésük mindig baljós történéseket vetít előre: járványok, betegségek, természeti csapások eljövetelét jelezték a nép képzeletében.

Boszorkányokkal szövetkezve egész falvakat voltak képesek elnépteleníteni.

A Boszorkány-erdő gonosz lakói végül fejvesztve menekültek

A Parádi-medence településeit is egykor három lúdvérc uralta. Azt mesélik a helyiek, hogy a lúdvércek a Parádsasvár feletti hegycsúcsról figyelték gyilkos szándékkal az embereket, akik végül Szűz Máriától kértek segítséget. Szűz Mária meghallgatta őket, a mennyből leereszkedve örökre elűzte az ártó szellemeket. A Vércverés szomszédságában található Boszorkány-erdő gonosz lakói is fejvesztve menekültek a Szűzanya elől.

Mecsek

Hazánk egyik legvarázslatosabb helye a Mecsek és környéke; itt szinte minden minden sziklához, forráshoz, barlangoz kötódik valamilyen misztikus legenda

Miért Mecsek a Mecsek? Sokáig élt a magyarázat, miszerint a szó török eredetű, tornyot, várat jelent. Kiderült azonban, hogy már a török hódoltság előtt is így hívták a hegységet. Klemm Antal nyelvész 1933-as tanulmányában bebizonyította: a szó magyar eredetű, és a "meszes hegy" szóösszetételből eredhet.

A 682 méter magas Zengőnek, a Mecsek legmagasabb csúcsának az elnevezése viszont a hegy híres "hangjából" vagy zúgásából ered. Ezt a viharban különösen félelmetes hangot a legenda szerint a

hegy belsejében rekedt kincskeresők kétségbeesett kiabálása okozza.

A törökök elől menekülő szerelmesek legendáját a mecseki hegyek őrzik

Az egyik leghíresebb mecseki látnivaló, a Zsongor-kő vörös sziklakilátója nevét pedig egy fiatalembertől kapta, aki kedvesével együtt inkább a mélybe vetette magát, mintsem hogy török fogságba jusson. A legenda szerint 

a szerelmesek azóta is szellemként bolyonganak a mecseki hegyekben.

A ma Barna-kőként ismert mecseki sziklát eredetileg Sátor-kőnek hívták, a benne található üregnek köszönhetően, amelyben egykor a legendás mecseki betyár,
Hatos tanyázott. Egy másik történet szerint

az üreg szellemek otthona volt,

akik aranyat kapáltak a sziklaodú mélyén, a kopácsolást még a közeli faluban is hallani lehetett.

A Mecsek szellemlakta, vadregényes völgyei számtalan titkot és legendát rejtenek

A Barna-kő bevonult az irodalomba is: Gárdonyi Géza regényében, az Egri csillagokban Bornemissza Gergely és Gábor pap erről a sziklatömbről nézi a török szultán hatalmas seregének színpompás bevonulását.

Bükk-vidék

A Bükk fenséges lankái misztikus legendákat őriznek

A térségben számtalan mesés legenda övezi az e tájra oly jellemző kisebb-nagyobb sziklák eredetét. Az Apáca-szikla és Barát-szikla anyaga a vulkáni működés emlékét őrző tufa, amely az évezredes erózió következtében különleges formájúra kopott.
A legenda szerint

az apáca és a barát tiltott szerelmük miatt bűnhődött azzal, hogy kővé változtak.

A monumentális Apáca-szikla és Barát-szikla, mint az örök szerelem, az önfeláldozás és a hűség legendájának szimbóluma

A történet másik variációja szerint az Attila hun király seregében szolgáló Bodony vitéz okozta a galibát, amikor beleszeretett Darnó király Tarna nevű lányába. Darnó nem bocsátotta meg Attilának, hogy korábban elrabolta a feleségét, ezért megfogadta: halállal lakol mindenki, aki a várához közelít. Tartotta a szavát, de ez a lánya életébe került.

Tarna ugyanis védeni akarta szerelmesét, és a Bodony vitézre kilőtt nyílvessző útjába ugrott: így a nyílvessző átjárta a két fiatal szívét.

Bűvös nyíl volt ez,

a szerelmeseket kővé változtatta, az örök szerelem, az önfeláldozás és a hűség legendájának szimbólumaként.

Bakony

A Bakony egyik legszebb legendája egy csodálatos szarvashoz fűződik

A Hubertlaki-tó talán a Bakony egyik legszebb helye, legendája is gyönyörű. A derékig sással, gyékénnyel körülvett víztükröt, amelyből fák törzse áll ki sejtelmesen, nem véletlenül becézik

bakonyi Gyilkos-tónak.

A bakonyi Gyilkos-tó, avagy a legendás Hubertlaki-tó

Azt mondja a fáma, hogy a névadó Hubertus herceg szenvedélyes vadász volt, házasságkötése után is szívesen kóborolt a rengetegben. Szép, fiatal felesége volt, ám ő sem tudta otthon tartani férje urát. A boldog, gondtalan életnek hamar vége szakadt; az asszony első gyermekük születésekor belehalt a gyermekágyi lázba, a herceg bánatában vad tivornyákba menekült.

Egy nagypénteken egy újabb féktelen vadászat alkalmával társaival bekerített egy gyönyörű

szarvast, amelynek hirtelen fénylő kereszt jelent meg az agancsai között.

A herceg az égi jel határásra megtért: előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a 10. században a vadászok védőszentjévé választottak.

A később szentté avatott Hubertus herceg legendája számtalan képzőművészeti alkotáson megjelenik

A Hubertlaki-tó mesés környékén elbújni sem nehéz: nem véletlenül találtak itt menedéket a legendás bakonyi betyárok, akik az Odvaskő-barlangban rejtőztek el üldözőik elől.
 

A legendás bakonyi betyárok rejtekhelye, az Odvaskő-barlang

A zsiványok a Hubertus-forráshoz jártak a szomjukat oltani, de hiába lestek rájuk a fegyveres katonák, a forrás vizétől a rablók állítólag

láthatatlanná váltak, és így lóvá tették a törvény képviselőit.

A legenda szerint a Hubertus-forrás láthatatlanná tette a híres bakonyi betyárokat

Más verzió szerint a víz hatására olyan gyorsan tudtak futni, hogy senki sem érhetett a nyomukba - legalábbis ezt mesélik a Bakony szerelmesei, akiknek van mondanivalójuk a Bakonybél melletti Szent-kútról (Borostány-kútról) is.

Három csodatévő forrás fakadt itt valamikor,

és a hagyomány szerint a béli kolostort alapító Szent Günther és Szent Gellért is töltött ezen a helyen remeteségben néhány évet. A szent életű emberek számtalan mesés cselekedettel segítették a szegényeket, emlékük mind a mai napig él az itt lakók között. 

Soproni-hegység

A Sopron helyén egykor elterülő erdő mélyén, egy kis kunyhóban lakott az irgalmas szénégető

A soproni szűzleány története egyike azoknak a legendáknak, amelyek a város eredetét kutatják. Azt mesélték őseink, hogy Sopron helyén egykor hatalmas erdőség terült el. Az erdő szélén lakott egy előkelő nemesúr, akinek kislánya született. Az újszülöttet azonban dizsnóagyar csúfította el, ezért a szülők meg akartak szabadulni tőle.

Kitették hát a sűrű erdőbe, ahol egy szénégető talált rá.

Hazavitte a kunyhójába, és felnevelte. A szénégető segítségével a kislányt még agyarától is sikerült megszabadítani, a lányka szép ifjú hölggyé serdült.

A legendás Tűztorony ma Sopron jelképe

Így talált rá a lelkiismeret-furdalástól gyötört apa, aki a szénégetőnek hálából kőházat építtetett: ez lett Sopron első háza, ahol ma a torony összeér a városházával. A torony alapjait pedig a legenda szerint az időközben felnőtt, gyönyörű lány rakta le.

Vadregényes erdők, halastavak, újrafényezett középkori kisvárosok, várkastélyok, sörhabos vendéglők, a Moldva mellékágaival teleszőtt festői völgyek: ez Dél-Bohémia, azaz Csehország déli régiója, a világ egyik leghangulatosabb, irodalommal és történelemmel átszőtt vidéke, ahol minden dombon legendákkal övezett vár áll. Errefelé bolyongott Švejk, az I. világháború derék katonája, egyre távolodva eredeti céljától, Budějovicétől.

Ez a kedélyes, sörgyárakban, sörözőkben is rendkívül gazdag déli régió olyannyira eggyé vált Švejkkel, mintha valaha élt személy volna. "Szülőapja", Jaroslav Hašek kicsit talán magát is beleírta a szeretetre méltóan együgyű - vagy azt a látszatot keltő -, mulatságos figurába.

Számtalanszor megtapasztalhatta, hogy minden rendes cseh polgárnak a kocsmában kezdődik a bonyodalom, ezen a szálon indítja az irodalomba hősét, aki úgy csöppen bele a Monarchia nagy háborújába, mint Pilátus a krédóba. Nem érti, neki mi keresnivalója lenne ott,

elvégre nem ő lőtte le Szerbiában a trónörököst.

Innen kezdve már könnyű ráhangolódni a botcsinálta derék katona természetes észjárására, amely sajnálatos módon nem egyezik felettesei ostobaságával, valamint a háború abszurditásával. De itt most béke és nyugalom honol, élvezet Švejk nyomát követni a szebbnél szebb kisvárosokba.

Hašek élete utolsó két évét kizárólag a Švejknek szentelte; amikor már nem volt ereje írni, diktálta a szöveget. Munka közben érte a halál, így a derék katona története befejezetlen maradt

Huszita motorosok és a Fehér Asszony

Tábor: Švejk  innen indult anabázisára, Budějovicébe.
És innen indult útjára a huszita mozgalom is, alig több mint 600 éve, miután Husz János máglyahalála kirobbantotta a vallásháborút, és a kelyheseknek is nevezett lázadók csapatai több alkalommal is megütköztek Luxemburgi Zsigmond hadaival. Fekete lobogójukra vörös kelyhet hímeztek, a teljes, apostoli egyenlőség jeléül.

A történelmi óvárosban még láthatók azok a kőasztalok,

melyeknél közösen étkeztek a bibliás kelyhesek. Fővezérük, Jan Žižka szobra körül olykor huszitának öltözött motorosok tiszteletköröznek.

Tábor történelmi óvárosának főterét Jan Žižka szobra uralja

Tábor máig jelképe, erős bástyája a nemzeti öntudatnak, melyhez Husz János azzal is hozzájárult, hogy írásaival irodalmi rangra emelte a cseh nyelvet. Enélkül a kocsmákat bújó Hašek sem írhatott volna világhírű regényt Švejk kalandjairól.

Errefelé minden eredetiben helyreállított kisváros védett műemlék, és minden dombon vár csücsül.

Hradec csodaszép vára még szellemmel is büszkélkedhet:

a hosszú folyosókon megjelenő Fehér Asszonnyal. Utóbb még két várban felbukkant a Fehér Asszony visszajáró kísértete, ami összefüggésbe hozható a környéket évszázadokon át uraló, várépítő Rosenberg és Schwarzenberg családokkal.

Hradec várában "él" a Fehér Asszony

A hradeci várban tartotta esküvőjét a majdani szigetvári hős, Zrínyi Miklós Rosenberg Évával; a jezsuiták kollégiumában tanult a tizenéves II. Rákóczi Ferenc; és a szomszédos

serfőzőben lakott Smetana, a csehek világhírű zeneszerzője.

Tábor közelében áll a 13. századi, királyi kastélyként épült palota, Hluboka gyönyörű várkastélya is, melyet a 19. században a windsori kastély mintájára alakították át. Tulajdonosai hosszú időn át a Schwarzenbergek voltak, ezt jelzi a kapu egyedülállóan különleges kilincse, amely egy török fejet formáz.

A Tábor közelében álló Hluboka várkastély meseszép parkja és belső udvarának egy része díjmentesen látogatható

Švejk szobra

A régiót behálózó Švejk-kultusz dacára elég sokáig kellett várni rá, hisz első szobrát az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából, 2014-ben avatták fel Putimban. Ez a csendes kis falucska volt a derék katona budějovicei anabázisának képzeletbeli központja.

A szobor felállítása előtt csupán egy tábla jelölte, hol forgatták 1957-ben a Švejk, a derék katona című filmet, ugyanott volt látható a filmbeli csendőrörs, ahová bekísérték, mint orosz kémet, majd visszavitték Písekbe, ahonnan nem Budějovicébe ment tovább a vonattal, hanem épp ellenkező irányba. Így jutott Putimba, ahol

180 cm magas, életnagyságú szobrot emeltek a tiszteletére.

Švejk: az életnagyságú szobor és a derék katona mai hasonmása Putimban

Kávé tejszínnel és pazar kilátással 

Így kóborolt Švejk egyik bájos kisvárosból a másikba, és mindegyikben hosszan időzött valamelyik serhabos kocsmában. Megjárta Český Krumlovot is, ennek a tündérszép, történelemmel, irodalommal keresztül-kasul átszőtt dél-csehországi vidéknek a gyöngyszemét, mely sokak szerint az ország, sőt

Európa ékszerdoboza 

A dél-csehországi városok gyöngyszeme, Český Krumlov a Világörökség része

Ez a világon egyedülálló város maga a csoda: a Moldva kettős kanyarulatának két akkora hurokjába épült, hogy mindegyikben egy-egy teljes városrész foglal helyet; külön piaccal, templommal, hivatalokkal, az északi hurok fölötti dombon a várral.

Négy híd köti össze a belső és külső részeket, a Moldva-hídon sétálhatunk be az

Óváros középkori hangulatot árasztó, keskeny, kanyargós sikátoraiba.

Krumlov neve az ónémet "Krumme Aue" kifejezésból ered, jelentése: görbe mező. Könnyű kitalálni, hogy a dimbes-dombos település kacskaringós, girbegurba utcáiról kaphatta a nevét

Amikor beérünk a főtérre, átugorva néhány évszázadot, az 1700-as évekbe érkezünk, a reneszánsz és a barokk fénykorába.
 

Akárcsak egy meseváros

Itt áll a reneszánsz frízekkel díszített, gótikus árkádsorú városháza, homlokzatán az egykori polgároknak fölöttébb bölcs tanácsot adó, latin felirattal:

"Audi, vide et tace - si vis vivere in pace!",

azaz: "Figyelj, láss és hallgass, hogy békében maradhass!" A főtér és a környező macskaköves kis utcák reneszánsz, barokk épületei valami csoda folytán épen vészelték át a nem mindig békés évszázadokat, és most, felújítva nem lehet betelni a szépségükkel.

Elbűvölőek az óváros kanyargós sikátorai

Másfajta élményt kínálanak a folyóparton sorakozó régi házak, vízre nyitott teraszaikkal. Ez a turisták kedvenc helye:

itt lehet falatozni, sörözni, kávézni.

A vízparton elfogyasztott kávéhoz csodás kilátás is jár

A teraszokról pazar kilátás nyílik a várra,

a fölötte őrt álló, kör alakú toronyra - a város egyik jelképére -, és a szomszédos dombtetőn magasodó Szent Vitus-székesegyházra. 

A várból lenyűgöző kilátás nyílik a városra

Álarcosbál a kastélyban

Világ csodája a hatalmas, mesébe illő várkastély is: a középkori, gót alapokra folyamatosan épült-erődített vár, majd főúri kastély a prágai Hradzsin után az ország második legnagyobb műemlék-együttese.

Egykori tulajdonosai és építtetői szintén a Rosenbergek és Schwarzenbergerek, akik élet és halál urai voltak ezen a tájon évszázadokon át. Elvitathatalan érdemük, hogy a várat kiszolgáló város a Rosenbergek uralkodása alatt indult virágzásnak. Mindannak, amit a régi, nagy dinasztiák létrehoztak, felhalmoztak a várban, most a világ minden részéből

csodájára járnak a turisták.

Krumlov ennek köszönheti, hogy Prága után a második legnépszerűbb turisztikai célpont lett.

Mesés vár a meseország szívében

A várkastély a háromszáz szobáján és rendkívül gazdag gyűjteményén túl két egyeülálló ritkasággal is büszkélkedhet: az egyik az 1776-ban épült, jó állapotban fennmaradt és felújíott

barokk kastélyszínház,

eredeti rokokó berendezéssel, kulisszákkal, kosztümökkel. Az egész világon - az ittenin kívül - mindössze egyetlen teljes épségben megmaradt, ma is használatban lévő barokk színház létezik. A gödöllői kastély egykori színháztermét pedig krumlovi mintára és segítséggel állították helyre.

A mesébe illő várkastély Csehország második legnagyobb műemléki együttese

A másik látványosság egy máig párját ritkító Álarcosbál-terem: rokokó falfestményein groteszk, síró, nevető maskarásokkal. Amikor belépünk, az üres terem mintha hirtelen megnőne, elmozulna a festett álarcosokkal együtt, szinte elveszünk a commedia dell'arte táncoló óriás-figuráinak sokadalmában. Holott az egész egy

optikai trükk, amelyet cselesen elhelyezett tükrökkel idéznek elő.

Nézz be a kastély meseszép kertjébe! - Galéria

A felvonóhíd alatti várárokban pedig igazi medvékkel is szefizhetünk. Miért vannak ott? Mert

a Rosenbergek egyik jelképe a rózsa volt, a másik a medve,

és a várban a tizenhatodik századtól tartottak mackókat.

Aki belép a krumlovi várkastélyba, úgy érzi magát, mint egy városállamban

A Bolygó-kő és a Budweiser sör

A főúri pompa után következhet Nepomuk és a színtiszta monarchiás falusi idill. Itt a legerősebb a Švejk-kultusz. Az ő nevét viseli az étterem, a korabeli ruhákba öltözött zenekar és hősünk kedvenc

disznótoros ételeit ehetjük, az elmaradhatatlan knédlivel.

Svejk népszerűségével csak a falu szülötte vetekszik: Nepomuki Szent János, a hidak védőszentje. Minden hídnál találkozhatunk a szobrával.

A gyönyörű környezetben elterülő Nepomukot a hamisítatlan monarchiás falusi idill jellemzi

Švejktől tudjuk, hogy minden út České Budějovicébe vezet, a frontra induló 91-es regiment szálláshelyére, ahová végül el is jutott.

Látszik, hogy királyi város volt, jól tervezett, gazdag.

Parkok, sétányok, vizek, vízi bástyák ölelik körül, négyszögletes főterét színes, díszes homlokzatú lábas házak szegélyezik. Középen gigantikus barokk Sámson-díszkút, állítólag csak egy garassal került kevesebbe a háromtornyú barokk városházánál.

Minden út České Budějovicébe vezet

A tér kövezetében az egyik szív alakú, ez a Bolygó-kő. A helyi hiedelem szerint,

aki rálép, hajnalig bolyonghat a városban, mire hazatalál.

Erre mindenkinek van esélye, mivel a város a híres Budweiser sör szülőhazája, és elég egybevetnünk a Sámson erejű seritalt a félliteres korsók számával, valamint a számtalan sörpincével, hogy belássuk: akár rálépünk a kőre, akár nem, egy korsó után már imbolygunk.

A legendás Bolygó-kő České Budějovice főterén

Švejk nyomában nagy utat tehetünk meg, gyakran évszázadokat visszafele. Hašek világhírű teremtménye, a derék katona által irodalmi rangra emelte a sörhabos kiskocsmákat, ahol

mi is átélhetjük "régi szép békeidők" monarchiás nosztalgiáját.

Hangulatos kiskocsmákban nosztalgiázhatunk

Ehetünk sokat, hurkát knédlivel, csülköt és kacsacombot párolt káposztával, megöntözhetjük sörrel. Sűrűn.

A knédli tipikus cseh étel - isteni sült kacsával, libával és köménymagos káposztával -, a desszertként tálalt gyümölcsös knédli pedig ikerpárja a magyar szilvás gombócnak, de megkoronázhatjuk ebédünket Csehország déli régióinak másik kedvelt specialitásával, a nutellás kürtőskaláccsal is.

Feledhetetlen gasztrokalandokban is lehet részünk Dél-Bohémiában

Utoljára még egyszer összefuthatunk Svejkkel, a prágai Kehely vendéglőben iszogat együtt "teremtőjével", Hašekkel. Üdvözlésre emeli ezúttal Becherovkával teli poharát:

"Alázatosan jelentem, újra itt vagyok!"

A mesék városa, Prága

Nehéz elképzelni, miként tűnhet el rejtélyes módon egy egész város, ám a történelem során nem egy virágzó település vált mégis eggyé a földdel. Volt hatalmas város, melyet földrengés semmisített meg. Volt, amelyet a mohó dzsungel nyelt el. És volt, melyet az ókori görögök szerinti legnagyobb bűn, a gőg és a nagyravágyás rombolt le. És hány olyan város akadt a történelemben, amellyel még nagyobb szörnyűség: az emberi kegyetlenség végzett.

Bármi is volt az ok, ezek az elsüllyedt városok az idők során feledésbe merültek és csak évszázadokkal később fedezték fel újra őket. A letűnt korokat idéző ókori romvárosok mára több millió turita kedvelt célpontjaivá váltak. Misztikus helyek, melyek fénykora éppoly érdekes, mint pusztulásuk története.

Angkor 

Egy civilizáció képregénye

Az ősi város Kambodzsa szívében a 9. századtól a Khmer Királyság fővárosa volt. A 15. században thai harcosok támadták meg, mire a khmerek új fővárost alapítottak a mai főváros, Phnompen közelében,

az őserdő pedig lassan benőtte az épületeket.

Angkort francia kutatók fedezték fel újra a 19. században, és hamarosan világhírű is lett. A Bajon-templom lapos domborművei hűen beszámolnak az egykori életről és halálról: mintha egy kőbe vésett képregényben elevenednének meg a kereskedő, vadászó-halászó emberek hétköznapjai és harci elefántokkal vívott csatái. 

Miért pusztult el?

Máig nincs magyarázat arra, hogyan fojthatták meg a várost az őserdő fái. A khmerek mindig tudtak Angkor létezéséről, és a birodalom hanyatlása után is működött a legjobban csodált régi templom, az Angkorvat.

Memphisz

Az ősi Egyiptom jelképe

A város, mely ma a Világörökség része, egykor a világ legnagyobb települése volt. Memphiszt Kr. e. 3100 környékén az a Ménész uralkodó alapította, aki egyesíteni tudta Alsó- és Felső-Egyiptomot. 

A hatalmas város valóságos erőd volt,

ahonnan a fáraó a Felső-Egyiptomtól egészen Nílus-deltáig húzódó vízi és szárazföldi kereskedelmi útvonalakat irányította és ellenőrizte.

Sokat szenvedett a város, sokan csatáztak érte - a núbiaiak, az asszírok, a perzsák és Nagy Sándor makedónjai is jelentős károkat okoztak az ősi városnak -, ám az uralkodók még a másik elsüllyedt főváros, Théba dicsőségének idején sem hanyagolták el.

II. Ramszesz különösképpen kedvelte: 

nem véletlen, hogy Memphisz valamikori helyét ma a fáraó kolosszális, földön fekvő szobra jelöli.

Miért pusztult el? 

A várost a mamelukok hanyagsága tüntette el a föld színéről: a Nílus gátjai átszakadtak, és a víz minden áradáskor iszapot hordott az egykori fővárosra. Így ma Memphisz igazi látnivalója egykori nekorpolisza, a holtak birodalma: Szakkara.

Knósszosz 

Az istennő és a Minótaurusz

Emlékét évszázadokon át csak a mítoszok őrizték. Minószét, az uralkodóét, a labirintusba zárt bikafejű és szüzekkel táplálkozó Minótauruszét, az őt legyőző hős Thészeuszét és Ariadnéét, aki fonalával mentette ki az útvesztőből szerelmesét. 
A 19. század végéig 

mindenki azt hitte, mindez csak legenda.

Aztán egy angol régész megvásárolta a földet, amelyen az ősi várost, Knósszoszt sejtették. Sir Arthur Evans egy hatalmas palota maradványaira bukkant.
 

A falak élénkszínű "dombormű-freskói" virágokról, bikákról, madarakról és halakról, azaz egy derűs, felszabadult társadalomról meséltek, amelyben az emberek élvezték az életet: bikát ugrattak, volt vízvezetékük, fürdőkádjuk, szennyvízcsatornájuk, sőt még árnyékszékük is.

Miért pusztult el?

Földrengés? Vulkánkitörés? Bármi történt, a minószi lét bizonyítékait elnyelte a föld Krétán, ahol egykor Európa első civilizációja virágzott.

Machu Picchu 

A legfestőibb látvány

Az Andok hegyláncai között megbújó Machu Picchu az egykori inka birodalom fontos városa volt; 1450 körül építették, és 1570 hagyták sorsára.

Az "Inkák Elveszett Városa” teljesen láthatatlan volt: 

teraszos földek vették körül és természetes források öntözték. Az egyik leghíresebb elveszett város így évszázadokon át rejtőzött az Urubamba-völgyben, mígnem 1911-ben Hiram Bingham hawaii történész újra rábukkant; azóta a legnépszerűbb turisztikai célpontok egyike.
 

Valószínűleg a birodalom uralkodója tölthette itt a nyarakat. E státustól elválaszthatatlanok voltak a vallási szertartások és a csillagászati megfigyelések. Az inkák hittek benne, hogy a legszebb tájaknak természetfeletti erejük van, és Machu Picchu "az ég és föld között" ideális találkozási pontnak számított.

Miért pusztult el?

Az egyik feltevés szerint a hódítók által behurcolt himlőjárvány miatt, a másik teória szerint pedig megsérthették az egyik napszüzet, és ez borzalmas büntetést vont maga után. Az elkövető mellett az egész közösségnek bűnhődnie kellett: a meggyalázott helyen nem lakhatott többé senki sem.

Karthagó 

Bálványimádás és gyermekáldozatok

A punok lakta ókori föníciai város volt a római birodalom legveszedelmesebb vetélytársa, hiszen az Alpokon Kr. e. 216-ban átkelt kathagói hadvezérnek,

Hannibálnak majdnem sikerült elpusztítania Rómát.

Ám nem telt bele néhány évtized, és a város végzete betelejesedett: a második, Kr. u. 698-ban történt arab hódítás során a muszlim seregek elpusztították a virágzó települést. 

A Tunézia fővárosa, Tunisz melletti ásatások bebizonyították: a hajdani város lenyűgözően nagy lehetett. És ijesztő is: lakói a feltárt urnák szerint embereket - főként gyerekeket - áldoztak legfőbb istenüknek Baal Hammonnak.
 

Főként a gazdagok újszülötteit áldozták fel; a kutatók szerint valószínűleg egyfajta "kényelmes" módja volt ez a születésszabályozásnak, hiszen a nagy vagyonokon így nem kellett egyszerre több örökösnek osztozkodnia.

Miért pusztult el?

A rómaiak a szó szoros értelmében eltörölték a föld színértől - bár a legendával ellentétben sóval nem hintették be.

Petra

Csillogó ékszer a sivatagban

A sivatag sziklái között megbújó jordániai romváros, az egykori karavánközpont, az arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa a 7. századtól szinte láthatatlanná vált, csupán a beduin pásztorok tudtak a létezéséről. A 19. század elején fedezték fel újra, azóta viszont népszerű turisztikai célpont.

Steven Spielberg itt forgatta az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag néhány jelenetét,

amely világhírűvé tette a sziklasírokat és az úgynevezett Fáraók kincsesházát, amely majd harminc méter magas homlokzatával lenyűgöző látvány.
 

És ne felejtsük el a legendát sem, miszerint a sziklák között csörgedező patak vizét Mózes fakasztotta egyetlen botütéssel, amikor népével Egyiptomból kivonulva megpihent itt.

Miért pusztult el?

A római hódítások során új karavánutak nyíltak, és Petrát háttérbe szorította az új csillag: Palmüra. Sovány elégtétel, hogy Palmüra is hasonló okból tűnt el a föld színéről alig több mint száz évvel később.

Trója

Az istenek bosszúja

Nevét mindannyian ismerük Homérosz Iliászából. A görögök azért szálltak hadba, mivel Parisz trójai királyfi elrabolta a világszép Helénát, a spártai király feleségét. Rettenthetetlen hősök harcoltak mindkét oldalon, de ők is belefáradtak a majd tíz évig tartó háborúba, amelynek kimenetelét az Odüsszeia meséli el.

A görögök egy hatalmas falovat készítettek,

amelynek belsejében harcosok rejtőztek el, majd látszólag elhagyták a csatateret. Erre a trójaiak örömujjongások közepette bevonszolták a falovat a várba, ahol éjjel a harcosok előbújtak, és végeztek  a meglepett ellenséggel. Trója megsemmisült.
 

A német Heinrich Schliemann bukkant rá, aki a 19. század közepén amatőr régészként ásatásokat kezdett a mai Törökország területén. Kiderült, hogy kilenc város épült egymásra az idők során; egyes kutatók szerint a Trója VII. lehetett Homérosz Trójája.

Ma magát a lelőhelyet törökül hivatalosan Troiának nevezik: Isztambulból busszal lehet megközelíteni. Látogatóként betérhetünk a múzeumba, ahol megbámulhatunk egy hatalmas falovat, ami köré játszóteret is építettek.

Miért pusztult el?

Nem csak az istenek átkozták meg: sokkal inkább a szakszerűtlen ásatási módszerek miatt láthatjuk itt csupán a falaknak, árkoknak és romrétegeknek a labirintusát. No meg az emberi mohóság, amellyel a sokáig őrizetlenül hagyott területet kifosztották.

Babilon

Ahol Bábel tornya állt

A görögök a világ hét csodája egyikének írták le Bábel tornyát

és a körülötte elterülő várost. A Babilon fölé több mint kilencven méterre emelkedő tornyot a Teremtés Könyve is megemlíti; az Ótestamentum írói azonban nem voltak elragadtatva tőle. Az ő szemükben a mennyország elérésére tett kísérlet az emberi nagyravágyást jelképezte.

Az Irak területén emelt toronyból mára csak egy nagy vályogtégla csonk maradt, és a legnagyobb uralkodó, Hammurapi csodás városából szinte még annyi sem.

De tudunk Hammurapi törvényoszlopáról, az első "jogszabálygyűjtemények" egyikéről, és ismerjük azt a teóriát, amely összekapcsolta Babilon nevét - "az istenek kapuja" - Jákob látomásával, aki a földtől mennyországig érő létráról álmodott.

Miért pusztult el?

"Megmérettél… és híjjával találtattál… Eloszlatott a te országod és adatott a médeknek és persákank" - így örökítette meg Dániel próféta a tényt, hogy Babilon elvesztette függetlenségét. A város elnéptelenedett, és a következő évezredekben a fosztogatók és az enyészet martaléka lett.

Tudod, hogy a tizedes meg a többiek merre hasítottak az öreg oldalkocsissal? És azt, hogy melyik kastélyban forgatott legszívesebben Bujtor István, vagy azt, hogy melyik filmnek adott otthont az egyik legszebb luxusszállónk?

Vannak filmek, melyek nemcsak történetükkel és a színészek hiteles játékával, hanem a varázslatos környezettel is elkápráztatják a nézőket. A világhírű filmek helyszínei mindenütt vonzó idegenforgalmi látványosságok. Nálunk is forgattak szuperfilmet, nem is egyet, számunkra talán legkedvesebbek a mieink.

Induljunk el a filmes emlékek útján, és úti cél gyanánt válasszunk magunknak olyan vadrégényes kastélyt vagy várat, ahol eredetiben láthatjuk emlékezetes és legendás retró filmjeink forgatási helyszínét! 

Tóalmás - A tizedes meg a többiek

Igazi elvarázsolt kastély a tóalmási. Már a története is rejtélyes, kész kalandregény. Tulajdonosa, Wahrmann Renáta 1894-ben fogadta fel

Ybl Miklóst a kastély építésére,

ám a legenda szerint a század leghíresebb mérnöke akkor épp mással volt elfoglalva, így állítólag az unokaöccse, mások szerint a titkára szállt be a tervezés munkálataiba.
 

Akárki bűvölte ide, a kor egyik legszebb parkjába a fényűző, ötven szobás barokk kastélyt, értette a dolgát. A titokzatos, gazdag és kifinomult ízlésű hölgy fűúri pompával kívánta körülvenni megát, így még az előcsarnok lépcsőjéhez is a párizsi Operaházéról vetetett mintát.
 

Később az Andrássyaké lett a birtok, akik a II. világháborúig vadászlaknak használták a tóalmási rezidenciát, majd a többi arisztokratával együtt őket is megfosztották otthonukból. A háború után pedig széthordták a berendezését, majd gyerekeket üdültettek benne, ám hagyták romlani a kastély állagát. 
 

Több mint tíz éve felújították ugyan, ám ebből nem sok látszik. Jelenleg egy amerikai keresztény szervezet tulajdona: nyaranta táboroztatnak a parkban, és konferenciákat rendeznek, de

hétvégente látogatható az épület.

A hely hétvégi szellemidézésre is kiváló. Itt úgy érezzük, mintha magunk is szereplői lennénk legjobb háborús filmvígjátékunknak. A helyszín változatlan.

A szalonban Darvas Iván sakkozik, utánozhatatlan eleganciával, a konyhában Sinkovits Imre, a háború túlélésére eltökélt tizedes számolgatja kézigránátba rejtett dugipénzét, Major Tamás, minden idők legangolománabb magyar inasa jelenti a kastély úrnőjének, hogy a vacsora előállott. 
 

Régmúlt és közelmúlt szürreális álomként fonódik itt össze a jelen szomorkásan bizarr hangulatával. Szinte fáj, olyan közel és mégis elérhetetlenül távol érezzük magunktól a Tizedest, meg a többieket.

Siklós - A Tenkes kapitánya

Gyönyörű a felújított siklósi vár: történelmünk része és a magyar televízió első, legsikeresebb filmsorozatának helyszíne. A sorozat 1963-ban készült, ma is imádják a nézők. Siklóson csak úgy mondják, hogy

a Tenkes kapitányának a vára.

Vagyis a mindig nevető Zenthe Ferencé, akire rászabta Elek Máté kuruc kapitány szerepét az író, Örsi Ferenc.

"Boldog idők voltak - mesélte egy interjúban nem sokkal halála előtt Zenthe Ferenc -, a kamera előtt egymás ellen harcoltunk, utána már nem számított, ki a labanc, ki a kuruc. A gyógyfürdős jelenetben iszappal kellett megdobálnom a labanc parancsnokot játszó Ungváry Lászlót. Kérte, hogy inkább csokipudingot szórjak rá, de akkor meg gyakran kellett ismételni, mert mind megette."
 

Szabó Gyula arról beszélt, hogy bárhová ment, mindenütt Buga Jakabnak szólították. A labancoknak ettől nem kellett tartani, saját németesített nevükön szerepeltek: így lett Kibédi Ervin Erwiner, Horkai János Horkmajer, Madaras József Vogeller mesterlövész, Besztercei Pál Bisteritz főhadnagy.

A színésznők - a szép cigánylányt alakító Pécsi Ildikó, Krencsey Marianne és Vajda Márta - egy lépést se tehettek, hogy ne rohanják meg őket a rajongók.
 

Mindenki fürdött a sikerben, azóta sem tudtak összehozni még egy ilyen jókedvű, kosztümös, történelmi örömsorozatot.

Parádsasvár - Meseautó

Hatalmas fák között kanyargó szerpentin visz a luxusszállóvá alakított, meseszép kastélyhoz. Útközben nézzük meg a Köszörűs-patak torkolatánál a betonkerítéssel védett mátrai ősjuhart! Sehol a világon nincs párja.
 

Kóstoljuk meg a Csevice-forrás híres savanyú gyógyvizét, áldás a gyomornak. Pagoda formájú ivócsarnokát Ybl Miklós tervezte, sőt a kastélyt is, neoreneszánsz stílusban. Leghíresebb tulajdonosa Károlyi Mihály volt.
Felesége, Andrássy Katinka a "vörös grófnő" ezt jegyezte fel a memoárjában:

"Szerettem Parádot, mert csak ott lehettünk kettesben."

Nem sokáig. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották bortokaiktól a Károlyiakat is, a háború után visszakapták ugyan a kastélyt, de két év múlva államosították: gyereküdülőnek rendezték be. A rendszerváltás utáni új tulajdonos kastélyszállónak alakította át wellnessfürdővel, fényűző étteremmel, ahogy azt láthattuk a harmincas évek sikerfilmjének remake-jéban, a 2000-ben itt forgatott Meseautóban.

Hátizsákos turistáknak drága mulatság a kastély, ám a környéken mindenütt találni olcsóbb szállást.

Itt elképzelhetjük azt, hogy Ónodi Eszterrel, Stohl Andrással és Kern Andrással repülünk színezüst erdők során, arany országút gyémánt porán, a mesék meseszép kocsiján. És emlékezhetünk Bajor Imrére is, aki sajnos már nem repülhet velünk. 
 

Ezen a ponton nem mehetünk el szó nélkül az eredeti, 1934-ben készült Meseautó című film mellett, melyet Lillafüreden, a Hámori-tó partjához közel - 1925 és 1929 között - épült Palotaszállóban forgattak olyan legendás színészek főszereplésével, mint a zseniális 

Kabos Gyula, Perczel Zita és Törzs Jenő. 

A film egyik legszebb jelenete, mikor az alagúton átjutva felbukkan a csodaszép Palotaszálló. Manapság a környezetet buja növényzet borítja, ezért abból a szögből már nem lehet rálátni az impozáns épületre. 
 

Ám ahogy közeledünk a Palotaszállóhoz, egyre inkább élvezhetjük mesés szépségét, főként, ha a bérelünk egy csónakot a Hámori-tavon. A tóról szemlélve lenyűgöző kilátás tárul elénk.

Szirák - A három testőr Afrikában

Régi fényében ragyog a háború után teljesen lepusztult, Nógrád megyében található sziráki Teleki-Degenfeld-kastély, amelyik már szintén pazar szálloda. Az 1748-ban épült, egyik legszebb barokk kastélyunk a

Teleki grófoké volt, majd a Degenfeld család tulajdona lett,

felújítása hatalmas pénzeket emésztett fel. 1944-ben ugyanis ide szállásolták el a szovjet hadsereg katonai kórházát: az épület értékes, régi bútorait kidobálták, és felgyújtották, a 4000 kötetes könyvtár ritka köteteit eltüzelték, a dísztermet lóistállónak használták. Később több mázsa kenyérbéllel radírozták le a meszet a különleges értékű freskókról, és az ötvenes években brutális módon szétvert szobrokat is pótolni kellett.
 

Jó ideje már semmi sem emlékeztet a pusztításra, nem csoda, hogy Bujtor István két filmjét is itt rendezte: a Hamis a babát, valamint a Rejtő Jenő regényéből készült,

A három testőr Afrikában című vígjátékot, parádés szereposztásban.

Nem nehéz elképzelni, milyen jó hangulatban dolgozhattak, ha Csülök Koncz Gábor volt, Senki Alfonz Rátóti Zoltán, Tuskó Hopkins Stenczer Béla, Kvasztics Kállai Ferenc, a Török Szultán pedig Reviczky Gábor. Kállai elárulta, hogy gyakran kellett ismételni a jeleneteket, mert ahányszor csak egymásra néztek, kirobbant belőlük a nevetés. Tény: mi, nézők is remekül szórakoztunk.
 

Kubát egyszer az életben látni kell! A Karib-tenger királynője semmihez sem hasonlítható: szenvedély, napfény, tánc, tenger, veterán autók és retró feeling. Tömény időutazás. Itt oly bizarr módon él együtt a múlt és a jelen, mint sehol máshol. És ott a hintaszék, a fehér rum, a szivar és persze Hemingway: mind Kuba jelképe. 

Ülni egy hintaszékben, egy tengerparti szálloda kertjében, miközben felettünk fehér felhők úszkálnak az azúrkék égen, az áttetszően türkiz víz pedig szelíden nyalogatja a vakítóan fehér homokpartot. A pincér tálcán hozza ez elengedhetetlen koktélt, a Daiquirit - fehér rum, kásajég, citrom -, a Papa kedvenc italát. Itt csak így hívják a híres amerikai írót, aki huszonegy évig élt a Karib-tenger varázslatos szigetén, és itt írta meg élete főművét, Az öreg halász és a tengert.

Hemingway, Castro, Kuba

Hemingway egész élete olyan volt, akár egy kalandregény. Haditudósítóként végigharcolt három háborút, számtalan szeretőt és négy feleséget fogyasztott el, vadászott Afrikában, bikaviadalokra járt Spanyolországban. Folyamatosan úton volt: jött valahonnan, vagy utazott valahová, lehetőleg veszélyes helyekre.

Imádta a kalandot, a férfias sportokat: a vadászatot és a bokszot.

Az abszurditást hajszolta minden szenvedélyében, az ivásban is: fiatalon három üveg whiskyt is képes volt meginni egy nap alatt. Egyidejűleg gyógyszereket is szedett álmatlanság és depresszió ellen. Ettől nemhogy csökkent volna, inkább felerősödött örökös rettegése, hogy már nem tud írni. Ennek ellenkezőjéről még a II. világháborút követő évek kirobbanó sikerei sem győzték meg, amikor Havannához közeli házába költözött, ahonnan szinte ki sem mozdult,

még az irodalmi Nobel-díjat is ott vette át.

Hemingway Havanna melletti háza a leghíresebb turisztikai látnivalók egyike Kubában. A ma már múzeumként funkcionáló, az író örökségét őrző központ feljújítása három évig tartott, ám néhány napja, március 30-án újból megnyitota kapuit a látogatók előtt

Negyedik felesége, az újságíró Mary Welsh - egy minnesotai favágó küzdelmekhez szokott lánya - megesküdött, hogy kitart mellette, és beváltotta fogadalmát. Már a férje érkezése előtt beköltözött kubai házukba, hogy mindent előkészítsen az író fogadására. Egy tornyot is építtetett az épülethez, hogy Hemingway oda vonulhasson el alkotni. Születésnapi ajándéknak szánta.

Csak az első nap dolgozott ott, amikor Miss Mary átadta neki a kulcsot. Soha többé nem tette be oda a lábát.

Nem érezte jól magát ott. Lent szeretett dolgozni, a szobájában. Ez sok mindent elárul a házaspár kapcsolatáról. 

Hemingway feleségével, Mary Welshsel kubai házuk kertjében

A Finca Vigía trófeái

Kubában minden a szivarról, a fehér rumról és Hemingwayről szól. A világ minden részéből azért jönnek ide az író rajongói, hogy felkeressék a hozzá kapcsolódó ikonikus helyeket.

Elsőként a házát, a Finca Vigíát,

amely spanyol stílusban épült; ilyenekben lakhattak a cukorgyárak amerikai tisztviselői.

Belül is az amerikai középosztály tipikus bútorai láthatók: karosszékek, angol vadászjelenetekkel a kárpitjukon, egy kis asztal, rajta palackok, újságtartó. Amiben eltér, az a falat elborító bikaviadalos plakátok, puskák, afrikai vadásztrófeák, bivaly- és oroszlánfejek, faragott maszkok.

A házban mindent úgy hagytak meg, ahogy az Hemingway életében volt. Az író után mintegy ötezer fotó, tízezer levél és a nagyjából 9 ezer könyvébe írt széljegyzet maradt 

Itt fogadta látogatóit, ezekben a karosszékekben valaha olyan híresen szép hollywoodi sztárok foglaltak helyet, mint

Ava Gardner, Ingrid Bergman és Marlene Dietrich.

Papa imádta magát fotóztatni velük: hízelgett a hiúságának, hozzátartoztak férfiassága trófieáihoz. Lehetett találgatni a sajtóban, hogy melyikükkel van viszonya a Nobel-díjas írónak.

A német "végzet asszonya", Marlene Dietrich és Hemingway, a kalandos életű író szenvedélyes leveleket váltottak egymással

A forróvérű író szobája - szigorú szerzetesi légkörével - egészen meghökkentő. Mindössze egy ágy, könyvespolc, egyik állványán, hatalmas szótáron az írógép. Azon írta Az öreg halászt, állva.

Nagyon korán kelt, nyomban írni kezdett, állva, ing nélkül, mezítláb.

Hemingway első, tízévesen írt novellájának kézirata

Az ágy fölött lógott anno Juan Gris festménye, a Gitáros - halála után Mary elvitte -, és ezek után nem nehéz odaképzelni egy régi híres fotója alapján, amint Hemingway ül az ágyon, meztelen felsőtesttel, mögötte a hideg Juan Gris, körülötte mindenütt doromboló macskák.

Volt vagy negyven macskája,

négy kutyája; Plutó, a legkedvesebb a kertben van eltemetve.

Hemingway a dolgozószobájában: az ágy fölött Juan Gris festménye, körülötte imádott macskái

A kertben áll híres jachtja, a Pilar is. Mindent úgy hagytak meg, ahogy az életében volt. Az ebédlőben az asztal megterítve, szobája asztalán megbontott whiskys üveg, félig üresen, mellette pohár.

Ám egyetlen kubai tárgyat sem látni sehol. Mintha semmi köze nem lett volna ahhoz a helyhez, ahol úgy élt, mint egy igazi amerikai ikon. A látszat persze csalhat. Ahhoz, hogy megtaláljuk azt az írót, aki Kuba lelkének mélyére ásott le, hogy felhozza onnan a világ egyik legszebb, megrázóan egyszerű történetét, ki kell mozdulni a múzeummá lett házából. El kell látogatni

Cojímarba, a napfényes kis halászfaluba.

Hemingway Pilar nevű jachtján utazott Havannából a halászfaluba, Cojímarba

A halászok sosem felejtik el

Itt érezte legjobban magát, a halászok között. A parton színesre festett halászkunyhók sorakoznak, a kikötőben halászcsónakok, mellettük horgonyzott a Pilar; azon futott ki halászni a nyílt tengerre. A mólónál emléktábla:

"Ernest Hemingway emlékére. Cojímar lakói nem felejtik el".

Ha akarnák, se tudnák: világhírű kisregényével ők is világhírűek lettek. Mióta megélénkült az idegenforgalom, csapatostól érkeznek a külföldi turisták, akik

a Papa kedvenc kocsmájában, a La Terrazában

mindig találnak egy öreg halászt - talán épp Gregorio Fuentes fiát vagy unokáját -, aki naphosszat tud mesélni a Papáról.

Papa ma is ott ül kedvenc kocsmájában, a La Terrazában

Fuentes volt az író kísérője, róla mintázta Santiagót, az öreg halászt, az első olyan regényalakját, akiben maradéktalanul összefonódnak az emberi hősiesség és az írói erkölcsi követelmények.

Santiago együtt él a természettel, testvérének érzi a halat, a napot és a csillagokat is. Fáj neki, hogy ölnie kell, még bocsánatot is kér zsákmányától, de belátja, hogy ez a világ rendje, annak viszont örül, hogy a Napot és a Holdat nem kell megölnie. A sikertelen küzdelem sem keseríti el, hiszen mindent megtett a ráeső feladat teljesítéséért. Mindezt egy csónakban evezve mondja el, rövid, tömör mondatokban, ezzel az író

új kifejezési stílust teremtett, a személyes hangú, modern riportregényét, melyhez fogható előtte még nem volt az irodalomban.

Ezt ismerték el az irodalmi Nobel-díjjal, 1954-ben.

Az öreg halász és a tenger

A La Terraza érdekes keveréke a a Papa-mítoszt éltető ikonikus helynek és a vadnyugati filmek lengőajtós, füstös ivóinak; Kubában nincs tiltva a dohányzás, jól is néznének ki, ha a szivarok hazájában nem lehetne elfüstölni egy-egy illatos havannát.

A falakat elborító fotók mindegyikán Hemingway látható: viharkabátban, ingujjra vetkőzve, tengerre szállva, bárszéken ücsörögve Daiquirit kortyolva, Fidel társaságában, híres sztárokkal és egyszerű halászokkal karöltve.

Talán egyedül itt szólította meg Kuba, itt, a tengerrel naponta megküzdő halászok között talált választ kínzó kételyeire: "az ember nem arra született, hogy legyőzzék", és ha mégis alul marad, ne fogja fel tragédiának.

Hemingway kedvencei: a La Bodeguitában Mojitót, az El Floridatában Daiquirit szeretett inni

Papa természetesen Havanna bárjait sem hanyagolta el, kettő közülük zarándokhely: az El Floridata és a La Bodeguita. Mindkettő szerepel a világ tíz legjobbja között, ami nagyrészt az írónak is köszönhető. 

A Floridita a törzshelye volt,

ereklyeként őrzik a székét, a hajdani exmixer, a legendás Constante Ribailagua 1912 és 1952 között több mint tízmillió Daiquirit kevert; hogy ebből mennyit ivott meg a Papa, arról nincs feljegyzés.

Másik kedvenc helye, a La Bodeguita a Mojito koktéljáról nevezetes,

ennek a cukormentes változata ma is megrendelhető a pincértől, Ernest Hemingway Special néven; az író ugyanis - többek között - cukorbetegségben is szenvedett. De ha azt kérjük a mixertől, hogy keverjen valami havannai különlegességet, azt is elkészíti. Csodákra képesek a kubai mixerek. A leghíresebbek több mint háromszáz receptet ismernek.

A hangulatos La Bodeguitában ma is meg lehet rendelni Ernest Hemingway Special néven az író kedven koktélját

Az időutazók városa

Havanna is olyan, mint egy színes, bódítóan különleges koktél, amelybe belekevertek mindent: virágillatot, tengert, napfényt, szikár gyarmati koloniált, amerikai modernséget, sivár szocreált, megkoronázva csipkés-habos spanyol barokkal.A Karib-tenger királynője az időutazók, a túlélők és a veterán autók városa, ahol

valami egészen bizarr módon járkál át egymásba a múlt és a jelen.

Vízözön előtti Fordok, limuzinok, kiszolgált öreg Ladák, Moszkvicsok újrafényezve, nem ritkán két különböző típusból összeépítve: az eleje amerikai, a hátulja orosz, illetve szovjet. Némelyiket már csak a szentélek és a tulajdonos fantasztikus kézügyessége tartja össze. Sokak szerint akár tengeralattjárót is képesek lennének összebarkácsolni néhány kiszuperált kávéfőzőből.

Képek a színes Kubáról - nyisd meg a galériát!

Ha egyszer végleg eltűnnek a forgalomból, Havanna sokat veszít abból

az utánozhatatlan retró feelingből, amelyért megvesznek a turisták.

De hát errefelé nem szokás elsietni a dolgokat. Kuba, a szocializmus egykor szilárd, ma már kissé omladozó bástyája még tartja magát: mindenütt kint vannak a Fidel Castrót, Che Guevarát éltető plakátok, arcképük a pólókon is látható. Minden tovább él, régi slágerek, kósza dalocskák és a forradalmi indulók.

Ha egy lakásból zene szűrődik ki, a járókelők megállnak, és táncra perdülnek.

Nap nem múlhat el fesztivál nélkül, a felvonulók zenekari kísérettel szambázva menetelnek, és közben teli torokból fújják a Guantanamérát. Amit hajdan himnuszként, titokban énekeltek a forradalmárok, ma az egyik legnépszerűbb világsláger.