TimeTravel

Mi még gyönyörködhetünk bennük, de a következő generációk már nem biztos, hogy látni fogják őket, számos különleges, értékekben gazdag helyet ugyanis az eltűnés réme fenyeget. Komoly veszélyben van a Csendes-óceán királynője, de meglehet, hogy az újkori világ 7 csodájának egyikét, India gyöngyszemét sem csodálhatjuk már sokáig. Azt viszont, hogy pontosan mennyi idejük van hátra, még a kutatók sem tudják megmondani.

A klímaváltozás, a globális felmelegedés és a tömegturizmus az elsők között szerepel a világörökségeinket fenyegető veszélyforrások között. Hatásukra tájak, tengerek, szigetek, városok és ősi, emberkéz alkotta építmények sorsra lehet 

a teljes pusztulás. 

Rémisztő adat, hogy a leginkább veszélyeztetett csodáknak csupán néhány évtizedet jósolnak a szakemberek. Persze van esély, hogy a folyamatot sikerül megállítani: az "eltűnő helyeket" több örökségvédelmi csoport és szervezet igyekszik védeni.

A World Monuments Fund kétévente összeállít egy listát a megmentésre szoruló területekről régészetben, várostervezésben, történelemben, antropológiában és kulturális örökségvédelemben jártas szakemberek közreműködésével. Legutóbbi riportjukban harminchat ország ötven kulturális örökségi területére hívták fel a figyelmet, melyek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani. Beigazolódni látszik ugyanis Gandhi gondolata:

"Földünk elég nagy ahhoz, hogy kielégítse mindenki szükségletét, de soha nem lesz elég nagy ahhoz, hogy kielégítse mindenki kapzsiságát."

Egy eltűnőben lévő csoda: a haldokló Holt-tenger vízszintje évente 1 métert apad

Hegyek és vizek veszélyben

A világ legsósabb tavának a Holt-tengert tartják, magas sótartalma okán egyik különlegessége, hogy vizében csupán néhány baktériumfajta él. Szintén a só teszi, hogy a felszínén könnyedén lebeghetünk, miközben a sókristályok alkotta fövenyben gyönyörködünk. Az elmúlt negyven évben azonban a vízszintje olyannyira lecsökkent, hogy ha a folyamatot nem sikerül visszafordítani vagy megállítani,

ötven éven belül kiszáradhat.

A régi partszakaszon található nyaralókról és éttermekről ma már nem mondhatjuk el, hogy a parton állnak; közel egy mérföld a távolság a víz és az épületek között. A kiszáradás fő okaként a Holt-tengert tápláló Jordán folyó vízhozamának csökkenését jelölik meg a szakemberek.

A Jordán folyó vízszintjének csökkenése miatt az elmúlt évtizedekben a Holt-tenger kettészakadt, ennek okán déli része fokozatosan kiszárad, ám északi oldalán is jelentősen apad a vízszint

A globális felmelegedés miatt pedig veszélyben vannak, súlyosan olvadnak a jégtakarók és a gleccserek. Számítások szerint hasonlóképp, vagyis ötven év múlva valószínűleg az amerikai Gleccser Nemzeti Park sem mutat majd jégben gazdag képet.

Míg száz évvel ezelőtt a természetvédelmi területen még közel százötven gleccsert számláltak, 2018-ra ez a szám huszonhétre csökkent. Félő, hogy 2030-ra ezekből egy sem marad, ami az ökoszisztémát, a parkban élő kétszázhatvan madárfaj, több mint ezer növényfaj és hatvankét emlős

életét és túlélését nagymértékben befolyásolja.

A gleccserek számának jelentős csökkenése nagymértékben befolyásolja a terület ökosziszémáját

A másik végletet a trópusi esőerdők képviselik. Az afrikai Kongó-medencében található Földünk második legnagyobb esőerdővel borított területe - a legnagyobb az Amazonas vidékét borítja -, amelyre nézve a bányászat, a mezőgazdaság, az illegális fakitermelés és a helyi harcok jelentik a legnagyobb veszélyt. Szakértői becslések szerint

2030-ra az erdőség kétharmada eltűnhet.

Mindez nemcsak a flóra és a fauna elvsztésével jár, de hatása beláthatatlan, mivel a világ oxigéntermelésének negyven százalékát a trópusi esőerdők biztosítják.

A "Föld tüdejének" nevezett Amazonas sem képes a végtelenségig alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz

Szigetek illanó élővilága

Lusta teknősök, karcsú leguánok, huncut oroszlánfókák otthona a Galápagos-szigetek. Az Ecuadorhoz tartozó szigetcsoportot a Csendes-óceán királynőjének is nevezik. Bazaltsziklás tájaival eddig furcsa, elzárt kis paradicsomként tartották számon.

Ám napjainkban egyre több turista keresi fel, 2018-ban is több százezer látogató érkezett ide, ami azért jelent óriási problémát, mert a törékeny természeti rendet a legkisebb beavatozás is felboríthatja. Ráadásul a hajókkal sokszor olyan állatok, köztük patkányok kerülnek a szigetekre, amelyek

az őshonos fajokat veszélyeztetik. 

A Galápagos-szigetek fajait nem természeti katasztrófák, hanem az ember veszélyezteti

A fehér homokos, kristályvizű tengerpartjairól nevezetes Maldív-szigetek pusztulását viszont az embertömegek mellett maga a víz okozza. A globális felmelegedés miatt a világ tengerszinthez mérten legalacsonyabban fekvő országát elmoshatja az Indiai-óceán. A fenyegetés olyannyira reális, hogy

a maldív elnök már népe kitelepítését is lehetséges opcióként említette.

Pedig Ázsia legkisebb népességű és területű országa korallzátonyairól és buja, trópusi növényvilágáról volt híres. Eddig.

Az Indiai-óceán mesevilága, a süllyedő korall-állam is a kiemelten veszélyeztetett tájak egyike

Mindeközben Földünk negyedik legnagyobb szigete, Madagaszkár órája is ketyeg:

kevesebb, mint harminc évet jósolnak erdeinek.

Ha nem tesznek komoly erőfeszítéseket megmentésükért, ezzel együtt kihalásra ítéltetnek az itt, és csakis itt élő kaméleon és lemurfajok, beleértve a fákon élő játékos, szeretetreméltó makiféléket. Kár lenne, hiszen köztük vannak a világ legkisebb főemlősei, az egérmakik is.

Madagaszkár sajátos élővilága, köztük a lemurok egyik fajtája, a gyűrűsfarkú makik is halálra vannak ítélve

A tengereknél maradva: a sós vizek lélegzetelállító képződménye az Ausztrália mellett nyújtózó Nagy-korallzátony, amelynek több mint fele megsemmisült az elmúlt három évtizedben.

A közelmúltban a BBC News arról számolt be, hogy veszélyes korallfehéredés figyelhető meg a zátonyokon. A korallok súlyos károsodása mögött álló okként elsősorban a

vízszennyezést és az óceán hőmérsékletének emelkedését említik. 

Pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony is, vele együtt mesés állatvilága

Múló és múlt civilizációk

Évek óta kongatják a vészharangot az olasz város, Velence fölött. A cölöpökre épült, egykori tengeri nagyhatalom utcáin mindennapos jelenség a víz, naponta kétszer jön el a dagály. A város lakói az idők során hozzászoktak, és megtanultak együtt élni a folyamatosan változó, soha meg nem álló áradásokal. Aggodalomra ad okot azonban, hogy

a dagály növekedése centiméterekben mérhető, és egyre gyakrabban jelentkezik.

A lagúna védelmében szerencsére dolgoznak: többek között gátrendszer kiépítésével tervezik Velencét és környékét megmenteni. De hiába voltak kísérletek a modernizációra már a tizenkilencedik századtól kezdve - olyan neves építészek, mint Kahn, Wright és Le Corbusier is készített terveket -, a műemlék jellegű épületeket nem sikerült még megfelelően restaurálni, és fenntartó módon átépíteni. A víz és a turisták elképesztő áradata pedig folyamatosan koptatja a Serenissima fenséges városát.

Elég csak a tavaly októberi nagy árvízre gondolni, amikor a víz elnyelte Velencét

A "süllyedő városok" kapcsán Pavlopetri kevésbé ismert, víz alatti építmény-együtteséről is szót kell ejtenünk. Görögörszág partjaihoz közel rejti hullámsír a bronzkori várost, amelyet a régészek és restaurátorok munkájának hála ma még megcsodálhatunk.

A hatalmas hajók és vízbe kerülő vegyi anyagok hatására azonban a vízi csoda egyre csak pusztul, ezért felkerült

a kiemelten veszélyeztetett műemlékek listájára.

Megmentésre érdemes Pavlopetri víz alatti csodavárosa

A világörökségekre leselkedő veszélyforrások száma szinte végtelen. Nem említettük még a túlburjánzó vegetációt, amely például az afrikai Nagy-Zimbabwe város maradványait lepte el. A természeti katasztrófák okozta károkra példák Nepál 2015-ös földrengéssorozatban megrongálódott buddhista és hindu emlékei, ahogyan a tűz - okozza bármi is - ugyancsak villámgyorsan elpusztíthat akár egy gigantikus székesegyházat is.

India emblematikus épületét, a márványból épített Tádzs Mahalt pedig könnyen lehet, hogy hamarosan bezárják, az Agrában található monumentális síremlék ugyanis   évtizedek óta az enyészet jeleit mutatja. Ennek oka egyrészt a légszennyezés, másrész a felelőltlen tömegturizmus, vagyis az ide látogató évi több mint hárommillió turista.

A környezetvégő M. C. Mehta ügyvéd, a Tádzs Mahal ügyének nagy harcosa - aki hosszú évek óta hiába próbálja rávenni a hatóságokat, hogy tegyenek valamit az újkori világ 7 csodájának egyikéért -, a közelmúltban azt nyilatkozta: 

"A helyzet súlyos, az épület alapjai is gyengülnek, hamarosan végleg elpusztulhat."

Ahogy már Gandhi is felhívta rá a figyelmet: "Talán nem tőled függ, s talán nem is a te idődben lesz a tettnek következménye, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell helyesen cselekedned. Sosem tudhatod, hogy a tetteidnek mi lesz az eredménye. De ha nem teszel semmit, nem lesz eredmény sem."

Kevés olyan hely akad, ami izoláltabb a Chilétől 3700 kilométerre, a Csendes-óceánban található földdarabnál, a Húsvét-szigetek furcsa, és minden emberi logikával szembemenő szobrainál pedig kevés misztikusabb látvány található a világon. Vajon mi köze a húsvétoz annak a helynek, ahol se nyúl, se bárány, csak titokzatos moaik ülnek a fűben?

A Húsvét-sziget - vagy ahogy a polinézek nevezeik, Rapa Nui - rejtélyes hangulatot áraszt, és elsősorban elzárt helyzetének köszönhető, hogy épségben sikerült megőriznie azt a több mint kilencszáz darab, 1200-1500 évvel ezelőtt készült, vulkáni kőből faragott titokzatos szobrot,

a moaikat, amelyekről a sziget elhíresült.

A sziget területének 40 százaléka a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, mely a Világörökség része

Nagyfejű szobrok rejtélyes földje

Ma sem tudjuk pontosan, milyen céllal faragták az őslakók ezeket furcsa szobrokat, amelyek máig az emberi társadalom egyik legmegdöbbentőbb ősi emlékei.

A Húsvét-sziget legfőbb rejtélyéről,

vagyis hogy honnan érkeztek, és miért tűntek el az őslakói, mára sok mindent kiderítettek a tudósok, így a legbizarrabb elméleteket sikerült cáfolni, mindez azonban nem jelenti, hogy nem maradt számos kérdés és ellentmondás, ami még mindig tisztázásra szorul. Az ufókról, Atlantiszról és más elsüllyedt, magasan fejlett civilizációról szóló spekulációkat mindenesetre elfelejthetjük. 

"1722-ben egy holland hajó legénysége földet pillantott meg a Csendes-óceánon. A parthoz közeledve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek, fejükön jellegzetes fejdísszel"

Az apró földdarab, amit ma Húsvét-sziget néven ismerünk, Chiléhez tartozik, és nyagyjából félúton található útban Tahiti felé. Vulkánkitörések sorozata nyomán alakult ki a Csendes-óceán közepén, és több millió éven át csak vízimadarak és szitakötők lakták.

Hogy mennyi ideig tartott annak idején az őslakosoknak elérni idáig, nem tudjuk, ahogy azt sem, pontosan miért hagyták el eredeti lakhelyüket. A legenda szerint Hotu Matua király kötötte ki itt először kenuját, és kezdett neki a sziget benépesítésének. Az első telepesek rapanui nyelven úgy hívták a szigetet, Te pito o te henua, ami annyit tesz:

"a Föld köldöke".

A világ egyik legnagyobb szabadtéri szoborparkja számtalan titkot rejt

A titokzatos sziget rejtélyei

A mai DNS-vizsgálatok azt mutatják, az őslakók nyugat felől érkeztek, a Húsvét-sziget mai lakói azoknak a rettenthetetlen utazókanak a leszármazottai, akik Tajvanból indultak útnak nagyjából 1200-1500 évvel ezelőtt.

Szintén legenda és nem bizonyított tény, hogy eredeti lakóhelyüket lassan elnyelni készült a víz, ezért kellett új hazát keresniük. Az azonban biztosnak látszik, hogy a sziget

első lakói polinézek voltak,

akik nagy hajókkal és számtalan telepessel érkeztek.

A sziget lakói körülbelül Kr. u. 400-ban kezdtek szobrokat faragni a tengerparton

Nem világos, a Húsvét-sziget eredeti lakói miért építették szinte kényszeres odaadással és mennyiségben a ma is látható szobrokat, az viszont valószínű, hogy

a moaik okozták végül a bukásukat,

túl sok fát kellett ugyanis kivágniuk ahhoz, hogy a szobrokat szállítani tudják, és ezzel a saját fennmaradásukat tették lehetetlenné.

A törzsfők egymással versengve állították a szebbnél szebb, magasabbnál magasabb szobrokat

Régészek a világ minden tájáról találgatják, hogyan volt képes több mint ezer évvel ezelőtt az a pár ezer emberből álló népcsoport arra, hogy a Rano Raraku-hegy speciális, puha vulkanikus kőzetéből a helyszínen kőszerszámokkal kifaragjon, majd a szikláról letörve, farönkök segítségével a helyére szállítson 10-15 méter magas, több tíz tonnás szobrokat.

Becslések szerint egy-egy gigantikus szobor kifaragása 30 férfinak egy évébe telhetett. 

A legkorábbi szobrok térdelő férfiakat ábrázoltak, majd később, kb. 1100-tól már egyetlen alak vált uralkodóvá: a stilizált fejű, hosszú fülű férfi figurája, testén - a tetoválás jeleként - aprólékosan kidolgozott mintákkal.

A szobrot az ahut fedő kőlapon állították fel; annak idején a szigeten lakó minden klánnak megvolt a saját ahuja, ahol felállította a maga szobrait.

A sziget legnagyobb látványosságai az ahuk, azaz a szent helyek, ahol a szobrok állnak. Ezeket a területeket és magukat a szobrokat törvény védi, ezért nem szabad őket bizonyos távolságon belül megközelíteni, vagy az ahura rálépni. A tiszteletlenség jele, ha valaki a törvényt megszegi, és komoly büntetésre számíthat, ha akár véletlenül, de kárt tesz a szobrokban. Egy német turista, aki letörte az egyik szobor fülét, büntetőeljárás alá került, és 100 ezer dollár büntetést kellett fizetnie

Az biztos, hogy a moai faragók komoly szaktudású mesteremberek voltak, akik céhekbe tömörültek. A szobrok nem konkrét személyeket ábrázolnak, bár lehetnek rajtuk elemek, amelyek egy-egy törzsfő vonásait hordozzák. De fogalmunk sincs, az alkotásoknak miért ezt a megjelenési formáját választották,

miért ilyen hosszú a fejük, és időnként a nemi szervük is.

Úgy tartják, a szobrok síremlékek lehettek, más elmélet szerint viszont a moaik friss vízforrásokat jelölhettek.

A talányok és misztikumok szigete ma is foglalkoztatja a kutatókat

Ami biztos: a legtöbbjük a sziget belseje felé néz, csupán egyetlen szoborcsoport kémleli kitartóan a tengert, de hogy miért, arra a mai napig nincs magyarázat. A szigeten kutató antropológusok az őslakosok írásjeleit sem tudták megfejteni a mai napig.

Darwin annak idején arról írt A fajok eredetében, hogy ha az állatok egy csoportja elszigetelten él és szaporodik, olyan jellegzetes vonásaik alakulnak ki az idők folyamán, amelyek nyomán végül új faj születik belőlük. Talán ez lehetett a helyzet a Húsvét-sziget lakói esetében is, hogy

idővel teljesen sajátos nyelvet, művészetet és hitrendszert alkottak maguknak, és a külsejük is megváltozhatott.

A sziget területe mindössze 166 km²

De mi köze a Húsvét-szigetnek a húsvéthoz?

És hogy választ adjunk a címben feltett kérdésre, miszerint mi köze van a Húsvét-szigeteknek a húsvéthoz? Nem több, mint hogy a sziget első európai látogatója, Jacob Roggeveen holland felfedező 1722. április 5-én, éppen 

húsvétvasárnap fedezte fel

ezt a Dél-Amerika és Ausztrália között fekvő szigetet, amit - hollandul - Paasch-Eylandnak nevezett el. Ez a név terjedt el tükörfordításban világszerte, és a hivatalos név a Chiléhez csatolás óta spanyol nyelven Isla de Pascua.

A Húsvét-szigeten élők minden bizonnyal tisztában vannak lakóhelyük nemzetközi nevének jelentésével, ők azonban őseik előtt tisztelegve továbbra is Rapa Nuiként emlegetik hazájukat, ami annyit tesz: Nagy Evező. 

A mai, bennszülött elnevezésnek tekintett Rapa Nui, vagyis Nagy Evező nevet a 19. században polinéziai tengerészek adták a szigetnek

Minden idők legismertebb és legnépszerűbb írója, a gyilkos mérgek és az emberi lélek jó ismerője regényeiben az angol vidéki idillt éppoly mesterien elevenítette meg, mint az egzotikus tájak mesés világát. Agatha Christie nemcsak írni, de utazni is szeretett, és míg szereplői karakterét ismerősei jellemvonásaiból gyúrta össze, addig káprázatos helyszíneit utazásaiból merítette. Bejárta a világot, és szinte minden nyaralásából gyilkos történet született. 

A kirimi koronázatlan királynője az egész világot beutazta: Dél-Afrikában és Hawaiin szörfdeszkán szelte a hullámokat, hajózott a Níluson, sokszor pihent az egyiptomi piramisok árnyékában, Európát keresztül-kasul körbevonatozta, második, régész férjével több ásatáson is részt vett Irakban és Szíriában, de járt Új-Zélandon és Barbadoson is.

Számos regénye játszódik egzotikus helyszínen, ennek ellenére, ha Agatha Christie nevét halljuk, akkor az idilli angol falvak, városok képe ugrik be elsőre. 

A regényekben szereplő vidéket, szállodákat, utcákat legtöbbször létező helyekről mintázta Christie, 

ám a népszerű tévésorozatok a turisták óriási hullámait indították útnak, az ő céljuk a lehető legtöbb emlékezetes forgatási helyszínt felkeresni.

Greenway Estate - Agatha Christie regényeiből és novelláiból készült filmadaptációkat több ízben is az írónő életének helyszínein forgatták

Az agyafúrt vénkisasszony és a piperkőc kis belga nyomában

Nagy-Britanniában különösen vonzóak az írónő két világhírű nyomozójához, Miss Marple-höz és Hercule Poirot-hoz köthető helyszínek.

Egy alkalommal megvalósult, amire egyetlen regényben, novellában sem volt precedens: az Orient expresszen együtt utazott Miss Marple (Joan Hickson) és Hercule Poirot (David Suchet) 

Mind közül az egyik legnépszerűbb Poirot lakóhelye, ami a sorozatban

Whitehaven Mansions

néven szerepel, a valóságban Florin Court a neve, London egyik legszebb art deco alkotása és Charterhouse téren található.

A kilencemeletes épület a mai napig őrzi egykori patináját: a portaszolgálat, a tetőteraszon kialakított, precízen tervezett kert - amely még a rendkívül pedáns Poirot tetszését is elnyerné -, a pincében található úszómedence, szauna és edzőterem igazi luxusházzá teszi a népszerű és ikonikus építményt.

Poirot Whitehaven Mansions néven ismert londoni lakhelyének a Florin Court adott otthont

Utunkat Poirot-val folytatva hamarosan a dél-angliai Devonban, a

Burgh Island Hotel impozáns szállodájában

találjuk magunkat, ahol a jól megérdemelt vakációjára elegáns panamakalapjában érkező kis belga detektívünk egy újabb gyilkosság kusza szálaival találja szembe magát. Ez az exkluzív tengerparti szálloda volt ugyanis a Nyaraló gyilkosok forgatási helyszíne, ami a

regényben Jolly Roger Szálloda néven jelenik meg,

míg a filmadaptációban a Sandy Cove Hotel elnevezést kapta.

Hercule Poirot (David Suchet), Hasting kapitány (Hugh Fraser), Miss Lemon (Pauline Moran) és Japp főfelügyelő (Philip Jackon) a Nyaraló gyilkosok filmadaptációjában, héttérben a Burgh Island Hotellel

Az apálykor gyalogosan, dagálykor kizárólag hajóval megközelíthető sziget pazar, 25 szobás szállója napjainkban is eredeti pompájában ragyog. A lenyűgöző Burgh Island Hotel mindig is népszerű volt a hírességek körében: Agatha Christie-n kívül lakott itt már VIII. Edward a szeretőjével, Mrs. Simpsonnal, de nyaralt itt a Beatles is, valamint

Eisenhower és Churchill szintén ezt a szállodát választotta a partraszállás előtti hetek egyeztetéseihez.

A káprázatos helyszínt a filmesek más alkalommal is felhasználták: a Nemezis filmadaptációjának néhány részét ugyancsak a Burgh Island Hotelben forgatták.

A fenséges környezetben épült Burgh Island Hotel 

A forgatási helyszíneket bejárva a másik fontos úti cél Nether Wallop, ami

St. Mary Meadként szerepelt a Miss Marple-részekben.

A Hampshire megyei falucskát kiváló érzékkel választották ki a filmkészítők: a nádfedeles, vörös téglás épületek a több száz éves templomok, szépen rendben tartott parkok, közterek mind Miss Marple regénybeli varázslatos világát idézik.

Nether Wallop környékén, de egész Hampshire megyében úgy érezhetjük, hogy minden házban egy Miss Marple él

És persze ahogy Agatha Christie, úgy Miss Marple is utazik: a 

Rejtély az Antillákon című epizódot Barbadoson, a Coral Reef Club szállodában forgatták. 

Az írónő maga is nyaralt itt, és éppen ez a szálloda adta az ötletet a krimi megírásához. Bájos, karibi stílusú főépület, helyes bungalók, úszómedence, tengerpart: épp ahogy a regényben.

A Rejtély az antillákon Barbadoson, Agatha Christie egyik kedvelt nyaralóhelyén, a Coral Reef Club szállodában kelt életre

Ahol minden elkezdődött

Az írónő Agatha Mary Clarissa Miller néven született Torquay-ban. A dél-angliai hangulatos üdülőhely az ő hírneve nélkül is rendkívül népszerű lenne, ezt a tengerparti városkát nevezik ugyanis az Angol Riviérának. A település azonban jó érzékkel épít a rajongókra, és több speciális látnivalót is tartogat számukra.

Agatha Christie szülőhelye, az Angol Rivérának nevezett hangulatos Torquay ma is népszerű üdülőhely

Az írónő szülővárosában kihagyhatatlan az Agatha Christie Mile - az út, ami végigvisz a híresség

devoni életének főbb helyszínein.

Az All Saints Church-ben keresztelték meg, a látogatók itt megnézhetik Christie eredeti keresztlevelének hiteles másolatát.

Az Agatha Christie Mile része a Gloriett a hullának című filmből ismert csónakházhoz vezető út is

Az Ashfield nevű villában töltötte saját bevallása szerinti idilli gyermekkorát, ez a tengerparttól félórányi járásra volt, sajnos az épület helyén már csak egy emléktábla áll.
 

A leendő krimikirálynő a Princess Pieren görkorcsolyázott

Torquay-ben a mai napig sok minden szinte pontosan olyan, mint Christie gyermekkorában volt; ilyen a Princess Pier, ahol kiskorában szívesen görkorcsolyázott vagy a

Beacon Cove, a tengerpart, ahol rendszeresen fürdött,

igaz, akkoriban a női és férfi szakasz el volt különítve.

Agatha Christie és férje a britek közül elsőként tanultak meg szörfözni Hawaiin, a tíz hónapig tartó világkörüli útjuk során

A Pavilonnál kérte meg a kezét első férje, akivel a Grand Hotelben töltötte a nászéjszakát. Az impozáns szállodában a turisták nagy örömére rendszeresen tartanak gyilkos-nyomozós játékokat, és a harmincas-negyvenes éves stílusában megrendezett táncesteket. A helyi golfklub kettős érzést kelthet; Agatha és első férje

nagyon szerettek itt együtt golfozni,

ugyanakkor Archie Christie a későbbi szeretőjével - aki miatt válságba került a házaspár kapcsolata - is rendszeresen eljött ide.

Első férjével a Grand Hotelben élvezték nászéjszakájukat

Kihagyhatatlan látnivaló a Torre Abbey, ahol a kiállításon megtekinthetjük Christie írógépét, személyes tárgyait, fényképeit, kedvenc fotelét, kéziratait, a kertben pedig kedvünkre borzonghatunk a regényekben szereplő összes mérgező növény közepette. Agatha szakképzett ápolónőként kiválóan értett a mérgekhez, ezt a tudását használta fel képzeletbeli gyilkosságaihoz.

A város másik híres parkja, a Princess Garden pedig az

ABC-gyilkosságok filmadaptációjából lehet ismerős.

Az ABC-gyilkosságok több jelenetét is Torquay-ban, a meseszép Princess Gardenben forgatták

Torquay a leghíresebb szülöttének tiszteletére

minden évben rendez egy fesztivált,

ahol előadásokat, beszélgetéseket tartanak Christie életművével kapcsolatban, de vannak színielőadások és utcai bemutatók is.
 

A Torquay-ban rendezett fesztiválon bárki összefuthat Poirot-val

Az 1990-es fesztiválon történt meg az, amire egy regényben, novellában sem akadt példa:

találkozott Hercule Poirot és Miss Marple.

A két színészt, Joan Hicksont és David Suchet-t az Orient Express repítette a helyszínre.

Az Agatha Christie tiszteletére Torquay-ban rendezett fesztiválon találkozott Miss Marple (Joan Hickson) és Poirot (David Suchet)

Két házasság margójára

Agatha Christie életének legnagyobb rejtélye az a bizonyos tizenegy nap, amikor az egész ország őt kereste. 1926-ban első férje bevallotta neki, hogy viszonyt folytat Nancy Neele-lel, és hogy válni akar, mire az írónő nyomtalanul eltűnt. A rendőrség nagy erőkkel kereste az akkor már ismert szerzőt, többek között

Sir Arthur Conan Doyle-t is bevonták a munkába.

Amikor a saját krimidben találod magad: Agatha Christie rejtélyes eltűnéséről cikkezett akkoriban minden lap

A Sherlock Holmes-történetek atyja médiumhoz fordult, és a vele való konzultáció után azt mondta, a találgatások ellenére az írónő életben van. Igaza lett, Christie a harrogate-i Swan Hydro Hotelben húzta meg magát, ahová férje szeretője nevén jelentkezett be.

A kívül-belül gyönyörű szálló ma Old Swan Hotel néven működik. 

A ma Old Swan Hotel néven működő szállodába menekült a megtört írónő, miután férje bejelentette, hogy válni akar

A második házassága, amit Max Mallowannel kötött, sokkal boldogabb volt, a pár annak ellenére kitartott egymás mellett, hogy a férj nem mindig volt hűséges. A titkos esküvőt Skóciában tarották az edinburgh-i St. Cuthbert templomban.

Agatha nem akarta, hogy a világ azon csámcsogjon, hogy egy 40 éves elvált, gyermekes nő, aki az anglikán egyház tagja, hozzámegy egy 26 éves katolikus férfihoz. A házassági papírokon az életkorokkal is trükköztek kicsit,

a menyasszonyt 37, a vőlegényt 31 évesként tüntették fel.

A templomban rendszeresen látni jelmezbe öltözött rajongókat, akik a harmincas években divatos ruhákba bújva látogatják meg az ikonikus helyet.

Agatha Christie második házassága titokban köttetett Skóciában, a St. Cuthbert templomban

Ahol boldogan élt

Második házasságkötését követően két ház között ingázott, mindkettőben számos regény született. Az egyik a Galmptonhoz közeli, a Dart folyó partján található gyönyörű

Greenway Estate.

Az írónő egykori nyaralójában, Greenway Estate-ben is forgattak egy Poirot-epizódot

Ez a villa nyaralóként funkcionált, itt élt a lánya 2004-ig. A védelem alatt álló csodás műemlékkertet, csónakházat és a nyolc hálószobás házat felújították, így ma már kedvelt turistalátványosság; annál is inkább, mert

 a Gloriett a hullának című Poirot-epizódot ezen a helyen forgatták. 

A Greenway Estate-hoz tartozó csónakház jelentős szerepet tölt be a Gloriett a hullának című filmben

A ház alsó szintjén múzeum mutatja be, hogyan töltötte itt a nyarakat az írónő a családjával. Itt van az a Steinway zongora, amin Agatha játszott, szigorúan csak magában, mert

képzett zongorista létére túl szerény volt ahhoz, hogy közönség előtt is fellépjen.

Az írónő kutyájának körömnyomait meghagyták az ajtókon, és számos műtárgyat is megnézhetünk, amiket az írónő és régész férje az utazásaikon gyűjtöttek.

A fotó kedvéért

A hidegebb hónapokban a család Wallingfordban élt egészen az írónő haláláig. A Winterbrook ház nem látogatható, csak tábla jelzi, hogy

több mint harminc évig lakott ott Agatha Christie és második férje.

A város a Midsomer gyikosságok című sorozat rajongóinak ismerős lehet, ez szerepel ugyanis Caustonként az egyes epizódokban.

Egykori wallingfordi otthonán, a Winterbrook ház falán egy tábla őrzi az írónő emlékét

A főtéren, a szűk kis utcákon, a csilingelős ajtajú teázókban, az apró, régi üzletekben jó arra gondolni, hogy Mrs. Mallowan - a helyiek így szólították - mennyire szeretett itt élni. Ennek az egyik oka az volt, hogy a falubeliek tiszteletben tartották

visszahúzódó természetét,

és megértették, hogy a hétköznapokban, a hentesnél, az utcán ő is csak egy átlagos ember szeretne lenni, akár a többiek.

Wallingford mindig kedves volt a sztárallűröktől mentesen élő népszerű írónő szívének

A Wallingford Múzeumban természetesen van Agatha Christie-kiállítás, itt megtekinthetjük az írónő saját leveleit, a házában készült fényképeket és a környékbeliek vele kapcsolatos visszaemlékezéseit.

Agatha Christie - akinek a műveit a Biblia és Shakespeare drámái után világszerte a legnagyobb példányszámban adták ki és vásárolták meg -, utoljára 1974-ben jelent meg a nyilvánosság előtt a Gyilkosság az Orient expresszen című film bemutatóján, amelyen 

egyik legnagyobb rajongója, II. Erzsébet királynő is részt vett.

Az írónő - élete munkájának elismeréseként - 1971-ben kapta meg II. Erzsébettől a brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét (Dame). A királynő Agatha Christie nagy rajongója, saját bevallása szerint az írónő minden kirmijét elolvasta

Agatha és férje a Wallingford szomszédságában lévő Cholsey St. Mary's templomába jártak istentiszteletre, és itt vannak mindketten eltemetve közös sírban, annak ellenére, hogy Max Mallowan az írónő halála után újraházasodott. A templom kertjében a régi fejfák között elhaladva, a templom háta mögött találjuk a sírt, a sírkő előtt virágok jelzik, hogy

milliók kedvence - termékeny és kalandos élete után - itt lelt végső nyughelyre.

A krimi koronázatlan királynőjének síremléke szerényen bújik meg a Cholsey St. Mary's templom kertjében

Minden út Rómába vezet, nagycsütörtökön odamentek a harangok is, a hét dombot belakó Örök Városba, amely háromezer éve hurcolja magával pogány isteneit, fórumait, bazilikáit, reneszánsz, barokk palotáit, az ókori metropoliszt, amelyet minden nép öröknek nevez. Ennek a lüktetően eleven, gyönyörű városnak a szíve, szuggesztív erejű nyugvópontja a Néró egykori féktelen orgiáinak színhelyére épült Vatikán.

Mintegy fél négyzetkilométernyi területével a Vatikán a világ legkisebb nagyhatalma, a pápák lakhelye, a kereszténység központja. Milyen lenne Róma a Vatikán nélkül? Elképzelhetetlen. Mondhatni

egymásnak és egymásból lettek teremtve.

Város a városban, állam az államban: Róma szívében a Vatikán

Simont, a Genezáreti-tó halászát, akit Jézus nevezett el Péternek, azaz "kősziklának", ide vezérelte, az akkor még keresztényüldöző császárvárosba. Meghalni és beteljesíteni küldetését: erős sziklára építse fel a keresztény hit egyházát. Péter - aki ugyan előzőleg háromszor is megtagadta Jézust -, teljesítette küldetését.

Ott, ahol Néró cirkuszában meztelen lányok éjszakai orgiái szórakoztatták a felajzott tömeget,

és féktelen tivornyájukat szurokkal bekent keresztények égő fáklyái világították meg, már a 4. században magasba emelkedett az első katedrális.

A téren a magasból Szent Péter szobra néz le ránk, kezében a mennyország kulcsával

Hatszáz éve Bernini, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb építőművésze

Caligula arénájának kísérteties helyére álmodta meg a világ legszebb díszterét.

A tér két oldalát szegélyező oszlopcsarnokok 284 oszlopa négy sorban helyezkedik el. Az oszlopok 20 méter magasak, a kolonnádok tetején álló 140 szent szobra 3,75 méter magas. A középen lévő 25 méter magas obeliszket Caligula hozatta el Egyiptomból, ám csak 1546-ban állították fel

Kétoldalt elhelyezett oszlopsorai - a híres bernini kolonnádok - valósággal átölelik az odaérkezőket, a hajdani arénából megmaradt egyiptomi obeliszk mellett vízoszlop szökik a magasba a

két gyönyörű, barokk kútból. 

 A két pompás szökőkút Maderna tervei alapján készült

A szent és a géniusz

Messziről érezni a tér sodrását, ahogy egyre közelebb visz a mind nagyobbnak tűnő épülethez,

a világ egyik legnagyobb székesegyházához, a Szent Péter-bazilikához.

Odaérve megtörik a varázslat: a gigantikus, ridegen reprezentatív épületből hiányzik a tér felemelő, nagy élménye. Inkább tudományos akadémiányak nézném, mint templomnak.

És miért mennek a harangok Rómába? A keresztény hagyomány szerint nagycsütörtök az utolsó vacsora és egyben a gyász napja, ilyenkor a harangok, az orgona és a csengők elhallgatnak a templomokban, hogy nagyszombat estéjén, Krisztus feltámadását ünneplő szentmisén szólaljanak meg újra. Azt is tartották, hogy a harangok azért mennek Rómába, mert az a világ szíve, ahonnan hangjuk az egész földre elhallatszik; a föltámadáskor megszólaló harangot is Rómából vélték hallani

A székesegyház belső csarnoka is akkora, hogy megsemmisülök benne. Hangyává zsugorít. De attól, amit fölöttem látok, eláll a lélegzetem:

Michelangelo páros oszlopokkal ékesített, ezüstösen fénylő kupolája igazi csoda.

Ki hinné, hogy 72 évesen vágott bele élete első - és egyben utolsó - építészeti alkotásába, amely a kereszténység és Róma jelképeként emelkedik ki a hét dombon szétszóródó épülethalmazok közül.

A kupolacsarnok pápai főoltáránál csak a pápa celebrálhat szentmisét. A kupolát négy, egyenként 71 méter magas oszlop tartja, melynek alsó körére Krisztus szavait vésték: "Te vagy Péter, kire, mint sziklára, építem egyházamat, és Neked adom a mennynek kulcsait". A négy oszlopra Bernini fülkéket és loggiákat épített a régi Szent Péter-templom oszlopaiból

A bazilika Piétàja a templom féltett kincse: Michelangelo mindössze 24 évesen csiszolta remekbe a kőbe zárt fájdalmat, amely egy francia bíboros megrendelésére készült, és csak később került a Vatikánba. Golyóálló üvegfal védi a

halott fiát ölében tartó Madonnát,

mióta barbár merényletet kíséreltek meg ellene.

Michelangelo számára a francia Jean Bilhères de Lagraulas bíboros megrendelésére, 1499-ben elkészült Pietà hozta meg a hírnevet. Ez a művész egyetlen szignált műve, szignója a Madonna vállpántján látható

És amikor Michelangelo ecsetre cserélte a vésőjét, hogy kifesse a Sixtus-kápolnát, akkor valami olyasmit művelt, amit se előtte, se utána senki.

A Vatikán géniusza volt,

mítosza a szentekével vetekszik, már a bejáratot őrző svájci gárdisták látványos öltözékének tervezését is neki tulajdonítják. Talán nem alaptalanul.

A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója az 540 m²-es területével a világ legnagyobb egybefüggő freskója. A mennyezeti freskók voltak Michelangelo első fő megbízásai, befejezésükhöz mindössze négy évre volt szüksége. A leghíresebb, ikonikus jelenete Ádám teremtése

Amíg Michelangelo művészete beragyogja, Szent Péter földi maradványainak holléte misztikus ködbe burkolja a Vatikánt.

Sírjának helyét évezredekig a legnagyobb titokzatosság övezte.

Azután, hogy Néró arénájában fejjel lefelé keresztre feszítették, csak találgatni lehetett, hová temették el. Logikusnak tűnt, hogy közel vértanúhalála színhelyéhez. Erre utalt az is, hogy sírja az ókeresztények zarándokhelyévé vált.

A Jézust előbb háromszor megtagadó, majd egyházat alapító, később szentté avatott Pétert - saját kérésére - fejjel lefelé feszítették keresztre, ugyanis méltatlannak tartotta magát arra, hogy úgy haljon meg, mint mestere, Krisztus

Konstantin császár, aki a 4. században államvallássá nyilvánította a kerszténységet a Római Birodalomban, arra a sírra építtette az első Szent Péter-bazilikát, mintegy megerősítve a legendát. A lebontott ősi templom helyén,

pontosan a sír fölött épült fel a mostani főoltár, melynél csak a pápa misézhet.

Ám ezután sem szűntek meg a kételyek és a találgatások, míg végül 1968-ban, VI. Pál pápa bejelentette, hogy valóban az apostol földi maradványai nyugszanak az oltár alatt. Addig, a beavatottakon kívül, senki sem láthatta a sírt, azóta viszont látogatható.

Az új bazilika nagyobb helyet foglalt el az elődjénél, ezért a Halottak Városát a felszínről leköltöztették a föld alá. Borzongató hely, de Róma alatt mindenütt rejtőznek kísértetvárosok, lakhelynek berendezett temetők, katakombák. Náhány éve egy parkoló építése közben bukkantak rá egy hatalmas nekropoliszra a Vatikánváros alatt, mára már ezt is megnyitották a látogatók előtt.

Szent Péter a bazilika főoltára alatt talált végső nyughelyre

Magyar Kápolna az altemplomban

Vatikánváros mindössze egy bazilika és egy udvar a Lateráni Palotával, amelyben nyolc múzeum, több galéria, az Apostoli Könyvtár, a Borgia-lakosztály, Raffaello Stanzái, a Sixtus-kápolna és rengeteg más csoda kínál látnivalót. 

A Vatikáni Múzeum lenyűgöző kettős csigalépcsőjét 1932-ben Giuseppe Momo tervezte, mely két különálló spirálból áll: az egyik lefelé, a másik felfelé vezet. Miután lejöttünk rajta, érdemes felnézni, meglepő látványban lesz részünk

Felbecsülhetetlen értékű műkincsek halmozódtak fel a palotában. Amíg például Michelangelo új utakat, új kifejezést keresve megszállottan alkotta vízióit a Sixtus-kápolna falaira, tőle nem messze, kedélyes derűvel festegette

a stanzákat (termeket) a fiatal Raffaello,

akit arra szemeltek ki, hogy letörje az öntörvényű mester befolyását a művészetpártoló II. Gyula pápánál. A fiatal művészből hiányzott ugyan nagy ellenfele belső fűtöttsége, viszont tökéletes biztonsággal alkotott képei lélegzetelállító módon gyönyörködtetnek.

A Vatikáni Múzeumban csodálhatjuk meg Raffaello stanzáit Az athéni iskolával, melyre Raffaello saját magát is ráfestette: ő a második alak a jobb alsó sarokból nézve

A Szent Péter-bazilika altemplomában találjuk a Magyar Kápolnát, melyet II. János Pál pápa szentelt fel még 1980-ban, annak emlékére, hogy

1000 körül Rómából küldött koronát a magyarok királyának, a mi Istvánunknak, II. Szilveszter pápa.

Amerigo Tot, azaz Tóth Imre szobrász és más kiváló művészek alkotásai ékesítik barátságos kis kápolnánkat.

A Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyar Kápolnát többek között Tóth Imre, ismertebb nevén Amerigo Tot szobrászművész alkotásai díszítik

A világ legkisebb és leggazdagabb állama

Stato della Città del Vaticano - a világ legkisebb állama - mai formájában 1929 óta létezik. Napjainkban a katolikus egyház igazgatási központja, saját diplomáciai képviselettel, postával, vasútállomással, bankkal, újsággal, adóállomással, újabban idegenforgalmi vállalkozásokkal is. Ferenc pápa járult hozzá először, hogy úgynevezett "világi" koncertet rendezzenek - jótékonysági célokra - a Sixtus-kápolnában.

Vatikánvároshoz egy 23 hektáros meseszép kert is tartozik

Aki több időt tölt Rómában, sok olyan helyet talál még a Vatikán falain kívül, amelyik a pápai állam tulajdona. A San Pietro In Vincoli-templom (Szent Péter megláncolva), nem az első pápát rejti magában, hanem

Michelangelo hatalmas Mózesét.

A II. Gyula pápa sírján álló - vagy leginkább ülő - óriási Mózes szobor is Michelangelo munkája

Less be Ferenc pápa otthonába!

Ferenc pápa a katolikus egyház feje, ő a 266., aki e tisztséget betölti.
Megválasztásakor - elődeivel és a hagyománnyal ellentétben - nem az Apostoli Palota pápai lakosztályába költözött be, hanem a szerényebbnek nevezett Szent Márta-házat választotta.

Megfogalmazása szerint azért ott rendezkedett be, mert a korábbi pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek tartotta. Azt mondta: "olyan mint egy tölcsér, belül tágas, de szűk a bejárata".

A Vatikánváros területén levő Szent Márta-ház szerény épülete ötemeletes:

106 lakosztály, 22 különálló szoba, valamint egy apartman található benne.

A La Repubblica című napliap "spártaian egyszerűnek" nevezte a pápa második emeleti lakhelyét, mely a ház legnagyobb lakosztálya: egy nappaliból és egy hálószobából áll, saját fürdőszobával. A nappaliban egy dívány, fotelek, egy íróasztal és egy kisméretű televízió van. A nagyméretű, nehéz fabútorok többsége régi stílusú. A lakosztályt neonfény világítja meg, és csillogóra fényesítik a parkettát.

Most beleshetsz Ferenc pápa otthonába. Nézd meg, milyen szerény körülmények között él: milyen szobában dolgozik, alszik, és megmutatjuk a nyári rezindenciáját is! - Galéria

Legyen szó ínyenc ízutazásról, vagy épp a boldog békeidőkbe repülnénk vissza, irodalmunk Szindbádja mindig itt van a közelünkben; elég fellapozni valamelyik kötetét, máris előáll a Vörös postakocsi, hogy visszarepítsen a Régi világhoz címzett fogadóba. Sárga zsírral bőven öntözött sült kappanok szaladgálnak körülöttünk, a porcelán levesestál párologva száll át téren és időn, hogy elhozza nekünk az igazi húsvéti sonka titkát.

Krúdy, a legnagyobb irodalmi ínyencünk még jól tudta, amit mi már rég elfeledtünk: az év kitüntetett napjain az ételek szimbólumok; így a húsvéti bárány Jézus Krisztusra, a torma a nagypénteki kínszenvedésre, a kalács a töviskoszorúra, a tojás pedig a feltámadásra emlékeztetet az ünnepi asztalon.

Ahogy azt is tudta, hogy az íz az ételek lelke, az étkezés pedig szentáldozás: a kiskocsma és a vendéglő templom, a törzsasztalt rejtő sarok a templom szentélye. A kocsmaasztal oltár, rajta kegyszerek: só-, bors- és paprikatartó, teríték. Az áldozáshoz: asztalkendő, borospoharak. Az irodalmi főpincér pedig az áldozópapok sekrestyése, aki átnyújtja a

szentírást: az étlapot.

Krúdy a legegyszerűbb fogást is kifinomultan élvezte, és tudta, hogy a magyar konyha értékét az étel tisztelete adja

Krúdy Gyula, irodalmunk prózai költője, szavakkal bűvölő "gasztronómusa", álomfejtője, éjféli szellemórán visszajáró Szindbádja alig negyvenévesen úgy érezte, nincs helye a magyar irodalomban. Úgy vélte, írásai porszemek a régi nagy írók remekműveihez képest.

Túl volt már bohém ifjúsága szerelmi csatározásain,

két család eltartása nehezedett a vállára, legjobb regényei szomorú érdektelenségbe fulladtak, a kiadók is leírták. Álomfejtéssel és fehérasztalos örömökkel vigasztalódik, a keserű valóság elől visszamenekül írásaiban a századforulós "régi szép békeidők" rezeda- és kocsmaillatú, kedélyes világába.

Az ínyenc Krúdy, Krausz Poldi tabáni Mélypincéjében fehér kenyérrel tunkolta ki a filléres zónapörkölt szaftját, a marhakoncot tormával ette, a liptói túrónál ízletesebb borkorcsolyát pedig nem ismert

Kiskerti úr, a sonkaszakértő

Lépjünk be a Régi világhoz címzett fogadóba: ott ül Krúdy, megszokott törzsaszalánál, fehér szalvétával a nyakában. Szikszay, az egykor hírneves pesti fogadós személyesen hozza legkedvesebb vendégének a frissen csapolt sert - "szőkesége szebb bármely asszony hajánál" -, és amíg megvitatják a legfrisebb híreket, megérkezik a levesestál is.

Hamarosan befut Kiskerti úr, valaha őt tartották az ország legjobb evőjének. Nála jobban nem tudta senki, hol főzik

a legkiválóbb zúzapörköltet, a pájslit vagy a gulyást,

melyik vasúti restaurációnál - resti - érdemes leszállni a vonatról - például Püspökladányban vagy Szolnokon -, ha kiadós gáblira - villásreggelire - lenne épp gusztusunk.

Krúdy Gyula családjával óbudai (Templom utca 15.) otthonukban 1930-ban

Tudta, melyik vendéglőben készítik úgy a húsleveset, ahogy kell: spitzfartőből, szegyhúsból, marhacsontból, esetleg egy jókora velőscsontból, amely belül is kínál élvezetet az ínyenceknek. De amiről már senki sem tudott, hogy

mi a titka az igazi húsvéti sonkának, vagyis sódarnak,

arról is csak őt lehetett már kifaggatni. Krúdy is erre volt kíváncsi, miután sokat hallott róla gyerekkorában. Kiskerti, élve az alkalommal, hogy ismét a helyzet magaslatára emelkedhet, belefogott mondandójába. Kezdve azzal, hogy

"a disznó legkényesebb része a sódar, korántsem élvezhető amúgy frissiben, mint a kolbász vagy a hurka".

Bizonyos "klasszikusság", az idő múlása szükséges, hogy élvezhetővé váljon. A régiek még tudták ezt, amikor levágták télen a jószágot, a két hátsó sódart nem ették meg, hanem eltették

húsvétra, akkor jött el a "sonkák ünnepélye".

"Hírlapírónak szöktem el a szülői háztól, vidéki színésznőbe bolondultam, boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem, nem is tudom, hogy mi történt velem..." - vallotta magáról Krúdy

A pácban

És mit csinál addig, hogyan készülődik a húsvéti szereplésre? Ez is egyike a titkoknak. Kiskerti úr azonban elárulta: "A sódar ifjúkorát az úgynevezett pácban tölti. Jóformán minden háznál, ahol disznót hízlaltak, külön receptje volt a sonkapácnak."

Kiskerti úr, a hagyománok nagy tisztelője ezúttal mégis úgy vélte, hogy az öregek módszerét helytelen volt változtatás nélkül átvenni az utókornak. Krúdy most már türelmetlenül sürgette: elárulná végre, mi a titka a tojások bőséges kíséretében asztalra kerülő, kifogástalan húsvéti sódarnak?

"A salátrom és az idő! - válaszolta Kiskerti. - Én mindig erősen kenem be salétrommal, különösen a csontmelléken, és ha a sódar nagysága elég tekintélyes, akkor nyolc hét előtt, farsangban gondoskodom róla, hogy a sódar elég időt tölthessen a tennivalóiban. Ezek közé tartozik a salétromozást követő napon annak a pácnak a felvétele, amely

marékszámra vett sóból, korianderből, borókamagból, sárgacukorból, darált fokhagymából, bébérlevelekből és öt-hat fej vöröshagymából készül.

Ezt a keveréket szárazon kell felvenni a sonkának, és négy-öt napig pihenni alatta, hogy megkapja azt a sós levet, amely beborítja a teknőben. Ebben kell megforgatni naponta, mindig más és más oldalára. Utána megy a füstre, ahol eltölt még három-négy hetet. Itt éldegél, magányosan zöldcsütörtökig, nagypéntekig, nagyszombatig. Akkor az asszonyok veszik gondjaikba, ők főzik lassú víz vagy lobobó tűz mellett, a tojásokkal együtt."

Pauncz József Csemegeboltja az 1920-as években, egri borokkal, prágai sonkával

Sonkával álmodni

Az biztos, hogy manapság nem ilyen hosszan és nem ennyire körültekintően babusgatják az eladásra szánt húsvéti sódarokat, ez már Krúdy életében - több mint száz éve - sem volt szokás. De a mellőzött író régi hagyományok felelevenítésével gyógyította lelki sebeit, és mivel anyagi okokból kénytelen volt írni - többnyire novellákat, hírlapba való cikkeket -, nem mondott le

a témái kínálta élvezetről.

Szindbádként felkereste piros karikán hintázó szerelmeit, írásaiban álmok, ábránok, édes szomorúságok keverednek a rusztikus nagy zabálások nyálcsorgató realitásával.

Amikor Krúdynak malaca volt, avagy óbudai lakásának udvarán épp vendégeinek mutatja be a jószágokat

Álmoskönyvéből pedig azt is megtudhatjuk, mit jelent sonkával álmodni: "Gazdag feleséget. Sonkád ha van: jutalmat nyersz. Sonka, mely volna emberé és füstön lógna: jegyez falusi ismertéset. Sovány sonka: öregség. Sonkát lopni: nélkülözés."

A könyvről azt írta: "Inkább a saját mulattatásomra, esti órák elfuvolázására szerkesztettem az álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon neki. Álom: játék, mint az élet. Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is."

"Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára, a kerthelyiségben sralmi szól, és ott lehet csak inni jól..."