Mi köze van a titokzatos Húsvét-szigetnek a húsvéthoz?

Kevés olyan hely akad, ami izoláltabb a Chilétől 3700 kilométerre, a Csendes-óceánban található földdarabnál, a Húsvét-szigetek furcsa, és minden emberi logikával szembemenő szobrainál pedig kevés misztikusabb látvány található a világon. Vajon mi köze a húsvétoz annak a helynek, ahol se nyúl, se bárány, csak titokzatos moaik ülnek a fűben?

Húsvét-sziget Rapa Nui Misztikus Külföldi kaland kultúra utazás

A Húsvét-sziget - vagy ahogy a polinézek nevezeik, Rapa Nui - rejtélyes hangulatot áraszt, és elsősorban elzárt helyzetének köszönhető, hogy épségben sikerült megőriznie azt a több mint kilencszáz darab, 1200-1500 évvel ezelőtt készült, vulkáni kőből faragott titokzatos szobrot,

a moaikat, amelyekről a sziget elhíresült.

Húsvét-sziget Rapa Nui Misztikus Külföldi kaland kultúra utazás

A sziget területének 40 százaléka a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, mely a Világörökség része

Nagyfejű szobrok rejtélyes földje

Ma sem tudjuk pontosan, milyen céllal faragták az őslakók ezeket furcsa szobrokat, amelyek máig az emberi társadalom egyik legmegdöbbentőbb ősi emlékei.

A Húsvét-sziget legfőbb rejtélyéről,

vagyis hogy honnan érkeztek, és miért tűntek el az őslakói, mára sok mindent kiderítettek a tudósok, így a legbizarrabb elméleteket sikerült cáfolni, mindez azonban nem jelenti, hogy nem maradt számos kérdés és ellentmondás, ami még mindig tisztázásra szorul. Az ufókról, Atlantiszról és más elsüllyedt, magasan fejlett civilizációról szóló spekulációkat mindenesetre elfelejthetjük. 

Húsvét-sziget Rapa Nui Misztikus Külföldi kaland kultúra utazás

"1722-ben egy holland hajó legénysége földet pillantott meg a Csendes-óceánon. A parthoz közeledve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek, fejükön jellegzetes fejdísszel"

Az apró földdarab, amit ma Húsvét-sziget néven ismerünk, Chiléhez tartozik, és nyagyjából félúton található útban Tahiti felé. Vulkánkitörések sorozata nyomán alakult ki a Csendes-óceán közepén, és több millió éven át csak vízimadarak és szitakötők lakták.

Hogy mennyi ideig tartott annak idején az őslakosoknak elérni idáig, nem tudjuk, ahogy azt sem, pontosan miért hagyták el eredeti lakhelyüket. A legenda szerint Hotu Matua király kötötte ki itt először kenuját, és kezdett neki a sziget benépesítésének. Az első telepesek rapanui nyelven úgy hívták a szigetet, Te pito o te henua, ami annyit tesz:

"a Föld köldöke".

Húsvét-sziget Rapa Nui Misztikus Külföldi kaland kultúra utazás

A világ egyik legnagyobb szabadtéri szoborparkja számtalan titkot rejt

A titokzatos sziget rejtélyei

A mai DNS-vizsgálatok azt mutatják, az őslakók nyugat felől érkeztek, a Húsvét-sziget mai lakói azoknak a rettenthetetlen utazókanak a leszármazottai, akik Tajvanból indultak útnak nagyjából 1200-1500 évvel ezelőtt.

Szintén legenda és nem bizonyított tény, hogy eredeti lakóhelyüket lassan elnyelni készült a víz, ezért kellett új hazát keresniük. Az azonban biztosnak látszik, hogy a sziget

első lakói polinézek voltak,

akik nagy hajókkal és számtalan telepessel érkeztek.

Húsvét-sziget Rapa Nui Misztikus Külföldi kaland kultúra utazás

A sziget lakói körülbelül Kr. u. 400-ban kezdtek szobrokat faragni a tengerparton

Nem világos, a Húsvét-sziget eredeti lakói miért építették szinte kényszeres odaadással és mennyiségben a ma is látható szobrokat, az viszont valószínű, hogy

a moaik okozták végül a bukásukat,

túl sok fát kellett ugyanis kivágniuk ahhoz, hogy a szobrokat szállítani tudják, és ezzel a saját fennmaradásukat tették lehetetlenné.

Húsvét-sziget Rapa Nui Misztikus Külföldi kaland kultúra utazás

A törzsfők egymással versengve állították a szebbnél szebb, magasabbnál magasabb szobrokat

Régészek a világ minden tájáról találgatják, hogyan volt képes több mint ezer évvel ezelőtt az a pár ezer emberből álló népcsoport arra, hogy a Rano Raraku-hegy speciális, puha vulkanikus kőzetéből a helyszínen kőszerszámokkal kifaragjon, majd a szikláról letörve, farönkök segítségével a helyére szállítson 10-15 méter magas, több tíz tonnás szobrokat.

Becslések szerint egy-egy gigantikus szobor kifaragása 30 férfinak egy évébe telhetett. 

A legkorábbi szobrok térdelő férfiakat ábrázoltak, majd később, kb. 1100-tól már egyetlen alak vált uralkodóvá: a stilizált fejű, hosszú fülű férfi figurája, testén - a tetoválás jeleként - aprólékosan kidolgozott mintákkal.

A szobrot az ahut fedő kőlapon állították fel; annak idején a szigeten lakó minden klánnak megvolt a saját ahuja, ahol felállította a maga szobrait.

Húsvét-sziget Rapa Nui Misztikus Külföldi kaland kultúra utazás

A sziget legnagyobb látványosságai az ahuk, azaz a szent helyek, ahol a szobrok állnak. Ezeket a területeket és magukat a szobrokat törvény védi, ezért nem szabad őket bizonyos távolságon belül megközelíteni, vagy az ahura rálépni. A tiszteletlenség jele, ha valaki a törvényt megszegi, és komoly büntetésre számíthat, ha akár véletlenül, de kárt tesz a szobrokban. Egy német turista, aki letörte az egyik szobor fülét, büntetőeljárás alá került, és 100 ezer dollár büntetést kellett fizetnie

Az biztos, hogy a moai faragók komoly szaktudású mesteremberek voltak, akik céhekbe tömörültek. A szobrok nem konkrét személyeket ábrázolnak, bár lehetnek rajtuk elemek, amelyek egy-egy törzsfő vonásait hordozzák. De fogalmunk sincs, az alkotásoknak miért ezt a megjelenési formáját választották,

miért ilyen hosszú a fejük, és időnként a nemi szervük is.

Úgy tartják, a szobrok síremlékek lehettek, más elmélet szerint viszont a moaik friss vízforrásokat jelölhettek.

Húsvét-sziget Rapa Nui Misztikus Külföldi kaland kultúra utazás

A talányok és misztikumok szigete ma is foglalkoztatja a kutatókat

Ami biztos: a legtöbbjük a sziget belseje felé néz, csupán egyetlen szoborcsoport kémleli kitartóan a tengert, de hogy miért, arra a mai napig nincs magyarázat. A szigeten kutató antropológusok az őslakosok írásjeleit sem tudták megfejteni a mai napig.

Darwin annak idején arról írt A fajok eredetében, hogy ha az állatok egy csoportja elszigetelten él és szaporodik, olyan jellegzetes vonásaik alakulnak ki az idők folyamán, amelyek nyomán végül új faj születik belőlük. Talán ez lehetett a helyzet a Húsvét-sziget lakói esetében is, hogy

idővel teljesen sajátos nyelvet, művészetet és hitrendszert alkottak maguknak, és a külsejük is megváltozhatott.

Húsvét-sziget Rapa Nui Misztikus Külföldi kaland kultúra utazás

A sziget területe mindössze 166 km²

De mi köze a Húsvét-szigetnek a húsvéthoz?

És hogy választ adjunk a címben feltett kérdésre, miszerint mi köze van a Húsvét-szigeteknek a húsvéthoz? Nem több, mint hogy a sziget első európai látogatója, Jacob Roggeveen holland felfedező 1722. április 5-én, éppen 

húsvétvasárnap fedezte fel

ezt a Dél-Amerika és Ausztrália között fekvő szigetet, amit - hollandul - Paasch-Eylandnak nevezett el. Ez a név terjedt el tükörfordításban világszerte, és a hivatalos név a Chiléhez csatolás óta spanyol nyelven Isla de Pascua.

A Húsvét-szigeten élők minden bizonnyal tisztában vannak lakóhelyük nemzetközi nevének jelentésével, ők azonban őseik előtt tisztelegve továbbra is Rapa Nuiként emlegetik hazájukat, ami annyit tesz: Nagy Evező

Húsvét-sziget Rapa Nui Misztikus Külföldi kaland kultúra utazás

A mai, bennszülött elnevezésnek tekintett Rapa Nui, vagyis Nagy Evező nevet a 19. században polinéziai tengerészek adták a szigetnek

0 Tovább

Agatha Christie: nagy utazás a rejtélyek királynőjével és két híres nyomozójával

Minden idők legismertebb és legnépszerűbb írója, a gyilkos mérgek és az emberi lélek jó ismerője regényeiben az angol vidéki idillt éppoly mesterien elevenítette meg, mint az egzotikus tájak mesés világát. Agatha Christie nemcsak írni, de utazni is szeretett, és míg szereplői karakterét ismerősei jellemvonásaiból gyúrta össze, addig káprázatos helyszíneit utazásaiból merítette. Bejárta a világot, és szinte minden nyaralásából gyilkos történet született. 

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra


A kirimi koronázatlan királynője az egész világot beutazta: Dél-Afrikában és Hawaiin szörfdeszkán szelte a hullámokat, hajózott a Níluson, sokszor pihent az egyiptomi piramisok árnyékában, Európát keresztül-kasul körbevonatozta, második, régész férjével több ásatáson is részt vett Irakban és Szíriában, de járt Új-Zélandon és Barbadoson is.

Számos regénye játszódik egzotikus helyszínen, ennek ellenére, ha Agatha Christie nevét halljuk, akkor az idilli angol falvak, városok képe ugrik be elsőre. 

A regényekben szereplő vidéket, szállodákat, utcákat legtöbbször létező helyekről mintázta Christie, 

ám a népszerű tévésorozatok a turisták óriási hullámait indították útnak, az ő céljuk a lehető legtöbb emlékezetes forgatási helyszínt felkeresni.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Greenway Estate - Agatha Christie regényeiből és novelláiból készült filmadaptációkat több ízben is az írónő életének helyszínein forgatták


Az agyafúrt vénkisasszony és a piperkőc kis belga nyomában

Nagy-Britanniában különösen vonzóak az írónő két világhírű nyomozójához, Miss Marple-höz és Hercule Poirot-hoz köthető helyszínek.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Egy alkalommal megvalósult, amire egyetlen regényben, novellában sem volt precedens: az Orient expresszen együtt utazott Miss Marple (Joan Hickson) és Hercule Poirot (David Suchet) 

Mind közül az egyik legnépszerűbb Poirot lakóhelye, ami a sorozatban

Whitehaven Mansions

néven szerepel, a valóságban Florin Court a neve, London egyik legszebb art deco alkotása és Charterhouse téren található.

A kilencemeletes épület a mai napig őrzi egykori patináját: a portaszolgálat, a tetőteraszon kialakított, precízen tervezett kert - amely még a rendkívül pedáns Poirot tetszését is elnyerné -, a pincében található úszómedence, szauna és edzőterem igazi luxusházzá teszi a népszerű és ikonikus építményt.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Poirot Whitehaven Mansions néven ismert londoni lakhelyének a Florin Court adott otthont

Utunkat Poirot-val folytatva hamarosan a dél-angliai Devonban, a

Burgh Island Hotel impozáns szállodájában

találjuk magunkat, ahol a jól megérdemelt vakációjára elegáns panamakalapjában érkező kis belga detektívünk egy újabb gyilkosság kusza szálaival találja szembe magát. Ez az exkluzív tengerparti szálloda volt ugyanis a Nyaraló gyilkosok forgatási helyszíne, ami a

regényben Jolly Roger Szálloda néven jelenik meg,

míg a filmadaptációban a Sandy Cove Hotel elnevezést kapta.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Hercule Poirot (David Suchet), Hasting kapitány (Hugh Fraser), Miss Lemon (Pauline Moran) és Japp főfelügyelő (Philip Jackon) a Nyaraló gyilkosok filmadaptációjában, héttérben a Burgh Island Hotellel

Az apálykor gyalogosan, dagálykor kizárólag hajóval megközelíthető sziget pazar, 25 szobás szállója napjainkban is eredeti pompájában ragyog. A lenyűgöző Burgh Island Hotel mindig is népszerű volt a hírességek körében: Agatha Christie-n kívül lakott itt már VIII. Edward a szeretőjével, Mrs. Simpsonnal, de nyaralt itt a Beatles is, valamint

Eisenhower és Churchill szintén ezt a szállodát választotta a partraszállás előtti hetek egyeztetéseihez.

A káprázatos helyszínt a filmesek más alkalommal is felhasználták: a Nemezis filmadaptációjának néhány részét ugyancsak a Burgh Island Hotelben forgatták.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

A fenséges környezetben épült Burgh Island Hotel 

A forgatási helyszíneket bejárva a másik fontos úti cél Nether Wallop, ami

St. Mary Meadként szerepelt a Miss Marple-részekben.

A Hampshire megyei falucskát kiváló érzékkel választották ki a filmkészítők: a nádfedeles, vörös téglás épületek a több száz éves templomok, szépen rendben tartott parkok, közterek mind Miss Marple regénybeli varázslatos világát idézik.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Nether Wallop környékén, de egész Hampshire megyében úgy érezhetjük, hogy minden házban egy Miss Marple él

És persze ahogy Agatha Christie, úgy Miss Marple is utazik: a 

Rejtély az Antillákon című epizódot Barbadoson, a Coral Reef Club szállodában forgatták. 

Az írónő maga is nyaralt itt, és éppen ez a szálloda adta az ötletet a krimi megírásához. Bájos, karibi stílusú főépület, helyes bungalók, úszómedence, tengerpart: épp ahogy a regényben.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

A Rejtély az antillákon Barbadoson, Agatha Christie egyik kedvelt nyaralóhelyén, a Coral Reef Club szállodában kelt életre


Ahol minden elkezdődött

Az írónő Agatha Mary Clarissa Miller néven született Torquay-ban. A dél-angliai hangulatos üdülőhely az ő hírneve nélkül is rendkívül népszerű lenne, ezt a tengerparti városkát nevezik ugyanis az Angol Riviérának. A település azonban jó érzékkel épít a rajongókra, és több speciális látnivalót is tartogat számukra.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Agatha Christie szülőhelye, az Angol Rivérának nevezett hangulatos Torquay ma is népszerű üdülőhely

Az írónő szülővárosában kihagyhatatlan az Agatha Christie Mile - az út, ami végigvisz a híresség

devoni életének főbb helyszínein.

Az All Saints Church-ben keresztelték meg, a látogatók itt megnézhetik Christie eredeti keresztlevelének hiteles másolatát.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Az Agatha Christie Mile része a Gloriett a hullának című filmből ismert csónakházhoz vezető út is

Az Ashfield nevű villában töltötte saját bevallása szerinti idilli gyermekkorát, ez a tengerparttól félórányi járásra volt, sajnos az épület helyén már csak egy emléktábla áll.
 

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

A leendő krimikirálynő a Princess Pieren görkorcsolyázott

Torquay-ben a mai napig sok minden szinte pontosan olyan, mint Christie gyermekkorában volt; ilyen a Princess Pier, ahol kiskorában szívesen görkorcsolyázott vagy a

Beacon Cove, a tengerpart, ahol rendszeresen fürdött,

igaz, akkoriban a női és férfi szakasz el volt különítve.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Agatha Christie és férje a britek közül elsőként tanultak meg szörfözni Hawaiin, a tíz hónapig tartó világkörüli útjuk során

A Pavilonnál kérte meg a kezét első férje, akivel a Grand Hotelben töltötte a nászéjszakát. Az impozáns szállodában a turisták nagy örömére rendszeresen tartanak gyilkos-nyomozós játékokat, és a harmincas-negyvenes éves stílusában megrendezett táncesteket. A helyi golfklub kettős érzést kelthet; Agatha és első férje

nagyon szerettek itt együtt golfozni,

ugyanakkor Archie Christie a későbbi szeretőjével - aki miatt válságba került a házaspár kapcsolata - is rendszeresen eljött ide.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Első férjével a Grand Hotelben élvezték nászéjszakájukat

Kihagyhatatlan látnivaló a Torre Abbey, ahol a kiállításon megtekinthetjük Christie írógépét, személyes tárgyait, fényképeit, kedvenc fotelét, kéziratait, a kertben pedig kedvünkre borzonghatunk a regényekben szereplő összes mérgező növény közepette. Agatha szakképzett ápolónőként kiválóan értett a mérgekhez, ezt a tudását használta fel képzeletbeli gyilkosságaihoz.

A város másik híres parkja, a Princess Garden pedig az

ABC-gyilkosságok filmadaptációjából lehet ismerős.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Az ABC-gyilkosságok több jelenetét is Torquay-ban, a meseszép Princess Gardenben forgatták

Torquay a leghíresebb szülöttének tiszteletére

minden évben rendez egy fesztivált,

ahol előadásokat, beszélgetéseket tartanak Christie életművével kapcsolatban, de vannak színielőadások és utcai bemutatók is.
 

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

A Torquay-ban rendezett fesztiválon bárki összefuthat Poirot-val

Az 1990-es fesztiválon történt meg az, amire egy regényben, novellában sem akadt példa:

találkozott Hercule Poirot és Miss Marple.

A két színészt, Joan Hicksont és David Suchet-t az Orient Express repítette a helyszínre.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Az Agatha Christie tiszteletére Torquay-ban rendezett fesztiválon találkozott Miss Marple (Joan Hickson) és Poirot (David Suchet)


Két házasság margójára

Agatha Christie életének legnagyobb rejtélye az a bizonyos tizenegy nap, amikor az egész ország őt kereste. 1926-ban első férje bevallotta neki, hogy viszonyt folytat Nancy Neele-lel, és hogy válni akar, mire az írónő nyomtalanul eltűnt. A rendőrség nagy erőkkel kereste az akkor már ismert szerzőt, többek között

Sir Arthur Conan Doyle-t is bevonták a munkába.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Amikor a saját krimidben találod magad: Agatha Christie rejtélyes eltűnéséről cikkezett akkoriban minden lap

A Sherlock Holmes-történetek atyja médiumhoz fordult, és a vele való konzultáció után azt mondta, a találgatások ellenére az írónő életben van. Igaza lett, Christie a harrogate-i Swan Hydro Hotelben húzta meg magát, ahová férje szeretője nevén jelentkezett be.

A kívül-belül gyönyörű szálló ma Old Swan Hotel néven működik. 

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

A ma Old Swan Hotel néven működő szállodába menekült a megtört írónő, miután férje bejelentette, hogy válni akar

A második házassága, amit Max Mallowannel kötött, sokkal boldogabb volt, a pár annak ellenére kitartott egymás mellett, hogy a férj nem mindig volt hűséges. A titkos esküvőt Skóciában tarották az edinburgh-i St. Cuthbert templomban.

Agatha nem akarta, hogy a világ azon csámcsogjon, hogy egy 40 éves elvált, gyermekes nő, aki az anglikán egyház tagja, hozzámegy egy 26 éves katolikus férfihoz. A házassági papírokon az életkorokkal is trükköztek kicsit,

a menyasszonyt 37, a vőlegényt 31 évesként tüntették fel.

A templomban rendszeresen látni jelmezbe öltözött rajongókat, akik a harmincas években divatos ruhákba bújva látogatják meg az ikonikus helyet.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Agatha Christie második házassága titokban köttetett Skóciában, a St. Cuthbert templomban


Ahol boldogan élt

Második házasságkötését követően két ház között ingázott, mindkettőben számos regény született. Az egyik a Galmptonhoz közeli, a Dart folyó partján található gyönyörű

Greenway Estate.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Az írónő egykori nyaralójában, Greenway Estate-ben is forgattak egy Poirot-epizódot

Ez a villa nyaralóként funkcionált, itt élt a lánya 2004-ig. A védelem alatt álló csodás műemlékkertet, csónakházat és a nyolc hálószobás házat felújították, így ma már kedvelt turistalátványosság; annál is inkább, mert

 a Gloriett a hullának című Poirot-epizódot ezen a helyen forgatták. 

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

A Greenway Estate-hoz tartozó csónakház jelentős szerepet tölt be a Gloriett a hullának című filmben

A ház alsó szintjén múzeum mutatja be, hogyan töltötte itt a nyarakat az írónő a családjával. Itt van az a Steinway zongora, amin Agatha játszott, szigorúan csak magában, mert

képzett zongorista létére túl szerény volt ahhoz, hogy közönség előtt is fellépjen.

Az írónő kutyájának körömnyomait meghagyták az ajtókon, és számos műtárgyat is megnézhetünk, amiket az írónő és régész férje az utazásaikon gyűjtöttek.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

A fotó kedvéért

A hidegebb hónapokban a család Wallingfordban élt egészen az írónő haláláig. A Winterbrook ház nem látogatható, csak tábla jelzi, hogy

több mint harminc évig lakott ott Agatha Christie és második férje.

A város a Midsomer gyikosságok című sorozat rajongóinak ismerős lehet, ez szerepel ugyanis Caustonként az egyes epizódokban.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Egykori wallingfordi otthonán, a Winterbrook ház falán egy tábla őrzi az írónő emlékét

A főtéren, a szűk kis utcákon, a csilingelős ajtajú teázókban, az apró, régi üzletekben jó arra gondolni, hogy Mrs. Mallowan - a helyiek így szólították - mennyire szeretett itt élni. Ennek az egyik oka az volt, hogy a falubeliek tiszteletben tartották

visszahúzódó természetét,

és megértették, hogy a hétköznapokban, a hentesnél, az utcán ő is csak egy átlagos ember szeretne lenni, akár a többiek.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Wallingford mindig kedves volt a sztárallűröktől mentesen élő népszerű írónő szívének

A Wallingford Múzeumban természetesen van Agatha Christie-kiállítás, itt megtekinthetjük az írónő saját leveleit, a házában készült fényképeket és a környékbeliek vele kapcsolatos visszaemlékezéseit.

Agatha Christie - akinek a műveit a Biblia és Shakespeare drámái után világszerte a legnagyobb példányszámban adták ki és vásárolták meg -, utoljára 1974-ben jelent meg a nyilvánosság előtt a Gyilkosság az Orient expresszen című film bemutatóján, amelyen 

egyik legnagyobb rajongója, II. Erzsébet királynő is részt vett.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

Az írónő - élete munkájának elismeréseként - 1971-ben kapta meg II. Erzsébettől a brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét (Dame). A királynő Agatha Christie nagy rajongója, saját bevallása szerint az írónő minden kirmijét elolvasta

Agatha és férje a Wallingford szomszédságában lévő Cholsey St. Mary's templomába jártak istentiszteletre, és itt vannak mindketten eltemetve közös sírban, annak ellenére, hogy Max Mallowan az írónő halála után újraházasodott. A templom kertjében a régi fejfák között elhaladva, a templom háta mögött találjuk a sírt, a sírkő előtt virágok jelzik, hogy

milliók kedvence - termékeny és kalandos élete után - itt lelt végső nyughelyre.

Agatha Christie Nagy-Britannia Anglia Poirot Miss Marple St. Mary Mead Torquay Greenway Estate film utazás Külföldi kaland filmforgatási helyszín kultúra

A krimi koronázatlan királynőjének síremléke szerényen bújik meg a Cholsey St. Mary's templom kertjében

0 Tovább

Titkok, csodák, harangok: Róma szíve, a Vatikán - Less be Ferenc pápa otthonába!

Minden út Rómába vezet, nagycsütörtökön odamentek a harangok is, a hét dombot belakó Örök Városba, amely háromezer éve hurcolja magával pogány isteneit, fórumait, bazilikáit, reneszánsz, barokk palotáit, az ókori metropoliszt, amelyet minden nép öröknek nevez. Ennek a lüktetően eleven, gyönyörű városnak a szíve, szuggesztív erejű nyugvópontja a Néró egykori féktelen orgiáinak színhelyére épült Vatikán.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

Mintegy fél négyzetkilométernyi területével a Vatikán a világ legkisebb nagyhatalma, a pápák lakhelye, a kereszténység központja. Milyen lenne Róma a Vatikán nélkül? Elképzelhetetlen. Mondhatni

egymásnak és egymásból lettek teremtve.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

Város a városban, állam az államban: Róma szívében a Vatikán

Simont, a Genezáreti-tó halászát, akit Jézus nevezett el Péternek, azaz "kősziklának", ide vezérelte, az akkor még keresztényüldöző császárvárosba. Meghalni és beteljesíteni küldetését: erős sziklára építse fel a keresztény hit egyházát. Péter - aki ugyan előzőleg háromszor is megtagadta Jézust -, teljesítette küldetését.

Ott, ahol Néró cirkuszában meztelen lányok éjszakai orgiái szórakoztatták a felajzott tömeget,

és féktelen tivornyájukat szurokkal bekent keresztények égő fáklyái világították meg, már a 4. században magasba emelkedett az első katedrális.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

A téren a magasból Szent Péter szobra néz le ránk, kezében a mennyország kulcsával

Hatszáz éve Bernini, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb építőművésze

Caligula arénájának kísérteties helyére álmodta meg a világ legszebb díszterét.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

A tér két oldalát szegélyező oszlopcsarnokok 284 oszlopa négy sorban helyezkedik el. Az oszlopok 20 méter magasak, a kolonnádok tetején álló 140 szent szobra 3,75 méter magas. A középen lévő 25 méter magas obeliszket Caligula hozatta el Egyiptomból, ám csak 1546-ban állították fel

Kétoldalt elhelyezett oszlopsorai - a híres bernini kolonnádok - valósággal átölelik az odaérkezőket, a hajdani arénából megmaradt egyiptomi obeliszk mellett vízoszlop szökik a magasba a

két gyönyörű, barokk kútból. 

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

 A két pompás szökőkút Maderna tervei alapján készült

A szent és a géniusz

Messziről érezni a tér sodrását, ahogy egyre közelebb visz a mind nagyobbnak tűnő épülethez,

a világ egyik legnagyobb székesegyházához, a Szent Péter-bazilikához.

Odaérve megtörik a varázslat: a gigantikus, ridegen reprezentatív épületből hiányzik a tér felemelő, nagy élménye. Inkább tudományos akadémiányak nézném, mint templomnak.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

És miért mennek a harangok Rómába? A keresztény hagyomány szerint nagycsütörtök az utolsó vacsora és egyben a gyász napja, ilyenkor a harangok, az orgona és a csengők elhallgatnak a templomokban, hogy nagyszombat estéjén, Krisztus feltámadását ünneplő szentmisén szólaljanak meg újra. Azt is tartották, hogy a harangok azért mennek Rómába, mert az a világ szíve, ahonnan hangjuk az egész földre elhallatszik; a föltámadáskor megszólaló harangot is Rómából vélték hallani

A székesegyház belső csarnoka is akkora, hogy megsemmisülök benne. Hangyává zsugorít. De attól, amit fölöttem látok, eláll a lélegzetem:

Michelangelo páros oszlopokkal ékesített, ezüstösen fénylő kupolája igazi csoda.

Ki hinné, hogy 72 évesen vágott bele élete első - és egyben utolsó - építészeti alkotásába, amely a kereszténység és Róma jelképeként emelkedik ki a hét dombon szétszóródó épülethalmazok közül.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

A kupolacsarnok pápai főoltáránál csak a pápa celebrálhat szentmisét. A kupolát négy, egyenként 71 méter magas oszlop tartja, melynek alsó körére Krisztus szavait vésték: "Te vagy Péter, kire, mint sziklára, építem egyházamat, és Neked adom a mennynek kulcsait". A négy oszlopra Bernini fülkéket és loggiákat épített a régi Szent Péter-templom oszlopaiból

A bazilika Piétàja a templom féltett kincse: Michelangelo mindössze 24 évesen csiszolta remekbe a kőbe zárt fájdalmat, amely egy francia bíboros megrendelésére készült, és csak később került a Vatikánba. Golyóálló üvegfal védi a

halott fiát ölében tartó Madonnát,

mióta barbár merényletet kíséreltek meg ellene.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

Michelangelo számára a francia Jean Bilhères de Lagraulas bíboros megrendelésére, 1499-ben elkészült Pietà hozta meg a hírnevet. Ez a művész egyetlen szignált műve, szignója a Madonna vállpántján látható

És amikor Michelangelo ecsetre cserélte a vésőjét, hogy kifesse a Sixtus-kápolnát, akkor valami olyasmit művelt, amit se előtte, se utána senki.

A Vatikán géniusza volt,

mítosza a szentekével vetekszik, már a bejáratot őrző svájci gárdisták látványos öltözékének tervezését is neki tulajdonítják. Talán nem alaptalanul.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója az 540 m²-es területével a világ legnagyobb egybefüggő freskója. A mennyezeti freskók voltak Michelangelo első fő megbízásai, befejezésükhöz mindössze négy évre volt szüksége. A leghíresebb, ikonikus jelenete Ádám teremtése

Amíg Michelangelo művészete beragyogja, Szent Péter földi maradványainak holléte misztikus ködbe burkolja a Vatikánt.

Sírjának helyét évezredekig a legnagyobb titokzatosság övezte.

Azután, hogy Néró arénájában fejjel lefelé keresztre feszítették, csak találgatni lehetett, hová temették el. Logikusnak tűnt, hogy közel vértanúhalála színhelyéhez. Erre utalt az is, hogy sírja az ókeresztények zarándokhelyévé vált.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

A Jézust előbb háromszor megtagadó, majd egyházat alapító, később szentté avatott Pétert - saját kérésére - fejjel lefelé feszítették keresztre, ugyanis méltatlannak tartotta magát arra, hogy úgy haljon meg, mint mestere, Krisztus

Konstantin császár, aki a 4. században államvallássá nyilvánította a kerszténységet a Római Birodalomban, arra a sírra építtette az első Szent Péter-bazilikát, mintegy megerősítve a legendát. A lebontott ősi templom helyén,

pontosan a sír fölött épült fel a mostani főoltár, melynél csak a pápa misézhet.

Ám ezután sem szűntek meg a kételyek és a találgatások, míg végül 1968-ban, VI. Pál pápa bejelentette, hogy valóban az apostol földi maradványai nyugszanak az oltár alatt. Addig, a beavatottakon kívül, senki sem láthatta a sírt, azóta viszont látogatható.

Az új bazilika nagyobb helyet foglalt el az elődjénél, ezért a Halottak Városát a felszínről leköltöztették a föld alá. Borzongató hely, de Róma alatt mindenütt rejtőznek kísértetvárosok, lakhelynek berendezett temetők, katakombák. Náhány éve egy parkoló építése közben bukkantak rá egy hatalmas nekropoliszra a Vatikánváros alatt, mára már ezt is megnyitották a látogatók előtt.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

Szent Péter a bazilika főoltára alatt talált végső nyughelyre


Magyar Kápolna az altemplomban

Vatikánváros mindössze egy bazilika és egy udvar a Lateráni Palotával, amelyben nyolc múzeum, több galéria, az Apostoli Könyvtár, a Borgia-lakosztály, Raffaello Stanzái, a Sixtus-kápolna és rengeteg más csoda kínál látnivalót. 

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

A Vatikáni Múzeum lenyűgöző kettős csigalépcsőjét 1932-ben Giuseppe Momo tervezte, mely két különálló spirálból áll: az egyik lefelé, a másik felfelé vezet. Miután lejöttünk rajta, érdemes felnézni, meglepő látványban lesz részünk

Felbecsülhetetlen értékű műkincsek halmozódtak fel a palotában. Amíg például Michelangelo új utakat, új kifejezést keresve megszállottan alkotta vízióit a Sixtus-kápolna falaira, tőle nem messze, kedélyes derűvel festegette

a stanzákat (termeket) a fiatal Raffaello,

akit arra szemeltek ki, hogy letörje az öntörvényű mester befolyását a művészetpártoló II. Gyula pápánál. A fiatal művészből hiányzott ugyan nagy ellenfele belső fűtöttsége, viszont tökéletes biztonsággal alkotott képei lélegzetelállító módon gyönyörködtetnek.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

A Vatikáni Múzeumban csodálhatjuk meg Raffaello stanzáit Az athéni iskolával, melyre Raffaello saját magát is ráfestette: ő a második alak a jobb alsó sarokból nézve

A Szent Péter-bazilika altemplomában találjuk a Magyar Kápolnát, melyet II. János Pál pápa szentelt fel még 1980-ban, annak emlékére, hogy

1000 körül Rómából küldött koronát a magyarok királyának, a mi Istvánunknak, II. Szilveszter pápa.

Amerigo Tot, azaz Tóth Imre szobrász és más kiváló művészek alkotásai ékesítik barátságos kis kápolnánkat.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

A Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyar Kápolnát többek között Tóth Imre, ismertebb nevén Amerigo Tot szobrászművész alkotásai díszítik


A világ legkisebb és leggazdagabb állama

Stato della Città del Vaticano - a világ legkisebb állama - mai formájában 1929 óta létezik. Napjainkban a katolikus egyház igazgatási központja, saját diplomáciai képviselettel, postával, vasútállomással, bankkal, újsággal, adóállomással, újabban idegenforgalmi vállalkozásokkal is. Ferenc pápa járult hozzá először, hogy úgynevezett "világi" koncertet rendezzenek - jótékonysági célokra - a Sixtus-kápolnában.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

Vatikánvároshoz egy 23 hektáros meseszép kert is tartozik

Aki több időt tölt Rómában, sok olyan helyet talál még a Vatikán falain kívül, amelyik a pápai állam tulajdona. A San Pietro In Vincoli-templom (Szent Péter megláncolva), nem az első pápát rejti magában, hanem

Michelangelo hatalmas Mózesét.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

A II. Gyula pápa sírján álló - vagy leginkább ülő - óriási Mózes szobor is Michelangelo munkája


Less be Ferenc pápa otthonába!

Ferenc pápa a katolikus egyház feje, ő a 266., aki e tisztséget betölti.
Megválasztásakor - elődeivel és a hagyománnyal ellentétben - nem az Apostoli Palota pápai lakosztályába költözött be, hanem a szerényebbnek nevezett Szent Márta-házat választotta.

Megfogalmazása szerint azért ott rendezkedett be, mert a korábbi pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek tartotta. Azt mondta: "olyan mint egy tölcsér, belül tágas, de szűk a bejárata".

A Vatikánváros területén levő Szent Márta-ház szerény épülete ötemeletes:

106 lakosztály, 22 különálló szoba, valamint egy apartman található benne.

A La Repubblica című napliap "spártaian egyszerűnek" nevezte a pápa második emeleti lakhelyét, mely a ház legnagyobb lakosztálya: egy nappaliból és egy hálószobából áll, saját fürdőszobával. A nappaliban egy dívány, fotelek, egy íróasztal és egy kisméretű televízió van. A nagyméretű, nehéz fabútorok többsége régi stílusú. A lakosztályt neonfény világítja meg, és csillogóra fényesítik a parkettát.

Vatikán Róma húsvét Michelangelo Szent Péter-bazilika kultúra utazás Külföldi kaland

Most beleshetsz Ferenc pápa otthonába. Nézd meg, milyen szerény körülmények között él: milyen szobában dolgozik, alszik, és megmutatjuk a nyári rezindenciáját is! - Galéria

0 Tovább

A húsvéti sonka titkai - Krúdy Gyula békebeli fogadója a Régi világhoz

Legyen szó ínyenc ízutazásról, vagy épp a boldog békeidőkbe repülnénk vissza, irodalmunk Szindbádja mindig itt van a közelünkben; elég fellapozni valamelyik kötetét, máris előáll a Vörös postakocsi, hogy visszarepítsen a Régi világhoz címzett fogadóba. Sárga zsírral bőven öntözött sült kappanok szaladgálnak körülöttünk, a porcelán levesestál párologva száll át téren és időn, hogy elhozza nekünk az igazi húsvéti sonka titkát.

Krúdy Gyula húsvét közeli

Krúdy, a legnagyobb irodalmi ínyencünk még jól tudta, amit mi már rég elfeledtünk: az év kitüntetett napjain az ételek szimbólumok; így a húsvéti bárány Jézus Krisztusra, a torma a nagypénteki kínszenvedésre, a kalács a töviskoszorúra, a tojás pedig a feltámadásra emlékeztetet az ünnepi asztalon.

Ahogy azt is tudta, hogy az íz az ételek lelke, az étkezés pedig szentáldozás: a kiskocsma és a vendéglő templom, a törzsasztalt rejtő sarok a templom szentélye. A kocsmaasztal oltár, rajta kegyszerek: só-, bors- és paprikatartó, teríték. Az áldozáshoz: asztalkendő, borospoharak. Az irodalmi főpincér pedig az áldozópapok sekrestyése, aki átnyújtja a

szentírást: az étlapot.

Krúdy Gyula húsvét közeli

Krúdy a legegyszerűbb fogást is kifinomultan élvezte, és tudta, hogy a magyar konyha értékét az étel tisztelete adja

Krúdy Gyula, irodalmunk prózai költője, szavakkal bűvölő "gasztronómusa", álomfejtője, éjféli szellemórán visszajáró Szindbádja alig negyvenévesen úgy érezte, nincs helye a magyar irodalomban. Úgy vélte, írásai porszemek a régi nagy írók remekműveihez képest.

Túl volt már bohém ifjúsága szerelmi csatározásain,

két család eltartása nehezedett a vállára, legjobb regényei szomorú érdektelenségbe fulladtak, a kiadók is leírták. Álomfejtéssel és fehérasztalos örömökkel vigasztalódik, a keserű valóság elől visszamenekül írásaiban a századforulós "régi szép békeidők" rezeda- és kocsmaillatú, kedélyes világába.

Krúdy Gyula húsvét közeli

Az ínyenc Krúdy, Krausz Poldi tabáni Mélypincéjében fehér kenyérrel tunkolta ki a filléres zónapörkölt szaftját, a marhakoncot tormával ette, a liptói túrónál ízletesebb borkorcsolyát pedig nem ismert

Kiskerti úr, a sonkaszakértő

Lépjünk be a Régi világhoz címzett fogadóba: ott ül Krúdy, megszokott törzsaszalánál, fehér szalvétával a nyakában. Szikszay, az egykor hírneves pesti fogadós személyesen hozza legkedvesebb vendégének a frissen csapolt sert - "szőkesége szebb bármely asszony hajánál" -, és amíg megvitatják a legfrisebb híreket, megérkezik a levesestál is.

Hamarosan befut Kiskerti úr, valaha őt tartották az ország legjobb evőjének. Nála jobban nem tudta senki, hol főzik

a legkiválóbb zúzapörköltet, a pájslit vagy a gulyást,

melyik vasúti restaurációnál - resti - érdemes leszállni a vonatról - például Püspökladányban vagy Szolnokon -, ha kiadós gáblira - villásreggelire - lenne épp gusztusunk.

Krúdy Gyula húsvét közeli

Krúdy Gyula családjával óbudai (Templom utca 15.) otthonukban 1930-ban

Tudta, melyik vendéglőben készítik úgy a húsleveset, ahogy kell: spitzfartőből, szegyhúsból, marhacsontból, esetleg egy jókora velőscsontból, amely belül is kínál élvezetet az ínyenceknek. De amiről már senki sem tudott, hogy

mi a titka az igazi húsvéti sonkának, vagyis sódarnak,

arról is csak őt lehetett már kifaggatni. Krúdy is erre volt kíváncsi, miután sokat hallott róla gyerekkorában. Kiskerti, élve az alkalommal, hogy ismét a helyzet magaslatára emelkedhet, belefogott mondandójába. Kezdve azzal, hogy

"a disznó legkényesebb része a sódar, korántsem élvezhető amúgy frissiben, mint a kolbász vagy a hurka".

Bizonyos "klasszikusság", az idő múlása szükséges, hogy élvezhetővé váljon. A régiek még tudták ezt, amikor levágták télen a jószágot, a két hátsó sódart nem ették meg, hanem eltették

húsvétra, akkor jött el a "sonkák ünnepélye".

Krúdy Gyula húsvét közeli

"Hírlapírónak szöktem el a szülői háztól, vidéki színésznőbe bolondultam, boldog voltam, művész voltam, ittam, mulattam, szerettem, nem is tudom, hogy mi történt velem..." - vallotta magáról Krúdy

A pácban

És mit csinál addig, hogyan készülődik a húsvéti szereplésre? Ez is egyike a titkoknak. Kiskerti úr azonban elárulta: "A sódar ifjúkorát az úgynevezett pácban tölti. Jóformán minden háznál, ahol disznót hízlaltak, külön receptje volt a sonkapácnak."

Kiskerti úr, a hagyománok nagy tisztelője ezúttal mégis úgy vélte, hogy az öregek módszerét helytelen volt változtatás nélkül átvenni az utókornak. Krúdy most már türelmetlenül sürgette: elárulná végre, mi a titka a tojások bőséges kíséretében asztalra kerülő, kifogástalan húsvéti sódarnak?

"A salátrom és az idő! - válaszolta Kiskerti. - Én mindig erősen kenem be salétrommal, különösen a csontmelléken, és ha a sódar nagysága elég tekintélyes, akkor nyolc hét előtt, farsangban gondoskodom róla, hogy a sódar elég időt tölthessen a tennivalóiban. Ezek közé tartozik a salétromozást követő napon annak a pácnak a felvétele, amely

marékszámra vett sóból, korianderből, borókamagból, sárgacukorból, darált fokhagymából, bébérlevelekből és öt-hat fej vöröshagymából készül.

Ezt a keveréket szárazon kell felvenni a sonkának, és négy-öt napig pihenni alatta, hogy megkapja azt a sós levet, amely beborítja a teknőben. Ebben kell megforgatni naponta, mindig más és más oldalára. Utána megy a füstre, ahol eltölt még három-négy hetet. Itt éldegél, magányosan zöldcsütörtökig, nagypéntekig, nagyszombatig. Akkor az asszonyok veszik gondjaikba, ők főzik lassú víz vagy lobobó tűz mellett, a tojásokkal együtt."

Krúdy Gyula húsvét közeli

Pauncz József Csemegeboltja az 1920-as években, egri borokkal, prágai sonkával

Sonkával álmodni

Az biztos, hogy manapság nem ilyen hosszan és nem ennyire körültekintően babusgatják az eladásra szánt húsvéti sódarokat, ez már Krúdy életében - több mint száz éve - sem volt szokás. De a mellőzött író régi hagyományok felelevenítésével gyógyította lelki sebeit, és mivel anyagi okokból kénytelen volt írni - többnyire novellákat, hírlapba való cikkeket -, nem mondott le

a témái kínálta élvezetről.

Szindbádként felkereste piros karikán hintázó szerelmeit, írásaiban álmok, ábránok, édes szomorúságok keverednek a rusztikus nagy zabálások nyálcsorgató realitásával.

Krúdy Gyula húsvét közeli

Amikor Krúdynak malaca volt, avagy óbudai lakásának udvarán épp vendégeinek mutatja be a jószágokat

Álmoskönyvéből pedig azt is megtudhatjuk, mit jelent sonkával álmodni: "Gazdag feleséget. Sonkád ha van: jutalmat nyersz. Sonka, mely volna emberé és füstön lógna: jegyez falusi ismertéset. Sovány sonka: öregség. Sonkát lopni: nélkülözés."

A könyvről azt írta: "Inkább a saját mulattatásomra, esti órák elfuvolázására szerkesztettem az álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon neki. Álom: játék, mint az élet. Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is."

Krúdy Gyula húsvét közeli

"Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára, a kerthelyiségben sralmi szól, és ott lehet csak inni jól..."

0 Tovább

Júdás, Brezsnyev és a Káma Szútra, avagy hogyan csókolnak a nagyvilágban?

Miért csókolózunk? A költői kérdésre mindenki azonnal rávágja a választ, ám bármily meglepő is, nem mindenki csinálja, sőt vannak kultúrák, amelyek egyáltalán nem is ismerik. Míg Európában a csók érzéki örömforrás, addig más területeken a kannibalizmus egyik formájának számít, és van, ahol egyetlen nyilvános csókot ma is 99 ostorcsapással büntetnek. Mióta, hogyan és miért csókolózunk, vagy éppen miért nem? Milyen hagyományai, mítoszai léteznek a világban?

Brezsnyev híres csókja: Brezsnyev és Honecker 1979-ben, az NDK fennállásának 30. évfordulóján csókolták szájon egymást

A csókolózás nem egyetemes viselkedés az emberi faj körében. Még ma is akadnak kultúrák, amelyek szokásrendszeréből hiányzik a csók. Mindez azt sugallja, hogy nem velünk született dolog, mint gondolnánk.

Ahogyan Neel Burton brit pszichiáter, filozófus és író említi Heaven and Hell: The Psychology of Emotions (Mennyország és pokol, avagy az érzelmek pszichológiája) című könyvében,

a csók nem ösztönös, hanem tanult viselkedés,

ami abból a szokásból alakulhatott ki, ahogyan számos kultúrában az anyák szájból szájba juttatják utódaiknak az előre megrágott ételt. Ugyanakkor van néhány mai bennszülött törzs, amely ismeri ugyan a csóketetést, ám ismeretlen számukra

az erotikus csók, mint a behatolás szimbolikus formája.


Már az indiaiak is

Bárhogy is legyen, a csók nem kizárólag az ember sajátja. A szexuális aktivitáukról ismert bonobókon kívül más majomfajok is rendszeresen csókolóznak, de a kutyák és a macskák is lelkesen nyalogatják egymást, ahogy még alacsonyabb rendű fajok egyedei, csigák és egyes rovarok is összedörzsölik csápjaikat és tapogatószerveiket.

Valószínű, hogy ezek nem az emberi értelemben vett csókcsatában vesznek részt ilyenkor, sokkal inkább szagolgatják egymást, bár az emberek párválasztásában is nagymértékben meghatározó a másik sajátos illata. A világ számos táján: a sarkvidéki népeknél, valamint Kínában, Japánban, Malajziában, a csendes-óceáni szigetvilágban, Amerika legtöbb indián törzsénél, Madagaszkár bennszülötteinél

a mai napig az egymás szaglászására szolgáló „orrcsók” a divat.

A majmok is jól ismerik a csókot

Az ősi indiából származó védikus szövegek már megemlítik a csókolózást, a Káma Szútra pedig - ami valószínűleg a 2. század környékén született -, egész fejezetet szentel a csókolózás módozatainak.

Az antropológusok véleménye szerint a görögök az indiaiaktól tanulták el

az erotikus csókot, amikor Nagy Sándor Kr. e. 326-ban elérte Indiát, 

majd hadseregének tagjai vezérük halála után szétszéledtek a világban, így rajtuk keresztül számos kultúra megismerhette az igen élvezetes szokást. 

Mindez nem feltételnül jelenti, hogy a csókolózás indiai találmány, ahogy azt sem, hogy a védikus szövegek a csókolózás első írott forrásai. Homérosz már a Kr. e. 8. században leírja az Iliászban, amint Priamosz, Trója királya kezet csókol Akhilleszenk, amiért hazahozta fia holttestét.

A Káma Szútra szerint van egyenes és erősen szorító csók is

Brezsnyev csókja

Hérodotosz is beszél a perzsák között elterjedt csókolózás szokásáról, amikor egymás szájon csókolásával üdvözlik egymást az azonos rangú férfiak, míg az alacsonyabb rangúakat arcon csókolják. Előbbi szokás érdekes módon

élő hagyomány maradt a kommunista országok vezetőinek körében is.

Testvéri csók és trabant a Berlini Fal megmaradt részén

Hérodotosz arról is beszámol, hogy mivel a görögök fogyasztottak marhahúst, a tehén pedig szent állatnak számított Egyiptomban, így az egyiptomiak nem voltak hajlandóak szájon csókolni őket.

A csók feltűnik az Ótestamentumban is:

Jákob Ézsau ruhájába öltözve csókolja meg a vak Izsákot, és így megtévesztve nyeri el annak áldását. Az Énekek énekében pedig szó esik az erotikus csókról is: "Csókolj meg szád csókjával, mert bornál jobb a szerelmed."

A rómaiak idején a csókolózás széles körben elterjedt. A rómaiak csókolták a partnerüket, a szerelmüket, a családjukat és a barátaikat, de a vezetőiket is. A birodalom lakói háromféle csóktípust is megkülönböztettek:

a kézre vagy arcra adott osculum a baráti közeledést jelezte, a basium esetében már az ajkak is összeértek, a savium pedig a mély, szenvedélyes, szexuális töltetű csókot jelentette. A római költők, mint Ovidius vagy Catullus mind eszerint éltek.

A féktelen orgiáikról híres rómaiaknál a csókolózás már széles körben elterjedt

A rómaiak csókjai egyszerre szolgálhattak társadalmi, politikai vagy érzéki célokat. Az írástudatlanság korában csókkal lehetséges volt érvényesíteni egy megegyezést - innen a kifejezés: "csókkal megpecsételni" -, valamint egy X-et írva a pontozott vonalra (az angolszász kultúrkörben az üzenet végén elhelyezett X a mai napig a csókot jelöli).

Egy római polgár társadalmi státusza meghatározta, melyik testrészét csókolhatta meg az uralkodónak.

A párok házassági esküjét is csókkal pecsételték meg a násznép előtt, ez a szokás is vígan él a modern korban.

A római polgárok társadalmi státusza azt is meghatározta, hogy az uralkodó mely testrészét csókolhatták meg

A csókolózási szokások nagyban megváltoztak a Római Birodalom hanyatlásával és a kereszténység felemelkedésével. A korai keresztények gyakran üdvözölték egymást "szent csókkal", amiről azt gondolták, alkalmas a lelkek egyesülésére,

mellőzték azonban a csókot Nagycsütörtökön, amikor Júdás csókkal árulta el Jézust.

Az egyházon kívül a csók általában a társadalmi rangsort jelölte: az alattvalók és a vazallusok a király palástját csókolták, vagy a pápa gyűrűjét, illetve papucsát.

A rómaiak bukása  után az erotikus csók hosszú évszázadokra eltűnt a színről, és csak a 11. század végén tért vissza az udvarlás intézményével. Rómeó és Júlia csókja ebből a szempontból emblematikusnak számít, mert megszabadította az udvarlást a családi és társadalmi kötelezettségektől, és magát a szerelmet ünnepelte, ami többé nem volt sem kötelesség-, sem illemtudó, hanem egyszerre felszabadító és felforgató erő.

Rómeó (Leonard Whiting) és Júlia (Olivia Hussey) ikonikus csókját Franco Zeffirelli rendezte

Kannibalizmus és ostorcsapás

Több civilizációtól elzárt törzsben még ma is ismeretlen a csók, de a bolíviai sirionó indiánok vagy a csendes-óceáni Mangaia-sziget lakói is csak későn, az európaiak megjelenésével ismerték meg a csókolózást.

A csókot - mint a szexuális aktus jelképét - számos kultúrában a mai napig tabuként kezelik. Több ázsiai kultúrában is

a kannibalizmus egyik formájának számít, és az undor érzése kötődik hozzá.

Kínában és Japánban manapság is tabu a nyilvánosság előtti csókolózás. Ami pedig az iszlám törvényeket illeti: itt még a házastársaknak is tilos a nyilvános csók - a maximálisan megengedett testi kontaktus az egymásba karolás -, és még napjainkban is 99 ostorcsapással büntethetők egyetlen csókért azok, akik nem házastársai egymásnak.

Az erotikus nyelves csókot (maraichinage), melyet franciacsóknak is neveznek, állítólag egy aprócska város, Pays de Mont lakói találták ki

Így csókolnak ők

A vérbő Spanyolországban természetesen a kultúra része a csókolózás, így ott bárhol, bármikor átadhatjuk magunkat a csókok élvezetének. 

Oroszországban is teljesen elfogadott a nyilvános csók, ám jobb, ha nem esünk túlzásokba: az oroszok inkább a csendes ölelkezés hívei, így nyilvánosan kerüljük a túlzott szenvedélyt!

Nem megelepő, hogy a hűvös Nagy-Britanniában igyekeznek elkerülni az intimitás nyilvánosságát. Az éttermekben, kávézókban elfogadott ugyan a diszkrét csókolózás, ám ha valaki egy vonaton esik neki a partnerének, a rosszalló pillantások és az angolosan szúrós megjegyzések nem maradnak el.

Törökországban nem szokás nyilvánosan csókolózni, idősebb családtagjaik előtt pedig teljesen kizárt az intimitás kifejezése. Még az esküvői ceremónián is csak egy homlokpuszit ad a vőlegény a menyasszonynak.

Dél-Afrikában egy kedves csók elfogadott, ám egy hevesebb, szexualitással túlfűtött nyilvános csókolózást sehol sem néznek jó szemmel. 

A tengerészgyalogos csókja, Alfred Eisenstaedt híres fotója 1945. augusztus 14-én, a Japán feletti győzelem napján készült. Az örömittas matróz a Times Square-en lévő hölgyek nagy részét megpróbálta megcsókolni, és a fényképén látható nővér a kattintás után felpofozta a békétől megrészegedett tengerészt. Ennek ellenére a csókot azóta szoborba öntötték a floridai Sarasotában és természetesen a Times Square-en is

A hollywoodi csók

Emlékszel még az első filmes csókra? Kit láttál először csókolózni a filmvásznon? Jacket és Rose-t a Titanicban? Sandyt és Dannyt a Grease-ben? Vagy Bogartot és Ingrid Bergmant a Casablancában?

Nem Hollywood találta fel a csókolózást, de sokat tett azért, hogy ma a szerelem elengedhetetlen "kellékének" tartsuk a csókot. És ami vitathatatlan:

Hollywood tette a csókolózást láthatóvá és nyilvánossá.

A filmipar ragyogó képeket és elegáns koreográfiát kapcsolt egy olyan élmény mellé, amely a való életben általában jóval ügyetlenebb, és távol áll a tökéletestől és méltóságteljestől. 

A filmes csók lehet akár klisészerű - esőben, reptéren -, akkor is működik. Ha két szereplő csókolózni kezd, mindez azt jelenti, hogy kifogytak a szavakból, és hogy a köztük pulzáló érzelmeknek más kifejezésmódot kellett találniuk. Ez önmagában erőteljes kép, függetlenül attől, hogy az ajkak találkozása az agresszió jele - mint amikor Michael Corleone szájon csókolja az áruló Fredót szilveszter éjjelén Havannában -, vagy a gyengédségé.

Audrey Hepburn és George Peppard csókja az Álom luxuskivitelben című filmben. A szenvedélyes esős jelenetet négy napig forgatták, Hepburn a forgatás végére meg is betegedett

0 Tovább
«
12

TimeTravel

blogavatar

Rendhagyó útikalauz nem csak stopposoknak, avagy kulturális kalandok a világ körül. Érdekes országok, különös városok, misztikus helyek, rendkívüli emberek.

Ez is érdekelni fog