Vadregényes erdők, halastavak, újrafényezett középkori kisvárosok, várkastélyok, sörhabos vendéglők, a Moldva mellékágaival teleszőtt festői völgyek: ez Dél-Bohémia, azaz Csehország déli régiója, a világ egyik leghangulatosabb, irodalommal és történelemmel átszőtt vidéke, ahol minden dombon legendákkal övezett vár áll. Errefelé bolyongott Švejk, az I. világháború derék katonája, egyre távolodva eredeti céljától, Budějovicétől.
Ez a kedélyes, sörgyárakban, sörözőkben is rendkívül gazdag déli régió olyannyira eggyé vált Švejkkel, mintha valaha élt személy volna. "Szülőapja", Jaroslav Hašek kicsit talán magát is beleírta a szeretetre méltóan együgyű - vagy azt a látszatot keltő -, mulatságos figurába.
Számtalanszor megtapasztalhatta, hogy minden rendes cseh polgárnak a kocsmában kezdődik a bonyodalom, ezen a szálon indítja az irodalomba hősét, aki úgy csöppen bele a Monarchia nagy háborújába, mint Pilátus a krédóba. Nem érti, neki mi keresnivalója lenne ott,
elvégre nem ő lőtte le Szerbiában a trónörököst.
Innen kezdve már könnyű ráhangolódni a botcsinálta derék katona természetes észjárására, amely sajnálatos módon nem egyezik felettesei ostobaságával, valamint a háború abszurditásával. De itt most béke és nyugalom honol, élvezet Švejk nyomát követni a szebbnél szebb kisvárosokba.
Hašek élete utolsó két évét kizárólag a Švejknek szentelte; amikor már nem volt ereje írni, diktálta a szöveget. Munka közben érte a halál, így a derék katona története befejezetlen maradt
Huszita motorosok és a Fehér Asszony
Tábor: Švejk innen indult anabázisára, Budějovicébe.
És innen indult útjára a huszita mozgalom is, alig több mint 600 éve, miután Husz János máglyahalála kirobbantotta a vallásháborút, és a kelyheseknek is nevezett lázadók csapatai több alkalommal is megütköztek Luxemburgi Zsigmond hadaival. Fekete lobogójukra vörös kelyhet hímeztek, a teljes, apostoli egyenlőség jeléül.
A történelmi óvárosban még láthatók azok a kőasztalok,
melyeknél közösen étkeztek a bibliás kelyhesek. Fővezérük, Jan Žižka szobra körül olykor huszitának öltözött motorosok tiszteletköröznek.
Tábor történelmi óvárosának főterét Jan Žižka szobra uralja
Tábor máig jelképe, erős bástyája a nemzeti öntudatnak, melyhez Husz János azzal is hozzájárult, hogy írásaival irodalmi rangra emelte a cseh nyelvet. Enélkül a kocsmákat bújó Hašek sem írhatott volna világhírű regényt Švejk kalandjairól.
Errefelé minden eredetiben helyreállított kisváros védett műemlék, és minden dombon vár csücsül.
Hradec csodaszép vára még szellemmel is büszkélkedhet:
a hosszú folyosókon megjelenő Fehér Asszonnyal. Utóbb még két várban felbukkant a Fehér Asszony visszajáró kísértete, ami összefüggésbe hozható a környéket évszázadokon át uraló, várépítő Rosenberg és Schwarzenberg családokkal.
Hradec várában "él" a Fehér Asszony
A hradeci várban tartotta esküvőjét a majdani szigetvári hős, Zrínyi Miklós Rosenberg Évával; a jezsuiták kollégiumában tanult a tizenéves II. Rákóczi Ferenc; és a szomszédos
serfőzőben lakott Smetana, a csehek világhírű zeneszerzője.
Tábor közelében áll a 13. századi, királyi kastélyként épült palota, Hluboka gyönyörű várkastélya is, melyet a 19. században a windsori kastély mintájára alakították át. Tulajdonosai hosszú időn át a Schwarzenbergek voltak, ezt jelzi a kapu egyedülállóan különleges kilincse, amely egy török fejet formáz.
A Tábor közelében álló Hluboka várkastély meseszép parkja és belső udvarának egy része díjmentesen látogatható
Švejk szobra
A régiót behálózó Švejk-kultusz dacára elég sokáig kellett várni rá, hisz első szobrát az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából, 2014-ben avatták fel Putimban. Ez a csendes kis falucska volt a derék katona budějovicei anabázisának képzeletbeli központja.
A szobor felállítása előtt csupán egy tábla jelölte, hol forgatták 1957-ben a Švejk, a derék katona című filmet, ugyanott volt látható a filmbeli csendőrörs, ahová bekísérték, mint orosz kémet, majd visszavitték Písekbe, ahonnan nem Budějovicébe ment tovább a vonattal, hanem épp ellenkező irányba. Így jutott Putimba, ahol
180 cm magas, életnagyságú szobrot emeltek a tiszteletére.
Švejk: az életnagyságú szobor és a derék katona mai hasonmása Putimban
Kávé tejszínnel és pazar kilátással
Így kóborolt Švejk egyik bájos kisvárosból a másikba, és mindegyikben hosszan időzött valamelyik serhabos kocsmában. Megjárta Český Krumlovot is, ennek a tündérszép, történelemmel, irodalommal keresztül-kasul átszőtt dél-csehországi vidéknek a gyöngyszemét, mely sokak szerint az ország, sőt
Európa ékszerdoboza
A dél-csehországi városok gyöngyszeme, Český Krumlov a Világörökség része
Ez a világon egyedülálló város maga a csoda: a Moldva kettős kanyarulatának két akkora hurokjába épült, hogy mindegyikben egy-egy teljes városrész foglal helyet; külön piaccal, templommal, hivatalokkal, az északi hurok fölötti dombon a várral.
Négy híd köti össze a belső és külső részeket, a Moldva-hídon sétálhatunk be az
Óváros középkori hangulatot árasztó, keskeny, kanyargós sikátoraiba.
Krumlov neve az ónémet "Krumme Aue" kifejezésból ered, jelentése: görbe mező. Könnyű kitalálni, hogy a dimbes-dombos település kacskaringós, girbegurba utcáiról kaphatta a nevét
Amikor beérünk a főtérre, átugorva néhány évszázadot, az 1700-as évekbe érkezünk, a reneszánsz és a barokk fénykorába.
Akárcsak egy meseváros
Itt áll a reneszánsz frízekkel díszített, gótikus árkádsorú városháza, homlokzatán az egykori polgároknak fölöttébb bölcs tanácsot adó, latin felirattal:
"Audi, vide et tace - si vis vivere in pace!",
azaz: "Figyelj, láss és hallgass, hogy békében maradhass!" A főtér és a környező macskaköves kis utcák reneszánsz, barokk épületei valami csoda folytán épen vészelték át a nem mindig békés évszázadokat, és most, felújítva nem lehet betelni a szépségükkel.
Elbűvölőek az óváros kanyargós sikátorai
Másfajta élményt kínálanak a folyóparton sorakozó régi házak, vízre nyitott teraszaikkal. Ez a turisták kedvenc helye:
itt lehet falatozni, sörözni, kávézni.
A vízparton elfogyasztott kávéhoz csodás kilátás is jár
A teraszokról pazar kilátás nyílik a várra,
a fölötte őrt álló, kör alakú toronyra - a város egyik jelképére -, és a szomszédos dombtetőn magasodó Szent Vitus-székesegyházra.
A várból lenyűgöző kilátás nyílik a városra
Álarcosbál a kastélyban
Világ csodája a hatalmas, mesébe illő várkastély is: a középkori, gót alapokra folyamatosan épült-erődített vár, majd főúri kastély a prágai Hradzsin után az ország második legnagyobb műemlék-együttese.
Egykori tulajdonosai és építtetői szintén a Rosenbergek és Schwarzenbergerek, akik élet és halál urai voltak ezen a tájon évszázadokon át. Elvitathatalan érdemük, hogy a várat kiszolgáló város a Rosenbergek uralkodása alatt indult virágzásnak. Mindannak, amit a régi, nagy dinasztiák létrehoztak, felhalmoztak a várban, most a világ minden részéből
csodájára járnak a turisták.
Krumlov ennek köszönheti, hogy Prága után a második legnépszerűbb turisztikai célpont lett.
Mesés vár a meseország szívében
A várkastély a háromszáz szobáján és rendkívül gazdag gyűjteményén túl két egyeülálló ritkasággal is büszkélkedhet: az egyik az 1776-ban épült, jó állapotban fennmaradt és felújíott
barokk kastélyszínház,
eredeti rokokó berendezéssel, kulisszákkal, kosztümökkel. Az egész világon - az ittenin kívül - mindössze egyetlen teljes épségben megmaradt, ma is használatban lévő barokk színház létezik. A gödöllői kastély egykori színháztermét pedig krumlovi mintára és segítséggel állították helyre.
A mesébe illő várkastély Csehország második legnagyobb műemléki együttese
A másik látványosság egy máig párját ritkító Álarcosbál-terem: rokokó falfestményein groteszk, síró, nevető maskarásokkal. Amikor belépünk, az üres terem mintha hirtelen megnőne, elmozulna a festett álarcosokkal együtt, szinte elveszünk a commedia dell'arte táncoló óriás-figuráinak sokadalmában. Holott az egész egy
optikai trükk, amelyet cselesen elhelyezett tükrökkel idéznek elő.
Nézz be a kastély meseszép kertjébe! - Galéria
A felvonóhíd alatti várárokban pedig igazi medvékkel is szefizhetünk. Miért vannak ott? Mert
a Rosenbergek egyik jelképe a rózsa volt, a másik a medve,
és a várban a tizenhatodik századtól tartottak mackókat.
Aki belép a krumlovi várkastélyba, úgy érzi magát, mint egy városállamban
A Bolygó-kő és a Budweiser sör
A főúri pompa után következhet Nepomuk és a színtiszta monarchiás falusi idill. Itt a legerősebb a Švejk-kultusz. Az ő nevét viseli az étterem, a korabeli ruhákba öltözött zenekar és hősünk kedvenc
disznótoros ételeit ehetjük, az elmaradhatatlan knédlivel.
Svejk népszerűségével csak a falu szülötte vetekszik: Nepomuki Szent János, a hidak védőszentje. Minden hídnál találkozhatunk a szobrával.
A gyönyörű környezetben elterülő Nepomukot a hamisítatlan monarchiás falusi idill jellemzi
Švejktől tudjuk, hogy minden út České Budějovicébe vezet, a frontra induló 91-es regiment szálláshelyére, ahová végül el is jutott.
Látszik, hogy királyi város volt, jól tervezett, gazdag.
Parkok, sétányok, vizek, vízi bástyák ölelik körül, négyszögletes főterét színes, díszes homlokzatú lábas házak szegélyezik. Középen gigantikus barokk Sámson-díszkút, állítólag csak egy garassal került kevesebbe a háromtornyú barokk városházánál.
Minden út České Budějovicébe vezet
A tér kövezetében az egyik szív alakú, ez a Bolygó-kő. A helyi hiedelem szerint,
aki rálép, hajnalig bolyonghat a városban, mire hazatalál.
Erre mindenkinek van esélye, mivel a város a híres Budweiser sör szülőhazája, és elég egybevetnünk a Sámson erejű seritalt a félliteres korsók számával, valamint a számtalan sörpincével, hogy belássuk: akár rálépünk a kőre, akár nem, egy korsó után már imbolygunk.
A legendás Bolygó-kő České Budějovice főterén
Švejk nyomában nagy utat tehetünk meg, gyakran évszázadokat visszafele. Hašek világhírű teremtménye, a derék katona által irodalmi rangra emelte a sörhabos kiskocsmákat, ahol
mi is átélhetjük "régi szép békeidők" monarchiás nosztalgiáját.
Hangulatos kiskocsmákban nosztalgiázhatunk
Ehetünk sokat, hurkát knédlivel, csülköt és kacsacombot párolt káposztával, megöntözhetjük sörrel. Sűrűn.
A knédli tipikus cseh étel - isteni sült kacsával, libával és köménymagos káposztával -, a desszertként tálalt gyümölcsös knédli pedig ikerpárja a magyar szilvás gombócnak, de megkoronázhatjuk ebédünket Csehország déli régióinak másik kedvelt specialitásával, a nutellás kürtőskaláccsal is.
Feledhetetlen gasztrokalandokban is lehet részünk Dél-Bohémiában
Utoljára még egyszer összefuthatunk Svejkkel, a prágai Kehely vendéglőben iszogat együtt "teremtőjével", Hašekkel. Üdvözlésre emeli ezúttal Becherovkával teli poharát:
"Alázatosan jelentem, újra itt vagyok!"
A mesék városa, Prága
