Minden út Rómába vezet, nagycsütörtökön odamentek a harangok is, a hét dombot belakó Örök Városba, amely háromezer éve hurcolja magával pogány isteneit, fórumait, bazilikáit, reneszánsz, barokk palotáit, az ókori metropoliszt, amelyet minden nép öröknek nevez. Ennek a lüktetően eleven, gyönyörű városnak a szíve, szuggesztív erejű nyugvópontja a Néró egykori féktelen orgiáinak színhelyére épült Vatikán.
Mintegy fél négyzetkilométernyi területével a Vatikán a világ legkisebb nagyhatalma, a pápák lakhelye, a kereszténység központja. Milyen lenne Róma a Vatikán nélkül? Elképzelhetetlen. Mondhatni
egymásnak és egymásból lettek teremtve.
Város a városban, állam az államban: Róma szívében a Vatikán
Simont, a Genezáreti-tó halászát, akit Jézus nevezett el Péternek, azaz "kősziklának", ide vezérelte, az akkor még keresztényüldöző császárvárosba. Meghalni és beteljesíteni küldetését: erős sziklára építse fel a keresztény hit egyházát. Péter - aki ugyan előzőleg háromszor is megtagadta Jézust -, teljesítette küldetését.
Ott, ahol Néró cirkuszában meztelen lányok éjszakai orgiái szórakoztatták a felajzott tömeget,
és féktelen tivornyájukat szurokkal bekent keresztények égő fáklyái világították meg, már a 4. században magasba emelkedett az első katedrális.
A téren a magasból Szent Péter szobra néz le ránk, kezében a mennyország kulcsával
Hatszáz éve Bernini, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb építőművésze
Caligula arénájának kísérteties helyére álmodta meg a világ legszebb díszterét.
A tér két oldalát szegélyező oszlopcsarnokok 284 oszlopa négy sorban helyezkedik el. Az oszlopok 20 méter magasak, a kolonnádok tetején álló 140 szent szobra 3,75 méter magas. A középen lévő 25 méter magas obeliszket Caligula hozatta el Egyiptomból, ám csak 1546-ban állították fel
Kétoldalt elhelyezett oszlopsorai - a híres bernini kolonnádok - valósággal átölelik az odaérkezőket, a hajdani arénából megmaradt egyiptomi obeliszk mellett vízoszlop szökik a magasba a
két gyönyörű, barokk kútból.
A két pompás szökőkút Maderna tervei alapján készült
A szent és a géniusz
Messziről érezni a tér sodrását, ahogy egyre közelebb visz a mind nagyobbnak tűnő épülethez,
a világ egyik legnagyobb székesegyházához, a Szent Péter-bazilikához.
Odaérve megtörik a varázslat: a gigantikus, ridegen reprezentatív épületből hiányzik a tér felemelő, nagy élménye. Inkább tudományos akadémiányak nézném, mint templomnak.
És miért mennek a harangok Rómába? A keresztény hagyomány szerint nagycsütörtök az utolsó vacsora és egyben a gyász napja, ilyenkor a harangok, az orgona és a csengők elhallgatnak a templomokban, hogy nagyszombat estéjén, Krisztus feltámadását ünneplő szentmisén szólaljanak meg újra. Azt is tartották, hogy a harangok azért mennek Rómába, mert az a világ szíve, ahonnan hangjuk az egész földre elhallatszik; a föltámadáskor megszólaló harangot is Rómából vélték hallani
A székesegyház belső csarnoka is akkora, hogy megsemmisülök benne. Hangyává zsugorít. De attól, amit fölöttem látok, eláll a lélegzetem:
Michelangelo páros oszlopokkal ékesített, ezüstösen fénylő kupolája igazi csoda.
Ki hinné, hogy 72 évesen vágott bele élete első - és egyben utolsó - építészeti alkotásába, amely a kereszténység és Róma jelképeként emelkedik ki a hét dombon szétszóródó épülethalmazok közül.
A kupolacsarnok pápai főoltáránál csak a pápa celebrálhat szentmisét. A kupolát négy, egyenként 71 méter magas oszlop tartja, melynek alsó körére Krisztus szavait vésték: "Te vagy Péter, kire, mint sziklára, építem egyházamat, és Neked adom a mennynek kulcsait". A négy oszlopra Bernini fülkéket és loggiákat épített a régi Szent Péter-templom oszlopaiból
A bazilika Piétàja a templom féltett kincse: Michelangelo mindössze 24 évesen csiszolta remekbe a kőbe zárt fájdalmat, amely egy francia bíboros megrendelésére készült, és csak később került a Vatikánba. Golyóálló üvegfal védi a
halott fiát ölében tartó Madonnát,
mióta barbár merényletet kíséreltek meg ellene.
Michelangelo számára a francia Jean Bilhères de Lagraulas bíboros megrendelésére, 1499-ben elkészült Pietà hozta meg a hírnevet. Ez a művész egyetlen szignált műve, szignója a Madonna vállpántján látható
És amikor Michelangelo ecsetre cserélte a vésőjét, hogy kifesse a Sixtus-kápolnát, akkor valami olyasmit művelt, amit se előtte, se utána senki.
A Vatikán géniusza volt,
mítosza a szentekével vetekszik, már a bejáratot őrző svájci gárdisták látványos öltözékének tervezését is neki tulajdonítják. Talán nem alaptalanul.
A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója az 540 m²-es területével a világ legnagyobb egybefüggő freskója. A mennyezeti freskók voltak Michelangelo első fő megbízásai, befejezésükhöz mindössze négy évre volt szüksége. A leghíresebb, ikonikus jelenete Ádám teremtése
Amíg Michelangelo művészete beragyogja, Szent Péter földi maradványainak holléte misztikus ködbe burkolja a Vatikánt.
Sírjának helyét évezredekig a legnagyobb titokzatosság övezte.
Azután, hogy Néró arénájában fejjel lefelé keresztre feszítették, csak találgatni lehetett, hová temették el. Logikusnak tűnt, hogy közel vértanúhalála színhelyéhez. Erre utalt az is, hogy sírja az ókeresztények zarándokhelyévé vált.
A Jézust előbb háromszor megtagadó, majd egyházat alapító, később szentté avatott Pétert - saját kérésére - fejjel lefelé feszítették keresztre, ugyanis méltatlannak tartotta magát arra, hogy úgy haljon meg, mint mestere, Krisztus
Konstantin császár, aki a 4. században államvallássá nyilvánította a kerszténységet a Római Birodalomban, arra a sírra építtette az első Szent Péter-bazilikát, mintegy megerősítve a legendát. A lebontott ősi templom helyén,
pontosan a sír fölött épült fel a mostani főoltár, melynél csak a pápa misézhet.
Ám ezután sem szűntek meg a kételyek és a találgatások, míg végül 1968-ban, VI. Pál pápa bejelentette, hogy valóban az apostol földi maradványai nyugszanak az oltár alatt. Addig, a beavatottakon kívül, senki sem láthatta a sírt, azóta viszont látogatható.
Az új bazilika nagyobb helyet foglalt el az elődjénél, ezért a Halottak Városát a felszínről leköltöztették a föld alá. Borzongató hely, de Róma alatt mindenütt rejtőznek kísértetvárosok, lakhelynek berendezett temetők, katakombák. Náhány éve egy parkoló építése közben bukkantak rá egy hatalmas nekropoliszra a Vatikánváros alatt, mára már ezt is megnyitották a látogatók előtt.
Szent Péter a bazilika főoltára alatt talált végső nyughelyre
Magyar Kápolna az altemplomban
Vatikánváros mindössze egy bazilika és egy udvar a Lateráni Palotával, amelyben nyolc múzeum, több galéria, az Apostoli Könyvtár, a Borgia-lakosztály, Raffaello Stanzái, a Sixtus-kápolna és rengeteg más csoda kínál látnivalót.
A Vatikáni Múzeum lenyűgöző kettős csigalépcsőjét 1932-ben Giuseppe Momo tervezte, mely két különálló spirálból áll: az egyik lefelé, a másik felfelé vezet. Miután lejöttünk rajta, érdemes felnézni, meglepő látványban lesz részünk
Felbecsülhetetlen értékű műkincsek halmozódtak fel a palotában. Amíg például Michelangelo új utakat, új kifejezést keresve megszállottan alkotta vízióit a Sixtus-kápolna falaira, tőle nem messze, kedélyes derűvel festegette
a stanzákat (termeket) a fiatal Raffaello,
akit arra szemeltek ki, hogy letörje az öntörvényű mester befolyását a művészetpártoló II. Gyula pápánál. A fiatal művészből hiányzott ugyan nagy ellenfele belső fűtöttsége, viszont tökéletes biztonsággal alkotott képei lélegzetelállító módon gyönyörködtetnek.
A Vatikáni Múzeumban csodálhatjuk meg Raffaello stanzáit Az athéni iskolával, melyre Raffaello saját magát is ráfestette: ő a második alak a jobb alsó sarokból nézve
A Szent Péter-bazilika altemplomában találjuk a Magyar Kápolnát, melyet II. János Pál pápa szentelt fel még 1980-ban, annak emlékére, hogy
1000 körül Rómából küldött koronát a magyarok királyának, a mi Istvánunknak, II. Szilveszter pápa.
Amerigo Tot, azaz Tóth Imre szobrász és más kiváló művészek alkotásai ékesítik barátságos kis kápolnánkat.
A Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyar Kápolnát többek között Tóth Imre, ismertebb nevén Amerigo Tot szobrászművész alkotásai díszítik
A világ legkisebb és leggazdagabb állama
Stato della Città del Vaticano - a világ legkisebb állama - mai formájában 1929 óta létezik. Napjainkban a katolikus egyház igazgatási központja, saját diplomáciai képviselettel, postával, vasútállomással, bankkal, újsággal, adóállomással, újabban idegenforgalmi vállalkozásokkal is. Ferenc pápa járult hozzá először, hogy úgynevezett "világi" koncertet rendezzenek - jótékonysági célokra - a Sixtus-kápolnában.
Vatikánvároshoz egy 23 hektáros meseszép kert is tartozik
Aki több időt tölt Rómában, sok olyan helyet talál még a Vatikán falain kívül, amelyik a pápai állam tulajdona. A San Pietro In Vincoli-templom (Szent Péter megláncolva), nem az első pápát rejti magában, hanem
Michelangelo hatalmas Mózesét.
A II. Gyula pápa sírján álló - vagy leginkább ülő - óriási Mózes szobor is Michelangelo munkája
Less be Ferenc pápa otthonába!
Ferenc pápa a katolikus egyház feje, ő a 266., aki e tisztséget betölti.
Megválasztásakor - elődeivel és a hagyománnyal ellentétben - nem az Apostoli Palota pápai lakosztályába költözött be, hanem a szerényebbnek nevezett Szent Márta-házat választotta.
Megfogalmazása szerint azért ott rendezkedett be, mert a korábbi pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek tartotta. Azt mondta: "olyan mint egy tölcsér, belül tágas, de szűk a bejárata".
A Vatikánváros területén levő Szent Márta-ház szerény épülete ötemeletes:
106 lakosztály, 22 különálló szoba, valamint egy apartman található benne.
A La Repubblica című napliap "spártaian egyszerűnek" nevezte a pápa második emeleti lakhelyét, mely a ház legnagyobb lakosztálya: egy nappaliból és egy hálószobából áll, saját fürdőszobával. A nappaliban egy dívány, fotelek, egy íróasztal és egy kisméretű televízió van. A nagyméretű, nehéz fabútorok többsége régi stílusú. A lakosztályt neonfény világítja meg, és csillogóra fényesítik a parkettát.
Most beleshetsz Ferenc pápa otthonába. Nézd meg, milyen szerény körülmények között él: milyen szobában dolgozik, alszik, és megmutatjuk a nyári rezindenciáját is! - Galéria
