Hazánk fenséges hegyvidékein nem csupán hatalmas fák, friss erdei levegő és tiszta vizű források várnak. Találhatunk mást is. Elfeledett legendákat, misztikus történeteket, melyekben borzongató szellemek, hegyek közt megbúvó híres betyárok, egy csodaszarvas és tragikus sorsú szerelmesek bukkannak fel. Hegyvidékeink történelmi tájai mesés legendákat őriznek.
Mátra
A Mátra erdeiben mesés legendák bújnak meg
Vércverést a Mátra egyik legszebb kilátópontjaként tartják számon, a Parádi-medencén túl a Tátráig is ellátni innen. A hely legendájában a lúdvércek, azaz a lidércek játsszák a főszerepet:
kísértetek és boszorkányok,
akik magas, fekete csuklyás alakként jelennek meg, az erdőkben tanyáznak, és hosszú palástjuk alól lúdlábak lógnak ki.
A legenda szerint a mátrai erdőkben misztikus lények tanyáznak
Ártó szándék vezeti őket, kinézetük alapján sokan a Kaszással, azaz a Halállal azonosítják őket, hiszen megjelenésük mindig baljós történéseket vetít előre: járványok, betegségek, természeti csapások eljövetelét jelezték a nép képzeletében.
Boszorkányokkal szövetkezve egész falvakat voltak képesek elnépteleníteni.
A Boszorkány-erdő gonosz lakói végül fejvesztve menekültek
A Parádi-medence településeit is egykor három lúdvérc uralta. Azt mesélik a helyiek, hogy a lúdvércek a Parádsasvár feletti hegycsúcsról figyelték gyilkos szándékkal az embereket, akik végül Szűz Máriától kértek segítséget. Szűz Mária meghallgatta őket, a mennyből leereszkedve örökre elűzte az ártó szellemeket. A Vércverés szomszédságában található Boszorkány-erdő gonosz lakói is fejvesztve menekültek a Szűzanya elől.
Mecsek
Hazánk egyik legvarázslatosabb helye a Mecsek és környéke; itt szinte minden minden sziklához, forráshoz, barlangoz kötódik valamilyen misztikus legenda
Miért Mecsek a Mecsek? Sokáig élt a magyarázat, miszerint a szó török eredetű, tornyot, várat jelent. Kiderült azonban, hogy már a török hódoltság előtt is így hívták a hegységet. Klemm Antal nyelvész 1933-as tanulmányában bebizonyította: a szó magyar eredetű, és a "meszes hegy" szóösszetételből eredhet.
A 682 méter magas Zengőnek, a Mecsek legmagasabb csúcsának az elnevezése viszont a hegy híres "hangjából" vagy zúgásából ered. Ezt a viharban különösen félelmetes hangot a legenda szerint a
hegy belsejében rekedt kincskeresők kétségbeesett kiabálása okozza.
A törökök elől menekülő szerelmesek legendáját a mecseki hegyek őrzik
Az egyik leghíresebb mecseki látnivaló, a Zsongor-kő vörös sziklakilátója nevét pedig egy fiatalembertől kapta, aki kedvesével együtt inkább a mélybe vetette magát, mintsem hogy török fogságba jusson. A legenda szerint
a szerelmesek azóta is szellemként bolyonganak a mecseki hegyekben.
A ma Barna-kőként ismert mecseki sziklát eredetileg Sátor-kőnek hívták, a benne található üregnek köszönhetően, amelyben egykor a legendás mecseki betyár,
Hatos tanyázott. Egy másik történet szerint
az üreg szellemek otthona volt,
akik aranyat kapáltak a sziklaodú mélyén, a kopácsolást még a közeli faluban is hallani lehetett.
A Mecsek szellemlakta, vadregényes völgyei számtalan titkot és legendát rejtenek
A Barna-kő bevonult az irodalomba is: Gárdonyi Géza regényében, az Egri csillagokban Bornemissza Gergely és Gábor pap erről a sziklatömbről nézi a török szultán hatalmas seregének színpompás bevonulását.
Bükk-vidék
A Bükk fenséges lankái misztikus legendákat őriznek
A térségben számtalan mesés legenda övezi az e tájra oly jellemző kisebb-nagyobb sziklák eredetét. Az Apáca-szikla és Barát-szikla anyaga a vulkáni működés emlékét őrző tufa, amely az évezredes erózió következtében különleges formájúra kopott.
A legenda szerint
az apáca és a barát tiltott szerelmük miatt bűnhődött azzal, hogy kővé változtak.
A monumentális Apáca-szikla és Barát-szikla, mint az örök szerelem, az önfeláldozás és a hűség legendájának szimbóluma
A történet másik variációja szerint az Attila hun király seregében szolgáló Bodony vitéz okozta a galibát, amikor beleszeretett Darnó király Tarna nevű lányába. Darnó nem bocsátotta meg Attilának, hogy korábban elrabolta a feleségét, ezért megfogadta: halállal lakol mindenki, aki a várához közelít. Tartotta a szavát, de ez a lánya életébe került.
Tarna ugyanis védeni akarta szerelmesét, és a Bodony vitézre kilőtt nyílvessző útjába ugrott: így a nyílvessző átjárta a két fiatal szívét.
Bűvös nyíl volt ez,
a szerelmeseket kővé változtatta, az örök szerelem, az önfeláldozás és a hűség legendájának szimbólumaként.
Bakony
A Bakony egyik legszebb legendája egy csodálatos szarvashoz fűződik
A Hubertlaki-tó talán a Bakony egyik legszebb helye, legendája is gyönyörű. A derékig sással, gyékénnyel körülvett víztükröt, amelyből fák törzse áll ki sejtelmesen, nem véletlenül becézik
bakonyi Gyilkos-tónak.
A bakonyi Gyilkos-tó, avagy a legendás Hubertlaki-tó
Azt mondja a fáma, hogy a névadó Hubertus herceg szenvedélyes vadász volt, házasságkötése után is szívesen kóborolt a rengetegben. Szép, fiatal felesége volt, ám ő sem tudta otthon tartani férje urát. A boldog, gondtalan életnek hamar vége szakadt; az asszony első gyermekük születésekor belehalt a gyermekágyi lázba, a herceg bánatában vad tivornyákba menekült.
Egy nagypénteken egy újabb féktelen vadászat alkalmával társaival bekerített egy gyönyörű
szarvast, amelynek hirtelen fénylő kereszt jelent meg az agancsai között.
A herceg az égi jel határásra megtért: előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a 10. században a vadászok védőszentjévé választottak.
A később szentté avatott Hubertus herceg legendája számtalan képzőművészeti alkotáson megjelenik
A Hubertlaki-tó mesés környékén elbújni sem nehéz: nem véletlenül találtak itt menedéket a legendás bakonyi betyárok, akik az Odvaskő-barlangban rejtőztek el üldözőik elől.
A legendás bakonyi betyárok rejtekhelye, az Odvaskő-barlang
A zsiványok a Hubertus-forráshoz jártak a szomjukat oltani, de hiába lestek rájuk a fegyveres katonák, a forrás vizétől a rablók állítólag
láthatatlanná váltak, és így lóvá tették a törvény képviselőit.
A legenda szerint a Hubertus-forrás láthatatlanná tette a híres bakonyi betyárokat
Más verzió szerint a víz hatására olyan gyorsan tudtak futni, hogy senki sem érhetett a nyomukba - legalábbis ezt mesélik a Bakony szerelmesei, akiknek van mondanivalójuk a Bakonybél melletti Szent-kútról (Borostány-kútról) is.
Három csodatévő forrás fakadt itt valamikor,
és a hagyomány szerint a béli kolostort alapító Szent Günther és Szent Gellért is töltött ezen a helyen remeteségben néhány évet. A szent életű emberek számtalan mesés cselekedettel segítették a szegényeket, emlékük mind a mai napig él az itt lakók között.
Soproni-hegység
A Sopron helyén egykor elterülő erdő mélyén, egy kis kunyhóban lakott az irgalmas szénégető
A soproni szűzleány története egyike azoknak a legendáknak, amelyek a város eredetét kutatják. Azt mesélték őseink, hogy Sopron helyén egykor hatalmas erdőség terült el. Az erdő szélén lakott egy előkelő nemesúr, akinek kislánya született. Az újszülöttet azonban dizsnóagyar csúfította el, ezért a szülők meg akartak szabadulni tőle.
Kitették hát a sűrű erdőbe, ahol egy szénégető talált rá.
Hazavitte a kunyhójába, és felnevelte. A szénégető segítségével a kislányt még agyarától is sikerült megszabadítani, a lányka szép ifjú hölggyé serdült.
A legendás Tűztorony ma Sopron jelképe
Így talált rá a lelkiismeret-furdalástól gyötört apa, aki a szénégetőnek hálából kőházat építtetett: ez lett Sopron első háza, ahol ma a torony összeér a városházával. A torony alapjait pedig a legenda szerint az időközben felnőtt, gyönyörű lány rakta le.
