Nehéz elképzelni, miként tűnhet el rejtélyes módon egy egész város, ám a történelem során nem egy virágzó település vált mégis eggyé a földdel. Volt hatalmas város, melyet földrengés semmisített meg. Volt, amelyet a mohó dzsungel nyelt el. És volt, melyet az ókori görögök szerinti legnagyobb bűn, a gőg és a nagyravágyás rombolt le. És hány olyan város akadt a történelemben, amellyel még nagyobb szörnyűség: az emberi kegyetlenség végzett.
Bármi is volt az ok, ezek az elsüllyedt városok az idők során feledésbe merültek és csak évszázadokkal később fedezték fel újra őket. A letűnt korokat idéző ókori romvárosok mára több millió turita kedvelt célpontjaivá váltak. Misztikus helyek, melyek fénykora éppoly érdekes, mint pusztulásuk története.
Angkor
Egy civilizáció képregénye
Az ősi város Kambodzsa szívében a 9. századtól a Khmer Királyság fővárosa volt. A 15. században thai harcosok támadták meg, mire a khmerek új fővárost alapítottak a mai főváros, Phnompen közelében,
az őserdő pedig lassan benőtte az épületeket.
Angkort francia kutatók fedezték fel újra a 19. században, és hamarosan világhírű is lett. A Bajon-templom lapos domborművei hűen beszámolnak az egykori életről és halálról: mintha egy kőbe vésett képregényben elevenednének meg a kereskedő, vadászó-halászó emberek hétköznapjai és harci elefántokkal vívott csatái.
Miért pusztult el?
Máig nincs magyarázat arra, hogyan fojthatták meg a várost az őserdő fái. A khmerek mindig tudtak Angkor létezéséről, és a birodalom hanyatlása után is működött a legjobban csodált régi templom, az Angkorvat.
Memphisz
Az ősi Egyiptom jelképe
A város, mely ma a Világörökség része, egykor a világ legnagyobb települése volt. Memphiszt Kr. e. 3100 környékén az a Ménész uralkodó alapította, aki egyesíteni tudta Alsó- és Felső-Egyiptomot.
A hatalmas város valóságos erőd volt,
ahonnan a fáraó a Felső-Egyiptomtól egészen Nílus-deltáig húzódó vízi és szárazföldi kereskedelmi útvonalakat irányította és ellenőrizte.
Sokat szenvedett a város, sokan csatáztak érte - a núbiaiak, az asszírok, a perzsák és Nagy Sándor makedónjai is jelentős károkat okoztak az ősi városnak -, ám az uralkodók még a másik elsüllyedt főváros, Théba dicsőségének idején sem hanyagolták el.
II. Ramszesz különösképpen kedvelte:
nem véletlen, hogy Memphisz valamikori helyét ma a fáraó kolosszális, földön fekvő szobra jelöli.
Miért pusztult el?
A várost a mamelukok hanyagsága tüntette el a föld színéről: a Nílus gátjai átszakadtak, és a víz minden áradáskor iszapot hordott az egykori fővárosra. Így ma Memphisz igazi látnivalója egykori nekorpolisza, a holtak birodalma: Szakkara.
Knósszosz
Az istennő és a Minótaurusz
Emlékét évszázadokon át csak a mítoszok őrizték. Minószét, az uralkodóét, a labirintusba zárt bikafejű és szüzekkel táplálkozó Minótauruszét, az őt legyőző hős Thészeuszét és Ariadnéét, aki fonalával mentette ki az útvesztőből szerelmesét.
A 19. század végéig
mindenki azt hitte, mindez csak legenda.
Aztán egy angol régész megvásárolta a földet, amelyen az ősi várost, Knósszoszt sejtették. Sir Arthur Evans egy hatalmas palota maradványaira bukkant.
A falak élénkszínű "dombormű-freskói" virágokról, bikákról, madarakról és halakról, azaz egy derűs, felszabadult társadalomról meséltek, amelyben az emberek élvezték az életet: bikát ugrattak, volt vízvezetékük, fürdőkádjuk, szennyvízcsatornájuk, sőt még árnyékszékük is.
Miért pusztult el?
Földrengés? Vulkánkitörés? Bármi történt, a minószi lét bizonyítékait elnyelte a föld Krétán, ahol egykor Európa első civilizációja virágzott.
Machu Picchu
A legfestőibb látvány
Az Andok hegyláncai között megbújó Machu Picchu az egykori inka birodalom fontos városa volt; 1450 körül építették, és 1570 hagyták sorsára.
Az "Inkák Elveszett Városa” teljesen láthatatlan volt:
teraszos földek vették körül és természetes források öntözték. Az egyik leghíresebb elveszett város így évszázadokon át rejtőzött az Urubamba-völgyben, mígnem 1911-ben Hiram Bingham hawaii történész újra rábukkant; azóta a legnépszerűbb turisztikai célpontok egyike.
Valószínűleg a birodalom uralkodója tölthette itt a nyarakat. E státustól elválaszthatatlanok voltak a vallási szertartások és a csillagászati megfigyelések. Az inkák hittek benne, hogy a legszebb tájaknak természetfeletti erejük van, és Machu Picchu "az ég és föld között" ideális találkozási pontnak számított.
Miért pusztult el?
Az egyik feltevés szerint a hódítók által behurcolt himlőjárvány miatt, a másik teória szerint pedig megsérthették az egyik napszüzet, és ez borzalmas büntetést vont maga után. Az elkövető mellett az egész közösségnek bűnhődnie kellett: a meggyalázott helyen nem lakhatott többé senki sem.
Karthagó
Bálványimádás és gyermekáldozatok
A punok lakta ókori föníciai város volt a római birodalom legveszedelmesebb vetélytársa, hiszen az Alpokon Kr. e. 216-ban átkelt kathagói hadvezérnek,
Hannibálnak majdnem sikerült elpusztítania Rómát.
Ám nem telt bele néhány évtized, és a város végzete betelejesedett: a második, Kr. u. 698-ban történt arab hódítás során a muszlim seregek elpusztították a virágzó települést.
A Tunézia fővárosa, Tunisz melletti ásatások bebizonyították: a hajdani város lenyűgözően nagy lehetett. És ijesztő is: lakói a feltárt urnák szerint embereket - főként gyerekeket - áldoztak legfőbb istenüknek Baal Hammonnak.
Főként a gazdagok újszülötteit áldozták fel; a kutatók szerint valószínűleg egyfajta "kényelmes" módja volt ez a születésszabályozásnak, hiszen a nagy vagyonokon így nem kellett egyszerre több örökösnek osztozkodnia.
Miért pusztult el?
A rómaiak a szó szoros értelmében eltörölték a föld színértől - bár a legendával ellentétben sóval nem hintették be.
Petra
Csillogó ékszer a sivatagban
A sivatag sziklái között megbújó jordániai romváros, az egykori karavánközpont, az arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa a 7. századtól szinte láthatatlanná vált, csupán a beduin pásztorok tudtak a létezéséről. A 19. század elején fedezték fel újra, azóta viszont népszerű turisztikai célpont.
Steven Spielberg itt forgatta az Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag néhány jelenetét,
amely világhírűvé tette a sziklasírokat és az úgynevezett Fáraók kincsesházát, amely majd harminc méter magas homlokzatával lenyűgöző látvány.
És ne felejtsük el a legendát sem, miszerint a sziklák között csörgedező patak vizét Mózes fakasztotta egyetlen botütéssel, amikor népével Egyiptomból kivonulva megpihent itt.
Miért pusztult el?
A római hódítások során új karavánutak nyíltak, és Petrát háttérbe szorította az új csillag: Palmüra. Sovány elégtétel, hogy Palmüra is hasonló okból tűnt el a föld színéről alig több mint száz évvel később.
Trója
Az istenek bosszúja
Nevét mindannyian ismerük Homérosz Iliászából. A görögök azért szálltak hadba, mivel Parisz trójai királyfi elrabolta a világszép Helénát, a spártai király feleségét. Rettenthetetlen hősök harcoltak mindkét oldalon, de ők is belefáradtak a majd tíz évig tartó háborúba, amelynek kimenetelét az Odüsszeia meséli el.
A görögök egy hatalmas falovat készítettek,
amelynek belsejében harcosok rejtőztek el, majd látszólag elhagyták a csatateret. Erre a trójaiak örömujjongások közepette bevonszolták a falovat a várba, ahol éjjel a harcosok előbújtak, és végeztek a meglepett ellenséggel. Trója megsemmisült.
A német Heinrich Schliemann bukkant rá, aki a 19. század közepén amatőr régészként ásatásokat kezdett a mai Törökország területén. Kiderült, hogy kilenc város épült egymásra az idők során; egyes kutatók szerint a Trója VII. lehetett Homérosz Trójája.
Ma magát a lelőhelyet törökül hivatalosan Troiának nevezik: Isztambulból busszal lehet megközelíteni. Látogatóként betérhetünk a múzeumba, ahol megbámulhatunk egy hatalmas falovat, ami köré játszóteret is építettek.
Miért pusztult el?
Nem csak az istenek átkozták meg: sokkal inkább a szakszerűtlen ásatási módszerek miatt láthatjuk itt csupán a falaknak, árkoknak és romrétegeknek a labirintusát. No meg az emberi mohóság, amellyel a sokáig őrizetlenül hagyott területet kifosztották.
Babilon
Ahol Bábel tornya állt
A görögök a világ hét csodája egyikének írták le Bábel tornyát
és a körülötte elterülő várost. A Babilon fölé több mint kilencven méterre emelkedő tornyot a Teremtés Könyve is megemlíti; az Ótestamentum írói azonban nem voltak elragadtatva tőle. Az ő szemükben a mennyország elérésére tett kísérlet az emberi nagyravágyást jelképezte.
Az Irak területén emelt toronyból mára csak egy nagy vályogtégla csonk maradt, és a legnagyobb uralkodó, Hammurapi csodás városából szinte még annyi sem.
De tudunk Hammurapi törvényoszlopáról, az első "jogszabálygyűjtemények" egyikéről, és ismerjük azt a teóriát, amely összekapcsolta Babilon nevét - "az istenek kapuja" - Jákob látomásával, aki a földtől mennyországig érő létráról álmodott.
Miért pusztult el?
"Megmérettél… és híjjával találtattál… Eloszlatott a te országod és adatott a médeknek és persákank" - így örökítette meg Dániel próféta a tényt, hogy Babilon elvesztette függetlenségét. A város elnéptelenedett, és a következő évezredekben a fosztogatók és az enyészet martaléka lett.
