Tudod, hogy a tizedes meg a többiek merre hasítottak az öreg oldalkocsissal? És azt, hogy melyik kastélyban forgatott legszívesebben Bujtor István, vagy azt, hogy melyik filmnek adott otthont az egyik legszebb luxusszállónk?
Vannak filmek, melyek nemcsak történetükkel és a színészek hiteles játékával, hanem a varázslatos környezettel is elkápráztatják a nézőket. A világhírű filmek helyszínei mindenütt vonzó idegenforgalmi látványosságok. Nálunk is forgattak szuperfilmet, nem is egyet, számunkra talán legkedvesebbek a mieink.
Induljunk el a filmes emlékek útján, és úti cél gyanánt válasszunk magunknak olyan vadrégényes kastélyt vagy várat, ahol eredetiben láthatjuk emlékezetes és legendás retró filmjeink forgatási helyszínét!
Tóalmás - A tizedes meg a többiek
Igazi elvarázsolt kastély a tóalmási. Már a története is rejtélyes, kész kalandregény. Tulajdonosa, Wahrmann Renáta 1894-ben fogadta fel
Ybl Miklóst a kastély építésére,
ám a legenda szerint a század leghíresebb mérnöke akkor épp mással volt elfoglalva, így állítólag az unokaöccse, mások szerint a titkára szállt be a tervezés munkálataiba.
Akárki bűvölte ide, a kor egyik legszebb parkjába a fényűző, ötven szobás barokk kastélyt, értette a dolgát. A titokzatos, gazdag és kifinomult ízlésű hölgy fűúri pompával kívánta körülvenni megát, így még az előcsarnok lépcsőjéhez is a párizsi Operaházéról vetetett mintát.
Később az Andrássyaké lett a birtok, akik a II. világháborúig vadászlaknak használták a tóalmási rezidenciát, majd a többi arisztokratával együtt őket is megfosztották otthonukból. A háború után pedig széthordták a berendezését, majd gyerekeket üdültettek benne, ám hagyták romlani a kastély állagát.
Több mint tíz éve felújították ugyan, ám ebből nem sok látszik. Jelenleg egy amerikai keresztény szervezet tulajdona: nyaranta táboroztatnak a parkban, és konferenciákat rendeznek, de
hétvégente látogatható az épület.
A hely hétvégi szellemidézésre is kiváló. Itt úgy érezzük, mintha magunk is szereplői lennénk legjobb háborús filmvígjátékunknak. A helyszín változatlan.
A szalonban Darvas Iván sakkozik, utánozhatatlan eleganciával, a konyhában Sinkovits Imre, a háború túlélésére eltökélt tizedes számolgatja kézigránátba rejtett dugipénzét, Major Tamás, minden idők legangolománabb magyar inasa jelenti a kastély úrnőjének, hogy a vacsora előállott.
Régmúlt és közelmúlt szürreális álomként fonódik itt össze a jelen szomorkásan bizarr hangulatával. Szinte fáj, olyan közel és mégis elérhetetlenül távol érezzük magunktól a Tizedest, meg a többieket.
Siklós - A Tenkes kapitánya
Gyönyörű a felújított siklósi vár: történelmünk része és a magyar televízió első, legsikeresebb filmsorozatának helyszíne. A sorozat 1963-ban készült, ma is imádják a nézők. Siklóson csak úgy mondják, hogy
a Tenkes kapitányának a vára.
Vagyis a mindig nevető Zenthe Ferencé, akire rászabta Elek Máté kuruc kapitány szerepét az író, Örsi Ferenc.
"Boldog idők voltak - mesélte egy interjúban nem sokkal halála előtt Zenthe Ferenc -, a kamera előtt egymás ellen harcoltunk, utána már nem számított, ki a labanc, ki a kuruc. A gyógyfürdős jelenetben iszappal kellett megdobálnom a labanc parancsnokot játszó Ungváry Lászlót. Kérte, hogy inkább csokipudingot szórjak rá, de akkor meg gyakran kellett ismételni, mert mind megette."
Szabó Gyula arról beszélt, hogy bárhová ment, mindenütt Buga Jakabnak szólították. A labancoknak ettől nem kellett tartani, saját németesített nevükön szerepeltek: így lett Kibédi Ervin Erwiner, Horkai János Horkmajer, Madaras József Vogeller mesterlövész, Besztercei Pál Bisteritz főhadnagy.
A színésznők - a szép cigánylányt alakító Pécsi Ildikó, Krencsey Marianne és Vajda Márta - egy lépést se tehettek, hogy ne rohanják meg őket a rajongók.
Mindenki fürdött a sikerben, azóta sem tudtak összehozni még egy ilyen jókedvű, kosztümös, történelmi örömsorozatot.
Parádsasvár - Meseautó
Hatalmas fák között kanyargó szerpentin visz a luxusszállóvá alakított, meseszép kastélyhoz. Útközben nézzük meg a Köszörűs-patak torkolatánál a betonkerítéssel védett mátrai ősjuhart! Sehol a világon nincs párja.
Kóstoljuk meg a Csevice-forrás híres savanyú gyógyvizét, áldás a gyomornak. Pagoda formájú ivócsarnokát Ybl Miklós tervezte, sőt a kastélyt is, neoreneszánsz stílusban. Leghíresebb tulajdonosa Károlyi Mihály volt.
Felesége, Andrássy Katinka a "vörös grófnő" ezt jegyezte fel a memoárjában:
"Szerettem Parádot, mert csak ott lehettünk kettesben."
Nem sokáig. A Tanácsköztársaság bukása után megfosztották bortokaiktól a Károlyiakat is, a háború után visszakapták ugyan a kastélyt, de két év múlva államosították: gyereküdülőnek rendezték be. A rendszerváltás utáni új tulajdonos kastélyszállónak alakította át wellnessfürdővel, fényűző étteremmel, ahogy azt láthattuk a harmincas évek sikerfilmjének remake-jéban, a 2000-ben itt forgatott Meseautóban.
Hátizsákos turistáknak drága mulatság a kastély, ám a környéken mindenütt találni olcsóbb szállást.
Itt elképzelhetjük azt, hogy Ónodi Eszterrel, Stohl Andrással és Kern Andrással repülünk színezüst erdők során, arany országút gyémánt porán, a mesék meseszép kocsiján. És emlékezhetünk Bajor Imrére is, aki sajnos már nem repülhet velünk.
Ezen a ponton nem mehetünk el szó nélkül az eredeti, 1934-ben készült Meseautó című film mellett, melyet Lillafüreden, a Hámori-tó partjához közel - 1925 és 1929 között - épült Palotaszállóban forgattak olyan legendás színészek főszereplésével, mint a zseniális
Kabos Gyula, Perczel Zita és Törzs Jenő.
A film egyik legszebb jelenete, mikor az alagúton átjutva felbukkan a csodaszép Palotaszálló. Manapság a környezetet buja növényzet borítja, ezért abból a szögből már nem lehet rálátni az impozáns épületre.
Ám ahogy közeledünk a Palotaszállóhoz, egyre inkább élvezhetjük mesés szépségét, főként, ha a bérelünk egy csónakot a Hámori-tavon. A tóról szemlélve lenyűgöző kilátás tárul elénk.
Szirák - A három testőr Afrikában
Régi fényében ragyog a háború után teljesen lepusztult, Nógrád megyében található sziráki Teleki-Degenfeld-kastély, amelyik már szintén pazar szálloda. Az 1748-ban épült, egyik legszebb barokk kastélyunk a
Teleki grófoké volt, majd a Degenfeld család tulajdona lett,
felújítása hatalmas pénzeket emésztett fel. 1944-ben ugyanis ide szállásolták el a szovjet hadsereg katonai kórházát: az épület értékes, régi bútorait kidobálták, és felgyújtották, a 4000 kötetes könyvtár ritka köteteit eltüzelték, a dísztermet lóistállónak használták. Később több mázsa kenyérbéllel radírozták le a meszet a különleges értékű freskókról, és az ötvenes években brutális módon szétvert szobrokat is pótolni kellett.
Jó ideje már semmi sem emlékeztet a pusztításra, nem csoda, hogy Bujtor István két filmjét is itt rendezte: a Hamis a babát, valamint a Rejtő Jenő regényéből készült,
A három testőr Afrikában című vígjátékot, parádés szereposztásban.
Nem nehéz elképzelni, milyen jó hangulatban dolgozhattak, ha Csülök Koncz Gábor volt, Senki Alfonz Rátóti Zoltán, Tuskó Hopkins Stenczer Béla, Kvasztics Kállai Ferenc, a Török Szultán pedig Reviczky Gábor. Kállai elárulta, hogy gyakran kellett ismételni a jeleneteket, mert ahányszor csak egymásra néztek, kirobbant belőlük a nevetés. Tény: mi, nézők is remekül szórakoztunk.
