Harry Houdini, a 20. század első szupersztárja Budapesten született, első bűvésztrükkjét a legenda szerint a süteményt rejtő szekrény zárján próbálta ki Csengery utcai lakásukban. Minden idők legnagyobb mágusa anno teljesen új szórakoztató műfajt hozott létre: a szabadulóművészetet. Vállalkozását akkoriban szakmai öngyilkosságnak tartották, trükkjeit, titkait azóta is használják. Azon kevés magyarok egyike, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán. A közelmúltben az egyik legrejtélyesebb trükkjét - botrányos módon - leleplezték.
Houdini új szórakoztató műfajt hozott létre, ahol ő maga volt előadásainak legfőbb kelléke, ő maga volt a misztikum, az illúzió
Houdini nevéből az angolban mára ige lett: “houdinizni” annyit tesz, mint szorult helyzetből megmenekülni, és van a szónak egy szexuális jelentése is, amit a jóízlés nevében most nem fejtenénk ki, de akár ki is található.
Houdininak a lehetetlennek látszó helyzetekből való briliáns szabadulásai annak idején teljesen lenyűgözték a kor közönségét, akik a produkcióit metaforaként értelmezték: megerősítésül arra, hogy az ember bármire képes, és hogy bármilyen viszontagságot le lehet győzni.
Alakja felbukkan Doctorow regényében, a Ragtime-ban, G. B. Shaw szerint pedig
“a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini”.
“Houdini mindenhonnan kiszabadult, csak a halál markából nem - írja róla Erdélyi Z. Ágnes a 33 világhírű magyar a XX. századból című könyvében. - Mégis sikerült legyőznie, hiszen ma is benne van a világ emlékezetében.”
Tízből tíz ameriktai ma is Houdinit nevezi meg, ha megkérik, mondjon egy híres bűvészt
A rabbi fiából mágus lesz
Bűvész, mágus, kaszkadőr, színész, illuzionista, szabadulóművész és szkeptikus - pályája csúcsún Houdini volt a világ egyik leghíresebb embere. A szintén magyar gyökerekből táplálkozó Adrien Brody a History Channel számára készített minisorozat kapcsán így beszélt róla:
“Gyerekkorom óta arról álmodoztam, hogy varázsló leszek, és Harry Houdini volt az egyik példaképem. Tökélyre vitte a szabadulás művészetét. Nemcsak a fizikai láncoktól valót, hanem azt is, amely a szerény bevándorló mivoltából eredő társadalmi hátrányoktól szabadította meg. Élete története az elfogadás iránti egyetemes vágyról szól, amellyel mindannyian azonosulni tudunk.”
Mozik, könyvek és tévéfilmek sora foglalkozik a világ leghíresebb mágusával: a nagy szabadulóművész életéről Adrian Brody címszereplésével néhány éve minisorozat készült, korábban pedig Tony Curtis, Paul Michael Glaser, Harvey Keitel és Guy Pearce keltette életre a kamerák előtt a világ legíresebb illuzionostáját
Houdini maga ugyan - menedzsere tanácsára - nyilvánosan azt állította, hogy Wisconsin államban, Appletonban látta meg a napvilágot, valójában azonban 1874-ben született a Csengery utca 26. szám alatt, Weisz Erik néven, egy rabbi fiaként. Az első róla megjelent cikkekben még mindenütt szerepelt, honnan származik, amikor a lapok
“megnyerő mosolyú, magabiztos fiatal magyar művészként”
írtak róla. Appletonban tizenhárom évet töltött, Budapesten négyet - ekkor vándorolt ki szüleivel az Újvilágba. Az amerikai kisváros mindig is nagy üzletet csinált Houdini emlékének ápolásából, gyakorlatilag az egész város belőle él ma is. Nemrég a botrány is ott robbant ki.
Houdini gyerekkorában újságot árult, cipőt pucolt és kifutófiúnak állt, hogy segítse családját. Mindössze kilencéves volt, amikor beállt egy vándorcirkuszba, majd New Yorkba költözött, és egy nyakkendőgyárban dolgozott. Szülei jiddisül, magyarul és németül beszéltek, angolul sosem tanultak meg rendesen, bár Houdini az édesanyjának mindig angolul írta leveleit. Houdini - nem tökéletesen ugyan, de - beszélt magyarul.
Pályája végén például azzal buktatta le az állítólagos médiumokat, akik anyja szellemét próbálták megidézni neki, hogy a Cecilia által beszélt mindhárom nyelven kérdezett tőlük, amiből a spiritiszták csak a németre voltak felkészülve.
Imádott édesanyjával és feleségével, aki állandó partnere lett a színpadon
Fiatalkorában, New Yorkban akadt kezébe a könyv, amelynek szerzője leleplezte azokat a szélhámos médiumokat, akik a szeánszok alkalmával lekötöztették magukat, majd a besötétített szobában kiszabadultak, és elhitették a hozzátartozókkal, hogy elhunyt szeretteik jelentek meg nekik. A könyvben Houdinit nem a szellemvilág léte fogta meg, hanem
ekkortól kezdte izgatni egy szabadulószám gondolata.
Egy éven belül már a színpadon is volt, bár ekkor még kártyatrükköket mutatott be. “Eric, the Great”, illetve “Kártyakirály” (The King of the Cards) néven, de közben
otthon egyre gyorsabban bújt ki különböző bilincsek és kötelek fogságából.
Művésznevét példaképe, Jean Eugène Robert-Houdin francia bűvész nyomán választotta, 1894-től pedig a Floral Sisters táncos-énekesnője, Wilhelmina Beatrice (Bess) Rahner lett a felesége és állandó asszisztense, akivel haláláig együtt maradt, bár utolsó éveiben Jack London özvegye volt a szeretője.
Első fellépésein szerényen a Kártya királyának hirdette magát
A nagy áttörés
Amikor Houdini úgy döntött, hogy kártyatrükkök helyett szabadulómutatványokra fog szakosodni, ötletét szakmai öngyilkosságnak tartották. A szabadulómutatványoknak ugyanis akkoriban még nem volt piaca. Nem volt rájuk kereslet. Azelőtt még soha senki nem csinált effélét. Nem tudta, nem tudhatta, mennyire érdekli majd az embereket.
Mégis belevágott. Megkezdte a bilincsekből való kiszabadulós mutatványait, melyek során a publikum által hozott bilincsekből is sorra kiszabadult Harry. A nagy áttörést az hozta el számára, amikor
kitalálta a kényszerzubbonyból való szabadulás ötletét,
majd szerződés nélkül, ismét óriásit kockáztatva elhagyta az Államokat, és Európába ment, ahol bemutatta egyedülálló számát. A hirtelen jött európai hírnévről persze a tengerentúlon is értesültek.
Bőr kényszerzubbonyban 1915-ben
1900 szeptemberében Berlinben több mint 300 rendőr előtt meztelenre vetkőzve, hat perc alatt szabadult ki a bilincsek fogságából, a helyi hatóság legnagyobb megdöbbenésére. Az akkoriban már a “Bilincsek királya” (The King of Handcuffs) néven emlegetett Houdini több európai országban, többek között Angliában, Skóciában, Németországban, Franciaországban és Oroszországban is felhívta magára a figyelmet
bámulatos produkcióival.
1903-ban, Moszkvában, a Butirkaja börtönben - Oroszország egyik legerősebb, legrégibb börtönében - a dermesztő téli hidegben meztelenre vetkőzve és megbilincselve zárták be egy szibériai fogolyszállító vagonba, ahonnan 28 perc elteltével szabadult ki.
1904-ben volt Londonban a híres Mirror Cuff-szabadulás: a Brama-záraknak nevezett bilincseket öt év alatt sikerült legyártania a Birmingham Blacksmith cégnek, úgy gondolták, hogy ezekből lehetetlen kiszabadulni a kulcsok nélkül.
Egy óra alatt mégis sikerült Houdininak,
a közönség óriási ovációja közepette.
A moszkvai Butirkaja börtönből 28 perc alatt szabadult ki
1905-ben ünnepelt sztárként tért vissza az Államokba, ahol egyre többen kezdték másolni a produkcióit, ezért 1908-ban ismét újított: háta mögé bilincseltette a kezeit és egy lezárt, vízzel teli töltött tejestartályba merült, ahonnan szintén sikeresen kiszabadult. Később ugyanezt megismételte, akkor az East folyóban.
Még ugyanabban az évben, szeptemberben volt a „kínai víztartálytortúra”. Fejjel lefelé, megkötözve belelógatták egy óriási, vízzel teli fém-üveg tartályba, amelyet felülről lezártak. Ez alkalommal Houdininak több percre vissza kellett tartania a lélegzetét. A mutatványnak óriási sikere volt.
A New York-i Keleti folyóba dobott ládából való látványos szabadulását a tekintélyes Scientific American tudományos magazin “a világ valaha előadott legszenzációsabb mutatványának” nevezte. A szintén New York-i Hippodrome-ban pedig
eltüntetett egy elefántot, azaz a legnagyobb dolgot, amit addig egy bűvész láthatatlanná tett.
Az I. világháború alatt lemondta az előadásait, hogy a katonákat szórakoztatva lépjen fel, és pénzt gyűjtsön a hadseregnek. Néhány egységnek azt is megtanította, hogyan szabaduljanak ki a süllyedő hajóból vagy a bilincsből, ha a németek elfognák őket
Houdini titkai
A számait maga találta ki, a trükkök titkát pedig csak néhány beavatott ismerte. Van olyan mutatványa, amelyet máig sem tud senki utánacsinálni.
Ahogy persze olyan trükkje is létezik, melynek titkát a laikusok előtt is leleplezték, sőt széles körben nyilvánosságra is hozták. Néhány éve óriási botrányt kavart, amikor Appleton város Outagamie Múzeumában
lehullt a lepel az illuzionosta egyik legrejtélyesebb mutatványáról:
a szakma legnagyobb felháborodása mellett egy állandó kiállítás keretén belül mutatták be Houdini Metamorfózis névre keresztelt szabadulómutatványát, melyet több mint száz évvel ezelőtt, feleségével adtak elő rendszeresen.
A trükkök gyakorlati végrehajtásának szemléltető eszközei és leírásai megtekintése előtt a látogatókat egy felirat figyelmeztette: "Akik nem akarják tudni, hogyan hajtotta végre Houdini a varázslatot, kerüljék el ezt a területet."
Egész életében a halált kísértette, munkáját pedig halálosan komolyan vette: napi 8-10 órát gyakorolt, folyamatosan fejlesztette a technikáját és a repertoárját
A mutatványban a megbilincselt, zsákba tett, majd egy utazóládába zárt bűvésznek sikerült pillanatok alatt helyet cserélnie a ládán kívül lévő asszisztensével. A titok egyik nyitja, hogy a ládának van egy oldalfala, amelyen át a benti személy kisurranhat.
Houdini óriási sikereinek egyik titka pedig az volt, hogy remekül értett az önreklámhoz. A reklámszakembereket jóval megelőzve kezdett el például saját márkás termékeket piacra dobni: a saját képmásával ellátott matricákat és Houdini-talizmánokat árult, és minden városban, ahol fellépett, hatalmas színes plakátokkal hívta fel magár a figyelmet.
Korán felismerte a mozgókép jelentőségét is: kevesen tudják, hogy a Terror Island című, 1920-as némafilmban színészként tűnt fel a vásznon. Szabadtéri mutatványait is filmre vette, hogy aztán revüszínházi fellépéseken vetítse le a produkciókat. 1909-ben pedig készített egy rövidfilmet magáról Houdini csodálatos mutatványai Párizsban címmel, Amerikában ezt a darabot
Az ünnepelt Houdini címen mutatták be.
A “Bilincsek királya” néven emlegették, ugyanis nem csupán amerikai seriffek, de a Scotland Yard által ráerősített acélbilincsekből is könnyedén kiszabadult, és minden nagyobb börtönből is megszökött
A nagy leleplező
Miután rajongva szeretett édesanyja meghalt, nagyon szeretett volna hinni a szellemvilg létezésében, ugyanakkor szakmabeliként remekül átlátott az állítólagos spiritiszták olcsó trükkjein. Mivel rájött, milyen károsak lehetnek a csalók a naiv és hiszékeny emberek lelkivilágára, nem beszélve a tőlük kicsalt pénzről, utolsó éveiben kíméletlen hadjáratot kezdett a spiritszták ellen, és
emiatt vesztette el a Sherlock Holmes történetek szerzőjének, Arthur Conan Doyle-nak a barátságát.
Feleségével ennek ellenére spiritiszta kísérletbe fogott: megegyeztek ugyanis, hogy bármelyikük hal meg előbb, az megpróbál kapcsolatba lépni a másikkal. Özvegye azonban halála után elárulta, a kísérlet kudarcot vallott.
Houdini halálát sebezhetetlenségébe vetett hite, és egy komoly vakbél- és hasnyálmirigy-gyulladás okozta, amivel nem volt hajlandó orvoshoz fordulni. Ráadásul egy montreali bemutatón azzal hencegett, hogy a hasizmai olyan erősek, bármekkora ütést képes kiállni. Mire az egyik néző figyelmeztetés nélkül behúzott neki, és mint utóbb kiderült, az ütés hatására a vakbele gyakorlatilag szétrobbant. Szemmel láthatóan óriási fájdalmakat élt át, ám az aznapi műsorát végigcsinálta, majd másnap elutazott Detroitba a következő show-jára is. Az volt az utolsó műsora. A sors fintora, hogy a szellemek létét tagadó Houdini ötvenkét éves korában, október 31-én, azaz éppen Halloween napján hunyt el.
Houdini, minden idők legnagyobb mágusa
